Pénzcentrum • 2026. február 11. 07:33
A magyar munkaerőpiacon tovább nőtt a borúlátás: a munkavállalók közel háromnegyede pesszimista a következő évek gazdasági kilátásait illetően. A Hays Hungary legfrissebb felmérése szerint a béremelések üteme jelentősen lassul, miközben a dolgozók többsége úgy érzi, hogy munkaidőn túli munkavégzését nem kompenzálják megfelelően.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos pesszimizmus már tavaly is jelentős volt a munkavállalók körében, az idei adatok azonban további romlást mutatnak. A Hays Hungary Salary Guide 2026 szerint a dolgozók 72,5 százaléka pesszimistán tekint a következő 2–5 év makrogazdasági és foglalkoztatási kilátásaira. Mindössze körülbelül minden tizedik megkérdezett bizakodó a jövőbeni gazdasági helyzettel kapcsolatban, miközben a semleges álláspontot képviselők aránya egy év alatt 30-ról 17 százalékra csökkent - írta a Portfolio.
A munkáltatói oldal hangulata szintén romlott. Míg tavaly a cégek 55 százaléka sorolta magát a pesszimista táborba, addig idén ez az arány már 65 százalék. Különösen aggasztó, hogy a válaszadó cégvezetők 17 százaléka a legborúlátóbb kategóriába sorolja magát a középtávú gazdasági kilátásokat illetően.
A létszámváltozások terén vegyes kép rajzolódik ki. 2025-ben a megkérdezett vállalatok 47 százalékánál történt valamilyen mértékű létszámbővítés, míg 28 százaléknál csökkent az alkalmazottak száma. A cégek mintegy ötödénél nem változott a munkavállalói létszám. A következő időszakra a válaszadók közel fele állománynövekedést vár, 27 százalékuk pedig stagnálásra számít. A toborzási prioritások között továbbra is kiemelt helyen szerepelnek a technikai és digitális kompetenciákkal rendelkező szakemberek.
A bérezési trendek egyértelműen lassulást jeleznek. Míg tavaly a munkavállalók 36 százaléka részesült 10 százaléknál nagyobb fizetésemelésben, addig 2025-ben ez az arány 23 százalékra esett vissza. Hároméves távon még markánsabb a lassulás: 2023-ban még a dolgozók 46 százaléka kapott két számjegyű béremelést, ez az arány azóta folyamatosan csökken.
A következő 12 hónapra vonatkozó tervek alapján a munkavállalóknak várhatóan a 2025-ösnél is szerényebb béremeléssel kell beérniük. A munkáltatók 41 százaléka mindössze 2,5–5 százalékos fizetésemelést tervez 2026-ra, szemben a korábban jellemző 6–10 százalékos célkitűzésekkel. A vállalatok mintegy tizedénél egyáltalán nem várható bérnövekedés, vagyis bérstagnálásra készülnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelenlegi kereseti viszonyokat vizsgálva a dolgozók 55 százaléka bruttó 600 ezer és 1,2 millió forint közötti havi fizetést kap, 32,5 százalékuk pedig ennél is magasabb összeget keres. Ennek ellenére a munkavállalók 57,5 százaléka úgy érzi, hogy a bére nincs összhangban a felelősségi körével.
A felmérés szerint a résztvevők körülbelül egynegyede magasabb fizetést úgy ért el, hogy munkahelyet váltott, vagy előléptetésben részesült. A béremelések fő hajtóereje továbbra is az általános vállalati bérkorrekció, valamint az inflációt követő, kompenzációs célú emelés.
A munkaidőn túli tevékenység kompenzálása komoly problémát jelent. A válaszadók 67 százaléka hetente végez valamilyen mértékű túlórát. A dolgozók több mint fele időnként elvárásnak érzi, hogy munkaidőn kívül is elérhető legyen, míg 26 százalékuk gyakran vagy folyamatosan szembesül ezzel az igénnyel. A legnagyobb gond, hogy a túlmunka a legtöbb esetben semmilyen formában nem kerül ellentételezésre.