Most már biztos: egyre kevesebb magyar számíthat fizetésemelésre 2026-ban

A hazai vállalatok 2026-ra visszafogott optimizmussal tekintenek: 44% számít árbevétele növekedésére, miközben 35% stabil árbevétellel számol. Mindössze a cégek tizede kalkulál bevétele csökkenésével, amely közel azonos a tavalyi értékkel (9%).

A növekedést várók 69%-a 4–10%-os bővüléssel kalkulál, vagyis továbbra is a mérsékelt, fenntartható növekedés a legjellemzőbb forgatókönyv. Ugyanakkor 11% bizonytalan, ami arra utal, hogy egyes szektorokban a gazdasági kilátások továbbra sem egyértelműek.

Régiós összevetésben ugyanakkor a magyar vállalatok várakozásai a legkedvezőbbek. Romániában mindössze a cégek harmada, Csehországban pedig kevesebb, mint kétötöde számít árbevétele növekedésére 2026-ban – igaz, utóbbi piacon így is meghaladják a 2025-ös értéket. Romániában 9%-kal csökkent 2025-höz képest azok aránya, akik növekedést várnak, ezek a cégek a bevétel stabilizálódását várók táborát erősítik, amely közel ezzel azonos mértékben nőtt. Mindkét piacon rendkívül magas, a hazai érték duplája a bizonytalanok aránya, igaz, némileg nálunk is nőtt azok száma, akik nem tudják mire számítsanak 2026-ban. Ez akár arra is utalhat, hogy a hazai vállalatok alkalmazkodása az elmúlt évek gazdasági sokkjaihoz előrehaladottabb, és bár az óvatosság erősödött, a tervezés kiszámíthatóbb pályán zajlik, mint a régió egy részében.

Várható üzleti fejlődés 2026-ban az előző évhez képest

Ágazati bontásban az FMCG, a szolgáltató szektor és az élettudományok a legbizakodóbbak, míg az autóipar és az üzleti szolgáltató központok (BSS) körében visszafogottabb várakozások jellemzők. A feldolgozóiparban a növekedést várók aránya stabil, de az óvatosság erősödött.

Kisebb mértékben az élelmiszeripar, gyorsuló mértékben a szolgáltató szektor és a gyógyszeripar számít emelkedő árbevételekre. Makrogazdasági szempontból jó hír, hogy az üzleti szolgáltató szektor és az IT ismét a létszámbővülés éllovasai lehetnek. Ennek a jelentősége az, hogy nem kis részben exportorientált iparágak, az átlagfizetések pedig jelentősen meghaladják a nemzetgazdasági átlagot

 – mutatott rá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.

Magas bérnyomás, növekvő költségek, fókuszban a hatékonyság

Az üzleti kihívások között továbbra is a bérköltségek jelentik a legnagyobb strukturális terhet: a vállalatok 70%-a sorolja ezt a legnagyobb kihívások közé. A 2026-os válaszok ugyanakkor azt mutatják, hogy a fókusz egyre inkább a teljes költségszerkezetre és a bevételi oldalt érintő kockázatokra helyeződik át. A működési költségek emelkedését 2025-höz képest jelentősen többen azonosítják kihívásként (52% a korábbi 46%-hoz képest), de a legmarkánsabban azok aránya nőtt, akik a kereslet csökkenését tekintik üzleti kockázatnak (48%) – ez 13%-os emelkedés a tavalyihoz képest.

Ezzel párhuzamosan a folyamathatékonyság és a produktivitás kérdését 2026-ban némileg kevesebben említették, mint egy évvel korábban, ami arra utal, hogy a vállalatok egy része rövid távon már végrehajtotta a szükséges hatékonyságnövelő lépéseket. Ugyanakkor ez a terület továbbra is meghatározó stratégiai alap marad, különösen a tartós bér- és költségnyomás kezelésében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nulla százalékos béremelést ajánlott a győre Audi-gyár: lyukra futhatnak a tárgyalások a szakszervezettel?

Az Audi Hungaria győri gyárában megkezdődtek a bértárgyalások: a munkáltató elzárkózik az alapbéremeléstől és több juttatás fenntartásától.

Csökkenő létszámbővítési szándék, több „csendes racionalizálás”

A létszámtervek 2026-ban visszafogott képet mutatnak: a cégek csupán 26%-a tervez bővítést. Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik nem pótolják a távozó munkavállalókat (17%), illetve 12% leépítéssel is számol, míg 45% változatlan létszámmal tervez.

A toborzási aktivitás leginkább az IT, az üzleti szolgáltató és az energetikai szektorban erős, míg a termeléshez, logisztikához és ügyfélszolgálathoz kötődő területeken csökken a kereslet. 2026-ra 4%-kal, 77%-ra nőtt azok aránya, akik az üzleti növekedés miatt létszámbővítést terveznek.

Toborzási tervek

2026-ban a mérnöki és IT/technológiai pozíciók iránti kereslet jelentősen nő, miközben a termelési, logisztikai és ügyfélszolgálati munkakörök iránti igény visszaesik. Ez a trend egyértelműen jelzi a magasabb hozzáadott értékű, digitális kompetenciákat igénylő szerepkörök felértékelődését.

„A nagyobb hozzáadott értékű műszaki állások iránti kereslet növekedése valószínűleg a fejlesztési központoknak köszönhető, hiszen a termelésben, logisztikában, beszerzésben dolgozók iránti kereslet megcsappant. Az értékesítők iránti igény is lefelé tendál, a marketinges szakmát sem ajánlanám a pályaválasztóknak továbbra sem. Jó hír a HR-eseknek: őket is többen keresik” – foglalta össze Baja Sándor.

