Drávucz Péter • 2025. szeptember 18. 12:59
Több százmilliárd forintos ágazattá nőtte ki magát a munkaerő-kölcsönzés, a munkaerőhiány miatt pedig folyamatosan növekszik a jelentősége. Az előnyök egyértelműek, a változó munkaerő és üzleti igényekhez gyorsabban alkalmazkodnak, miközben csökkentik a hosszú távú elkötelezettséggel járó kockázatokat. Ám ennek a hibrid munkavégzésnek léteznek veszélyei is, esetleges munkahelyi baleset során komplikáltabb lehet a megítélés, sőt, a piacon már megjelent a fiktív munkaerő-kölcsönzés is, amelyet viszont büntet a NAV.
Munkavállalók kölcsönbe: több százmilliárdos ágazatról beszélhetünk napjainkra
Több százmilliárd forintos ágazattá nőtte ki magát a munkaerő-kölcsönzés, a munkaerőhiány miatt pedig folyamatosan növekszik a jelentősége. Az előnyök egyértelműek, a változó munkaerő és üzleti igényekhez gyorsabban alkalmazkodnak, miközben csökkentik a hosszú távú elkötelezettséggel járó kockázatokat. Ám ennek a hibrid munkavégzésnek léteznek veszélyei is, esetleges munkahelyi baleset során komplikáltabb lehet a megítélés, sőt, a piacon már megjelent a fiktív munkaerő-kölcsönzés is, amelyet viszont büntet a NAV.
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) adatai szerint a munkaerő-kölcsönzés a gazdasági teljesítőképesség fontos indikátora, mintegy tízezrek dolgoznak ilyen formában Magyarországon. A Beraman Hungary szakértői szerint a munkaerő-kölcsönzés elsősorban a kékgalléros (vagyis fizikai) állomány sajátos foglalkoztatási formája, amelynek három résztvevője van. A munkavállaló, a kölcsönbeadó, valamint a kölcsönvevő cég.
A munkavállaló minden esetben a kölcsönbeadó céggel köt szerződést, azzal a céllal, hogy a kölcsönvevőnél végezzen munkát. Fontos, hogy egy munkás akár több kölcsönvevő cégnél is dolgozhat. A mezőgazdaságban, a turizmusban és a feldolgozóiparban gyakori, idényjellegű munkák kiszámítható ellátásában tehát kulcsszerepet játszanak a fizikai munkaerő-kölcsönzés módszerével foglalkoztatott, szakképzett dolgozók.
A konstrukció előnyei
A Pénzcentrum megkeresésére Dobos István szakjogász elmondta: a munkaerő-kölcsönzés alapvető sajátossága, hogy a hagyományos munkaviszonnyal szemben nem kettő, hanem három fél áll kapcsolatban egymással:
- a kölcsönzött munkavállaló egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó ügynökséggel, azaz kölcsönbeadóval köt munkaszerződést;
- a munkavállaló tényleges foglalkoztatására a kölcsönvevőnél kerül sor;
- a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között polgári jogi szerződés megkötésére kerül sor, amely alapján a kölcsönbeadó egy bizonyos kölcsönzési díjért cserébe átengedi a munkavállalót a kölcsönvevőnek.
Az előnyök egyértelműek a kölcsönbevevő oldaláról: gyorsan juthat munkaerőhöz, a munkaerő létszáma pedig mindig a konkrét igényekhez igazítható. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel áll munkaviszonyban, ha nincs szükség a továbbiakban a munkájára, egyszerűen visszaküldhető a kölcsönbeadóhoz. Nem a kölcsönvevőt terhelik a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogi kockázatok és költségek.
Egyszerűsödik a foglalkoztatással járó adminisztráció (például a munkavállaló beléptetése, bejelentése adóhatóság felé a kölcsönbeadó feladata), és amennyiben a kölcsönvevő és kölcsönbeadó közötti szerződés nem zárja ki, a kölcsönvevő a munkavállalót felveheti saját állományába, amely egyfajta motivációt jelent a munkavállaló oldalán. Ami a munkavállalókat illeti, azok számára előnyös ez a konstrukció, akik nem tudnak tartós munkát vállalni, így a munkaerő-kölcsönzés rugalmassága, átmeneti jellege fontos számukra.
Lehetséges hátrányok
Beszélni kell ugyanakkor a lehetséges hátrányokról is – húzta alá Dobos István. A kölcsönzött munkavállalók általában kevésbé kötődnek a kölcsönvevőhöz, így kisebb a motivációjuk, lojalitásuk, és feszültség alakulhat ki a kölcsönzött és a saját munkavállalók között. A kölcsönbeadó szolgáltatásának díját meg kell fizetnie a kölcsönvevőnek, az adóhatóság pedig különös figyelmet fordít annak vizsgálatára, hogy nem áll-e fent színlelt munkaviszony, valamint, hogy fennáll-e a „szürkemunka” esete.
