Pénzcentrum • 2025. december 15. 08:44
Izrael történetének legnagyobb piramisjáték-csalója, Michael David Greenfield mintegy 200 millió dolláros kárt okozott több mint ezer befektetőnek. A csalássorozatban magyar bankok is érintettek lehetnek, amelyektől az áldozatok képviselői most 29,5 millió eurót és kamatait követelik.
Michael David Greenfield neve mellett több álnevet is használt: Mike Ben-Ari, Maxim Danilov és David Jovic. A piramisjáték-csaló áldozatai főként izraeli állampolgárok, de amerikaiak, távol-keletiek, európaiak, dél-afrikaiak és hat magyar állampolgár is szerepel a károsultak között. A teljes kárérték eléri a 200 millió dollárt, ami forintban 66 milliárd forintnak felel meg - írja a Telex.
A piramisjáték vagy pilótajáték lényege, hogy a szervező kiváló hozamokat ígér, de valójában nem képes a megígért megtérülést biztosítani. Az új befektetők pénzéből fizeti ki a korábbi befektetőket, így tartva fenn a látszatot, amíg a rendszer össze nem omlik. Greenfield esete különösen érdekes, mert a csaló évtizedekig működtette a rendszert, hasonlóan a műfaj koronázatlan királyához, Bernie Madoffhoz.
A történet magyar vonatkozása, hogy Greenfield az áldozatok pénzének mozgatásához magyar bankokat is használt.
Az áldozatokat képviselő Ben Ari Investors Claims Company Ltd. szerint a bankok elmulasztották a pénzmosás- és csalásmegelőzéssel, valamint az ügyfelek átvilágításával kapcsolatos kötelezettségeiket. 2023 novemberében izraeli jogászok jártak Budapesten, akik nem kevesebb mint 29,5 millió eurót és annak 2021-től számított késedelmi kamatait követelik magyar szereplőkön.
Greenfield 1959-ben született az Egyesült Államokban, jó körülmények között nevelkedett. 22 évesen jutott el Izraelbe, ahol annyira megtetszett neki az ország, hogy elhatározta a letelepedést. Először kibucban lakott, majd az izraeli védelmi erőkhöz jelentkezett. Később üzleti iskolát végzett Tel-Avivban, és a Bank Leuminál, Izrael legnagyobb bankjánál helyezkedett el.
1999-ben megalapította az EGFE (Ever Green Fields Enterprises) nevű cégét. Miután a vagyonkezelés nem bizonyult sikeresnek, pilótajáték szervezésébe kezdett. A 2000-es évek elejétől szép hozamokat jelentett ügyfeleinek, akik egyre több pénzt bíztak rá és másoknak is ajánlották. Valójában a Blue River fantázianéven futó alap nem is létezett.
Greenfield évi 10-15 százalékos hozamot ígért állítólagos amerikai önkormányzati kötvények segítségével. Azt állította, hogy ezek speciális adókedvezmény miatt hoznak ennyit, és tökéletesen biztonságosak, mert az amerikai kormány garantálja őket. Az ügyfeleknek azt mondta, hogy a pénzük egy gyűjtőszámlán van, ezért egyedileg nem tudják követni az egyenlegeiket.
2018 körül, amikor már recsegett a rendszer, Greenfield a Balkánra tette át székhelyét. Azt állította befektetőinek, hogy 50 százalékos részesedést szerzett a montenegrói Uniprom alumíniumipari csoportban, és erre már 20 százalékos megtérülést ígért. Cégtársa, Veszelin Pejović montenegrói oligarcha később azt állította, hogy Greenfieldnek csak kisebb projektekben volt részesedése, és nem tudott a pénz eredetéről.
Greenfield sikerének kulcsa meggyőző személyisége volt. Ahogy egyik áldozata fogalmazott: "rosszabb volt, mint egy rabló, mert a rabló idegeneket foszt ki, ő a saját környezetét, a szeretteit." Profi volt az ügyfélkezelésben is: születésnapokra virágot küldött, segített az ügyfeleknek, finom bor mellett egyeztetett velük, és látványos grafikonokat mutatott. Hamis kimutatásokat lobogtatott nagy amerikai bankoktól, és váratlan bónuszokkal lepte meg ügyfeleit.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A csalás 2021-ben lepleződött le, amikor az izraeli értékpapír-felügyelet (ISA) végre eljutott oda, hogy nincs rendben az EGFE működése. Greenfieldet áprilisban letartóztatták. Meglepő módon 2 millió sékel (200 millió forint) óvadékkal és lakhelyelhagyási tilalommal szabadlábra helyezték. Ezután megszerezte egy barátja útlevelét, átragasztotta a fényképét, és a Ben Gurion nemzetközi repülőtérről Isztambulba szökött.
A szökött csaló után eredtek az áldozatok ügyvédei, és próbálták felkutatni vagyonelemeit Izraelben, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Montenegróban, Svájcban, Romániában, Horvátországban és Magyarországon. Végül egy boszniai határvárosban fogták el, állítólag egy randevú miatt lépte át a határt.
2023. március 15-én az izraeli bíróság 9 év börtönre ítélte okirat-hamisítás, megtévesztés, csalás, jogtalan haszonszerzés és pénzmosás vádjával. A jogászok hamar felfigyeltek a magyar illetőségű EGFE Hungary Kft.-re is, amit Greenfield masszívan felhasznált a csaláshoz. A magyar társaság az izraeli EGFE cég tulajdonában volt, rendszeresen veszteséget termelt, és a MOM Parkban volt bejegyezve.
Az átvert befektetők a pénzüket az EGFE Izrael számlájára utalták, ahonnan az az EGFE Hungary magyar számláira került. Voltak olyan esetek is, amikor a befektetők közvetlenül magyar számlákra utaltak. Az áldozatok ügyvédei szerint a magyar bank(ok) felelőssége abban áll, hogy mulasztást követtek el a pénzmosási és ügyfélátvilágítási kötelezettségeik teljesítésénél.
A hazai banki szakemberek szerint egy Magyarországon újszerű jogi eljárásról lesz szó. A pénzmosás elleni jogszabályok alapján a bank a "felfedés tilalma" miatt nem adhat ki információt arról, pontosan mit hogyan csinált. Így a bíróság inkább a magyar hatóságokat, elsősorban a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodáját tudja majd kérdezni a bankok tevékenységéről.
Az áldozatok ügyvédeinek azt kell bizonyítaniuk, hogy a magyar bankoknak volt-e olyan jogellenes magatartása, ami összefüggésbe hozható a károkozással. A nemzetközi joggyakorlat ebben a kérdésben változó. Az Egyesült Államokban gyakran perelnek bankokat ilyen esetekben, míg az európai joggyakorlatban a bankok elsősorban a hatóságokat segítő közjogi kötelezettséggel rendelkeznek a pénzmosás elleni küzdelemben.
Magyarországon nem precedensalapú a jogrend, de egy ilyen ügynek óhatatlanul hatása lesz arra, hogy a piramisjátékok áldozatai milyen eséllyel támadhatják a csalók által használt bankokat. A károsultak pedig valószínűleg hosszú perekre számíthatnak.