Döbbenetes tempóban adósodik el a magyar lakosság: ennek nagyon csúnya hitelspirál lehet a vége?

A GKI arra is rámutat, hogy 2016 óta a hitelállomány évről évre emelkedik, miközben a hitelszerződések száma csökken. 2012 óta a szerződések száma 32,4 százalékkal esett vissza, az állomány pedig 2025 második negyedévéig 71,5 százalékkal nőtt. Ez a GKI értelmezése szerint azt jelzi, hogy a fennálló hitelek átlagos összege, és ezzel együtt a törlesztőrészletek is emelkednek. A folyamatot a GKI szerint a jövedelmek növekedése és a lakásárak megugrása is hajtja. 2017 és 2024 között a munkavállalói jövedelmek 104 százalékkal, a háztartási hitelállomány 109 százalékkal emelkedett.

A GKI hangsúlyozza, hogy a gyors hitelállomány bővülés a törlesztési kötelezettségeken keresztül szűkíti a háztartások elkölthető jövedelmét, és így fékezheti a fogyasztást. Ez nemcsak a háztartások életszínvonala miatt fontos, hanem azért is, mert a lakossági fogyasztás az állami bevételek, például az áfa bevételek egyik fő bázisa.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt nem verik nagy dobra a 0%-os hitelakcióknál: csúnya vége lehet, ha így veszel karácsonyi ajándékot

A 0 százalékos THM az idei ünnepi szezonban is az egyik legkeresettebb finanszírozási forma a hazai webáruházakban. Sokan nincsenek tisztában a hátulütőkkel.

A GKI adatai alapján az éves összesített háztartási hiteltörlesztés 2014 ben 1668 milliárd forint volt, 2024 ben pedig 3075 milliárd forintot ért el. Ez tíz év alatt 84 százalékos nominális növekedést jelent, éves átlagban 6,3 százalék körüli ütemmel. A GKI szerint mindez reálértéken 11,6 százalékos bővülésnek felel meg. A tőke és kamattörlesztés 2024 ben a teljes lakossági fogyasztás 7,6 százalékát tette ki, miközben 2012 ben még 15,3 százalék volt ez az arány. A GKI ugyanakkor jelzi, hogy a kép árnyalt, mert sok társadalmi csoport jellemzően nem vesz fel, vagy nem tud felvenni hitelt, és a számok nem tartalmazzák azokat a követeléseket sem, amelyek időközben követeléskezelőkhöz kerültek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkot kaptak a magyar családok: sokan nem is sejtik, hogy szép csendben elúszik a bankba félretett pénzük

A Pénzcentrum felmérése szerint a magyar háztartások pénzügyi helyzete erősen széttartó, és a szakértők szerint ennek legfőbb oka az infláció tartós hatása.

A GKI 2025 szeptemberében egy 1000 fős, országosan reprezentatív felmérésben mérte fel a törlesztési terheket és a fogyasztási hatásokat. A felmérés szerint a háztartások 38,5 százalékának van valamilyen hitele. Korcsoport szerint a harmincasok körében a legmagasabb az érintettség, 55,8 százalékuk rendelkezik hitellel. A GKI külön kockázatként emeli ki, hogy a munkanélkülit is tartalmazó háztartásoknál magas a hitellel rendelkezők aránya. Az aktív keresők 45 százalékánál van hitel, a munkanélkülit is tartalmazó háztartásoknál ez 50 százalék. Ugyanakkor náluk a törlesztés a jövedelem 21 százalékát teszi ki. A szöveg a Bankmonitor megállapítását is idézi, amely szerint a KHR listán, korábban BAR listán szereplők száma hosszabb csökkenés után 2025 márciusában ismét emelkedni kezdett.

Végzettség szerint a GKI szerint a szakmunkások körében a legmagasabb a hitellel rendelkezők aránya, 43,9 százalék. A legnagyobb átlagos törlesztőrészlet a felsőfokú végzettségűeknél jelenik meg, átlagosan 98 ezer forint havonta, ami a nettó jövedelmük nagyjából 23 százalékát viszi el.

A GKI kiemeli, hogy fogyasztási szempontból a döntő mutató a törlesztőrészlet jövedelemhez viszonyított aránya. Ez mutatja meg, mennyire szűkül a háztartások elkölthető jövedelme. A törlesztőrészletek szintje erősen eltér végzettség, jövedelmi helyzet és foglalkozás szerint, viszont a törlesztés aránya a családi jövedelemhez képest kisebb különbségeket mutat. Átlagosan a háztartások a jövedelmük 15,4 százalékát fordítják hiteltörlesztésre. A GKI szerint az arány a jövedelem emelkedésével csökken, de a legmagasabb keresetűeknél is meghaladja a 10 százalékot.

A GKI összképe szerint az elmúlt években egyszerre nőtt gyorsan a hitelállomány, és közben szűkült a hitelfelvevők köre. A törlesztési terhek érdemben csökkentik az elkölthető jövedelmet, így fékezik a fogyasztást, közvetve az állami bevételek alakulását is. A GKI szerint az Otthon Start program a hitelállomány bővülésén keresztül tovább erősítheti a meglévő trendeket, ezért a fogyasztási és megtakarítási folyamatok értelmezésénél érdemes a hitelállomány alakulását külön súllyal figyelembe venni.