És még egy hátrány-lehetőség: az áfa-törvény értelmében a munkaerő-kölcsönzés nem tartozik a fordított adózás hatálya alá, így fennáll annak veszélye, hogy a kölcsönbeadó ténylegesen bevallja-e és megfizeti-e az áfát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Fiktív munkaerő-kölcsönzés és a NAV
Az adóhatóság foglalkoztatási szabályok betartására és azok adójogi vonzatára irányuló vizsgálata tekintetében az ellenőrzések többek között a munkaviszony teljes vagy részleges eltitkolásának a munkaviszonyok teljes vagy részleges leplezésének, palástolásának (bújtatott munkaviszony); valamint a fiktív munkaerő kölcsönzésének kiszűrésére, szankcionálására irányul. A fiktív munkaerő-kölcsönzés a munkaviszony áttelepítésével (a munkaerő „átjelentésével”), majd annak „visszakölcsönzésével” valósul meg. Jellemzője a fiktív számlázási láncolatok tudatos felépítése. Ezek a hosszabb, több szintű láncolatok az adójogi ellenőrzések megnehezítését és a jogi felelősség „áthárítását” szolgálják.
Dobos István a Pénzcentrumnak kiemelte: a fiktív munkaerő-kölcsönzés elleni fellépésre a NAV számtalan eszközzel rendelkezik. Az adóhatóság jogosult megállapítani a vizsgált szerződés tartalmilag színlelt voltát, a munkaerő-kölcsönzés valótlansága esetén jogosult megállapítani, hogy valójában kit terhel a kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettség. A NAV kockázatelemzési eljárást folytat le, majd ezt követő szegmentáción alapuló eljárás során a kockázat szintje és az adózói magatartás alapján kiválasztják az ellenőrzés típusát.
Az adóhatóság átminősítheti a jogviszonyokat, különösen akkor, ha a kölcsönvevő olyan személyek tekintetében veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, akiket korábban saját maga közvetlenül alkalmazott. A jogviszony átminősítésével a NAV a kölcsönbeadó által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti. A NAV 2025-ös ellenőrzési tervében kiemelt szerepet kap a munkaerő-kölcsönzés, így az adóhatóság kapacitása ezen a területen jelentősnek tekinthető. Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését.
A bejelentési kötelezettség elmulasztásának szankciói
A kölcsönvevőnek be kell jelentenie az Art. (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) 42. § alapján a NAV felé a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, továbbá a foglalkoztatás megkezdésének és befejezésének napját. Ez egy régi szabály, 2012. január 1. napjától kötelező.
A bejelentés elmulasztása esetén a szankciók súlyosak:
- Ha a bejelentés nem történik meg, a NAV személyenként jelentős mulasztási bírságot is kiszabhat. Ha több be nem jelentett alkalmazottról van szó, a bírság összeadódik.
- A súlyosabb esetekben a NAV akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat, sőt üzletbezárás is elrendelhető.
- Ezen túlmenően közzétételi bírság is kiszabható, amely a mulasztási bírság tízszerese, így az összeg elérheti a 20 millió forintot is. A jogsértő munkáltatók két évre felkerülnek a NAV honlapján kihelyezett listára, ami automatikus kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból.
Érdemes jogkövetőnek lenni
A kölcsönbeadó számára javasolt, hogy biztosítsa, rendelkezzen munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsággal és a szükséges adminisztratív kötelezettségeknek eleget kell tennie. A munkaszerződésben kifejezetten állapodjon meg arról, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre. Tartsa be az öt éves kikölcsönzési határidőt, és vezessen pontos nyilvántartást a kölcsönzött munkavállalók kikölcsönzési idejéről. Az öt éves korlát szempontjából egybe kell számítani a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzéseket is.
A kölcsönvevő pedig teljesítse időben a bejelentési kötelezettséget a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállalók vonatkozásában. Biztosítsa a munkavédelmi kötelezettségek teljesítését és a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ne alkalmazzon olyan munkavállaló kölcsönzését, akit korábban közvetlenül foglalkoztatott (kivéve, ha legalább 6 hónap telt el a korábbi jogviszony megszűnése óta). Vezessen pontos nyilvántartást a munka- és pihenőidőről – mondta végezetül a Pénzcentrumnak a szakjogász.