Mi számít munkahelyi balesetnek? Jegyzőkönyv felvétele és táppénz üzemi baleset esetén

A munkahelyi balesetek nemcsak kellemetlenséget, hanem hosszú távú következményeket is jelenthetnek mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Egy rosszul dokumentált vagy elhallgatott eset komoly jogi és egészségügyi problémákat okozhat, ezért különösen fontos tisztában lenni azzal, hogy mi számít munkahelyi balesetnek, mik a szereplők felelősségei, és hogyan kell hivatalosan eljárni. Cikkünk részletesen bemutatja, mit mond erről a munka törvénykönyve üzemi balesetek kapcsán, hogyan történik a munkahelyi baleset bejelentése, és milyen lehetőségek vannak munkahelyi baleset kártérítés igénylésére.

Mi számít munkahelyi balesetnek?

A munkahelyi balesetek szabályozását a 2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről (Mt.) tartalmazza. A munkabaleset fogalmát az 1993. évi XCIII. törvény (régi Mt.) 87. § (3) bekezdése, valamint az új Mt. is átvette, amely szerint:

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.

Ezen belül a súlyos munkabaleset definíciója is megtalálható, például az olyan esetekre, amelyek halállal, életveszéllyel, maradandó egészségkárosodással vagy több mint három nap keresőképtelenséggel járnak. A társadalombiztosítási szempontú üzemi baleset intézményét pedig az új Mt. is szabályozza, ahol kimondja, hogy az nemcsak a munkahelyi tevékenység közben történő balesetekre terjed ki, hanem többek közt a munkába menet vagy onnan hazafelé történt esetekre is – az úgynevezett úti balesetekre –, amennyiben a munkáltató által biztosított járművel történtek

Súlyos munkahelyi balesetek és kivizsgálásuk

A súlyos munkahelyi balesetek alatt olyan eseteket értünk, amelyek halálhoz, életveszélyhez, súlyos egészségkárosodáshoz vagy több mint három nap keresőképtelenséghez vezetnek. Ezekben az esetekben kötelező a munkabaleset kivizsgálása és a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítése. A munkáltatónak ilyenkor azonnal értesítenie kell a munkavédelmi hatóságot, és meg kell őriznie a helyszínt a vizsgálatig.

Mi a munkáltató és munkavállaló felelőssége?

• A munkáltató felelőssége, hogy biztosítsa a biztonságos munkavégzést, oktatást tartson a munkavédelemről, valamint hogy minden munkahelyi baleset jegyzőkönyv készüljön.
• A munkavállaló felelőssége, hogy betartsa az előírásokat, jelentse az esetleges veszélyeket, és azonnal jelezze, ha baleset éri – még ha az aprónak is tűnik! Ugyanis ezek később komolyabb problémákhoz vezethetnek, és a megfelelő dokumentáció nélkül nehezebb a munkahelyi baleset táppénz vagy a munkahelyi baleset kártérítés igénylése.

Hogyan történik a munkahelyi baleset bejelentése és dokumentálása?

A munkahelyi baleset bejelentése történhet szóban vagy írásban, de mindenképp azonnal, a baleset bekövetkezése után kell megtenni. A munkáltatónak ezt követően ki kell töltenie a munkabaleseti jegyzőkönyv 2025 verzióját, amelyben rögzítik:

• a baleset idejét, helyét, körülményeit,
• a sérült és tanúk adatait,
• az eset kiváltó okát és lehetséges megelőzési módját.

A munkahelyi baleset Munkabaleseti jegyzőkönyv minta elérhető a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán, és a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutató is segíti a pontos dokumentálást. A jegyzőkönyvet a munkabaleseti naplóban is rögzíteni kell. A bejelentéstől számított 15 napon belül kell továbbítani a baleseti táppénzhez kapcsolódó kérelmeket.

Mi az az üzemi baleset és mit mond erről a jogszabály?

Az üzemi baleset fogalma szerint akkor beszélünk üzemi balesetről, ha a baleset a munkavállalót:

• munkavégzés közben,
• munkába menet vagy onnan hazafelé,
• üzemi jellegű tevékenység (pl. céges rendezvény) közben éri.