A vállalatok többsége ugyanakkor továbbra is jelentős toborzási nehézségekre számít ezekben a pozíciókban, a szükséges munkatapasztalat prognosztizálható hiánya miatt.

Irreális bérigények és tapasztalathiány nehezítik a toborzást

A toborzás legnagyobb akadálya 2026-ban is az irreális fizetési elvárás, amelyet a válaszadók 89%-a jelölt meg – ez 6 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.

A limitált vagy hiányzó releváns munkatapasztalat problémáját ugyanakkor kevesebben említették, mint egy évvel korábban (–8 százalékpont), ennek ellenére továbbra is a második leggyakoribb toborzási akadály maradt (69%). A nem megfelelő nyelvtudás (33%), a home office iránti elvárások (33%) és a munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos igények (24%) szintén jelentős szerepet játszanak a toborzási nehézségekben.

Béremelés: általános, de visszafogottabb

2026-ban a válaszadó vállalatok 97%-a tervez béremelést, ugyanakkor a béremelések mértéke tovább mérséklődik. A leggyakoribb emelési sáv 6–8%, mind a szellemi, mind a fizikai dolgozók körében.

Milyen mértékű fizetésemelést terveznek a cégek 2026-ban?

Fizetésemelési tervek vs. munkavállalói elvárások

11%-nál nagyobb béremeléssel csak elenyésző számú cég számol, miközben a munkavállalói elvárások továbbra is meghaladják a munkaadói terveket, így a bérfeszültség továbbra is jelen van a piacon. A bérfeszültséget tovább erősíti, hogy mind a fizikai, mind a szellemi munkavállalók bérvárakozásai érdemben meghaladják a vállalati terveket. A szakadék különösen a kék galléros szegmensben markáns, ahol a cégek döntően 4–8%-os emeléssel számolnak, miközben a munkavállalók 91%-a kétszámjegyűnél nagyobb növekedést tartana reálisnak. A fehér galléros pozíciókban inkább egy strukturált, de tartós eltolódás látható a magasabb bérigények irányába. Érdekes adat, hogy mindkét munkavállalói csoportban érdemi arányban jelennek meg a 20% feletti béremelési igények – a fizikai dolgozók esetében kiemelkedően magas, 37% ez az arány.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló számok: ennyit fizetnek zsebből a magyarok az egészségükért

Az adatok azt mutatják, hogy a rendszer fő finanszírozója továbbra is az állam, de egyes területeken jelentős a lakossági közvetlen költés.

Mitől vonzó a munkahely 2026-ban?

A hazai vállalatok HR-döntéshozói továbbra is úgy látják, hogy egy munkahely legfontosabb vonzereje a versenyképes fizetés és juttatási csomag (95%), ezt követi a munka-magánélet egyensúlya (77%) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (70%).

A juttatások között továbbra is dominálnak a pénzügyi elemek, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségbiztosítási megoldások, a wellbeing programok, valamint a képzések és mentorprogramok.

A wellbeing és készségfejlesztési juttatások terén 2026-ban egyértelmű erősödés látható. A képzések és tréningprogramok aránya 70%-ról 79%-ra nőtt egy év alatt, és az egyik legnagyobb növekedés a vizsgált elemek között. Ezzel párhuzamosan tovább erősödnek az egészséget és mentális jóllétet támogató megoldások is: az egészség- és wellbeing programokat kínáló cégek aránya 55%-ról 61%-ra, míg a coaching- és mentorprogramokat alkalmazóké 50%-ról 56%-ra emelkedett.

Ebben a környezetben a tréningek, a magánegészségügyi megoldások és a mentális támogatást nyújtó programok célzott, költséghatékony eszközként jelennek meg: egyszerre támogatják a teljesítményt, csökkentik a kieséseket és növelik a megtartást anélkül, hogy tovább növelnék a fix bérterheket.

Home office: nincs nagy mozgás

A home office kapcsán nem várható jelentős változás idén sem, úgy tűnik, a 2020-as „HO boom” óta ez a munkavégzési forma megtalálta a helyét a hazai vállalati kultúrában. A cégek 91%-a nem tervez módosítást 2026-ban, míg a legelterjedtebb modell továbbra is a heti két nap otthoni munkavégzés, míg a teljesen rugalmas vagy teljesen remote megoldások továbbra is ritkák.

Egyre nagyobb bizalom az AI iránt

A mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazhatóságának megítélése tovább javult: 37% már aktívan támogatja és bővíti az AI használatát, míg további 35% nyitott az alkalmazására bizonyos területeken. Jelentősen csökkent azok aránya, akik nem rendelkeznek világos elképzeléssel az AI szerepéről.

A vállalatok elsősorban adminisztratív, HR-, marketing- és menedzsment területeken tervezik alkalmazni a technológiát. A többség úgy véli, hogy az AI nem csökkenti a munkahelyek számát, inkább átalakítja a munkavégzés módját.

Kínál az Ön vállalata AI tanulási és fejlődési lehetőségeket az alkalmazottak számára?

A dinamikus bővülést az is jelzi, hogy a cégek fele vezetett már be AI képzéseket a dolgozói számára és 39% tervezi ezt (2024-ben ez az érték még csak 25% és 29% volt).