Nagy Béla Ádám • 2026. február 8. 15:45
A háztartások eladósodottsága látványosan szétválasztja Európát - derül ki az IMF adataiból. Míg Nyugat-Európában több országban a lakossági hitelek állománya már megközelíti vagy meg is haladja az éves GDP-t, addig Közép- és Kelet-Európában jóval alacsonyabb szinteket látni. Magyarország a régió alsó harmadában helyezkedik el, ami egyszerre jelent kisebb pénzügyi kockázatot és visszafogottabb, hitelből táplált fogyasztást.
A háztartások eladósodottsága sok országban történelmi csúcs közelében jár. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss adatai alapján több fejlett gazdaságban a lakossági hitelek állománya már meghaladja az éves gazdasági teljesítmény jelentős részét.
Az IMF a háztartási adósságot a GDP arányában méri. Ide tartoznak a jelzáloghitelek, autóhitelek, hitelkártya tartozások és személyi kölcsönök. Ez a mutató jól jelzi, mennyire sérülékenyek a családok egy kamatemelési ciklus vagy gazdasági visszaesés idején.
A rangsor élén Svájc áll, ahol a háztartási adósság a GDP 125 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a lakossági hitelek összege nagyobb, mint az ország egyéves gazdasági teljesítménye.
A lista élmezőnyében több angolszász ország szerepel.
- Ausztrália, 112 százalék
- Kanada, 100 százalék
- Új Zéland, 90,3 százalék
Ezekben az országokban az ingatlanárak hosszú ideje gyorsan emelkednek. A lakosság nagy arányban vesz fel jelzáloghitelt, ami felhajtja az összesített adósságszintet.
Európában is több ország került a top tízbe.
- Hollandia, 93,6 százalék
- Norvégia, 88,6 százalék
- Dánia, 85,2 százalék
- Svédország, 82,7 százalék
- Egyesült Királyság, 76,2 százalék
A rangsor másik végén több feltörekvő gazdaság található. Brazíliában és Olaszországban a háztartási adósság a GDP 37 százaléka alatt marad. Ezekben az országokban a hitelhez jutás szigorúbb vagy a lakosság óvatosabban adósodik el.
Miért jelent kockázatot a magas háztartási adósság?
Magas adósságszint mellett a családok jövedelmük nagyobb részét fordítják törlesztésre. Ez visszafogja a fogyasztást. Lassul a gazdasági növekedés, mert kevesebb pénz jut vásárlásra és beruházásra. Kamatemelés esetén a havi törlesztők gyorsan nőnek. Ez különösen azokban az országokban veszélyes, ahol sok a változó kamatozású hitel. Egy gazdasági sokk, például munkanélküliség növekedés vagy ingatlanár esés, tömeges fizetési nehézségeket okozhat.
Az Econstor pénzügyi kutatóintézet tanulmánya szerint ilyen helyzetben nő a nem teljesítő hitelek aránya. Ez rontja a bankok mérlegét. A pénzügyi rendszer óvatosabbá válik, visszafogja a hitelezést. A folyamat tovább gyengíti a gazdaságot.
A magas adósság nem mindenhol jelent azonnali válságot
A magas háztartási adósság önmagában nem jelent automatikusan krízist. Fontos, hogy milyen a jövedelmi helyzet, mekkora a megtakarítási tartalék, és mennyire stabil a munkaerőpiac. Az viszont jól látszik, hogy azok az országok, ahol az ingatlanpiac túlfűtött és a lakosság erősen eladósodott, érzékenyebbek a kamatkörnyezet változására. Emiatt a döntéshozók és a jegybankok kiemelten figyelik ezt a mutatót - írja a jelentés.
A Magyarország a vizsgált országok alsó harmadában helyezkedik el. A háztartások adóssága a GDP 17 százalékát teszi ki. Ez jóval alacsonyabb arány, mint a nyugat európai vagy angolszász országokban mért értékek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez a szint több dolgot jelezhet.
- A magyar háztartások hitelállománya nemzetközi összevetésben mérsékelt. A 2008 utáni időszakban a devizahitelezés visszaszorult, a bankrendszer és a szabályozás óvatosabbá vált. A lakosság jelentős része ma is inkább készpénzből vagy megtakarításból finanszíroz nagyobb kiadásokat, illetve kisebb arányban vesz fel hosszú futamidejű hitelt, mint a fejlettebb hitelpiacú országokban.
- A 17 százalékos arány azt is jelenti, hogy egy kamatemelési hullám közvetlen hatása a teljes gazdaság szintjén kisebb, mint azokban az országokban, ahol a háztartási adósság a GDP 70–100 százalékát is eléri. Ugyanakkor ez a visszafogott hitelállomány a fogyasztás és a lakáspiaci kereslet korlátját is jelenti, mert kevesebb külső forrás áramlik a háztartásokhoz.
A Pénzcentrum novemberi felmérésében, amelyen közel 14 ezer ember vett részt szintén arról tanúskodik, hogy a magyar lakosság többsége nem rendelkezik hitellel. A válaszadók több mint négyötöde lakáshitel nélkül él (több mint 82%). Nem meglepőek az adatok annak fényében, hogy az Otthon Start bejelentése ellenére nem megugrott, hanem visszaesett a lakosság lakáscélú hitelfelvétele szeptemberben.
A felmérést kitöltők több mint hetven százaléka (71,9%) adósságmentes a személyi kölcsönök, áruhitelek vagy hitelkártya-tartozások tekintetében. A fennmaradó részben a kisebb, 1 millió forint alatti tartozások a leggyakoribbak. A magasabb adósságösszegek egyre ritkábban jelennek meg. Egy tavaly novemberi felmérés is azt mutatta, hogy a magyarok tényleges pénzügyi állapotát a két véglet jelenti, ugyanis mintegy 11% adósságokat görget maga előtt, 9% viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni.
A válaszok alapján a kitöltők nagy többsége adósságmentes volt a személyi kölcsönök, áruhitelek vagy hitelkártya-tartozások terén. Tízből körülbelül hét embernek nincs ilyen típusú tartozása. A fennmaradó részben a legkisebb adósságösszeg volt a leggyakoribb. Ahogy nő a tartozás nagysága, úgy csökken az érintettek aránya. A magasabb kategóriákban már csak néhány százaléknyi válaszadó jelenik meg. Ez arra utalt, hogy a lakosság többsége igyekszik elkerülni a fogyasztási hiteleket.
Közép és Kelet-Európa adósságtérképe
A régió országai összességében alacsonyabb adósságszinttel működnek, mint Nyugat-Európa.
A magasabb értékek a régión belül
- Szlovákia 43,4 százalék
- Észtország 38,4 százalék
- Horvátország 30,3 százalék
- Bulgária 25,9 százalék
- Szlovénia 24,3 százalék
- Lengyelország 22,9 százalék
- Litvánia 22,0 százalék
Az alacsonyabb adósságú országok
- Lettország 19,4 százalék
- Magyarország 17,0 százalék
- Románia 10,8 százalék
A különbségek mögött több tényező állhat az Econstore jelentése szerint. A balti államokban és Szlovákiában gyorsabb volt a jelzáloghitelezés bővülése, erősebb a lakáshitelek szerepe a lakossági finanszírozásban. Lengyelországban és Magyarországon a bankrendszer stabil, de a háztartások óvatosabban adósodnak el, részben a korábbi válságtapasztalatok miatt.