A Munka Törvénykönyve üzemi balesetek esetén részletes előírásokat tartalmaz. Ilyen péládul a 61. Betegszabadság bekezdés 126. § (2) pontja, mely kimondja, hogy

az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

Táppénz és kártérítés munkahelyi baleset esetén

A munkahelyi baleset táppénz mértéke 100%, szemben a normál betegszabadság 70%-ával. A üzemi baleset táppénz meddig jár kérdésre a válasz: amíg az orvos keresőképtelen állapotot igazol, de legfeljebb egy évig. A munkahelyi baleset kártérítés és a üzemi baleset kártérítés lehet egyszeri összeg vagy járadék, attól függően, hogy milyen mértékű egészségkárosodás történt. A munkahelyi baleset kártérítés összege a baleset súlyosságától, az orvosi szakvéleménytől és a kiesett jövedelemtől függ.

Fontos tudni azt is, hogy a Munka Törvénykönyve kimondja azt is, hogy a 2012. évi. I. törvény. 67. Díjazás munkavégzés hiányában című bekezdés, 146. §  (2) bekezdésében azt is, hogy

Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Táppénz kalkulátor 2025: hogyan mehetünk táppénzre, mennyi a táppénz összege 2025 évében?

Bruttó nettó táppénz kalkulátor 2025: mennyi táppénz jár, mennyi a táppénz összege 2025-ben, avagy hány százalék a táppénz 2025 évében a táppénz kódok 2025 évi rendszere alapján?

Miért fontos a kisebb munkahelyi balesetek dokumentálása is?

Sokan úgy gondolják, hogy csak a komolyabb sérüléseket kell jelenteni, pedig az aprónak tűnő munkahelyi balesetek is hosszabb távon komoly következményekkel járhatnak. Egy el nem látott vágás begyulladhat, egy enyhe hátfájás súlyos gerincproblémává fajulhat. Az események naprakész nyilvántartása nemcsak jogi védelem, hanem a munkahelyi biztonság javításának alapja is.

Munkahelyi balesetek kódolása

A munkahelyi baleset kódja az egészségügyi dokumentáció része, amellyel a TAJ-rendszerben rögzítik a baleset típusát, súlyosságát és az esemény üzemi jellegét. Ezt az orvos vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat határozza meg. Az, hogy mennyi a táppénz összege, azaz, hogy hány százalék táppénz jár a keresőképtelenséggel töltött időszakban, szintén attól függ, hogy milyen táppénz kódra jelent be minket az orvosunk.

9 táppénz kódot különböztetünk meg egymástól, attól függően, hogy milyen okból kifolyólag következik be a keresőképtelenség:

1- es táppénz kód 2025 - üzemi baleseti táppénz 2025: 100%-os táppénz, nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, az egész költség a munkáltatót terhelheti.

Mi a teendő munkabaleset, üzemi baleset esetén?

A munkahelyi balesetek megfelelő kezelése nemcsak jogi kötelezettség, hanem közös érdek is. A pontos és azonnali munkahelyi baleset bejelentése, a részletes munkahelyi baleset jegyzőkönyv elkészítése, valamint a munkáltató és munkavállaló közötti nyílt kommunikáció mind hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek hasonló esetek. A munkabaleseti napló vezetése, a munkabaleseti jegyzőkönyv 2025 szabályainak betartása és a munkahelyi baleset kódja rögzítése nem csak adminisztráció – ezek mind védelmet és alapot biztosítanak a táppénzhez, ellátáshoz vagy akár munkahelyi baleset kártérítéshez is.

Ne feledjük: egy elhanyagolt sérülés, amelyről nem készült munkahelyi baleset jegyzőkönyv, később nehezebben lesz elismert üzemi balesetként, így a üzemi baleset táppénz meddig jár vagy a üzemi baleset kártérítés kérdése bizonytalanná válhat. Ezért mindig dokumentáljunk, kérjünk orvosi ellátást, és tájékozódjunk a jogainkról a munka törvénykönyve üzemi balesetek szabályai alapján.