Pénzcentrum • 2025. november 27. 15:04
A magyar nyugdíjak reálértéke 2010 és 2024 között jelentősen, 47 százalékkal emelkedett, ami részben kormányzati intézkedéseknek, részben a nyugdíjas-állomány összetételváltozásának köszönhető. A svájci indexálás alkalmazása esetén a növekedés 12-16 százalékkal magasabb lehetett volna, de ez az érték lényegesen alacsonyabb a közbeszédben szereplő becsléseknél.
Az elmúlt időszakban számos elemzés foglalkozott a svájci indexálás hipotetikus hatásaival, azonban kevesebb figyelem irányult arra a tényre, hogy a nominális átlagnyugdíj reálértéke 2010 és 2024 között 47 százalékkal növekedett. Ez a jelentős emelkedés két fő tényezőre bontható: a kormányzati intézkedésekhez köthető reálemelésre és az úgynevezett cserélődési hatásra.
A KSH adatai szerint a "nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok" kategóriába sorolt tételek egy eltartottra jutó havi összege 2010 és 2024 között 86,4 ezer forintról 234,9 ezer forintra emelkedett. Ez nominálisan 172 százalékos növekedést jelent, ami a fogyasztói árindexszel deflálva 47 százalékos reálnövekedésnek felel meg - számolt be a Portfolio.
Fontos háttérinformáció, hogy a vizsgált időszakban a nyugdíjban részesülők létszáma 18 százalékkal, a népesség arányában pedig 14 százalékkal csökkent. Bár a nyugdíjak tömegének reálértéke 21 százalékkal nőtt, a GDP arányában e kiadás 11 százalékról 8,3 százalékra, vagyis 25 százalékkal mérséklődött.
A 47 százalékos reálnövekedésből becslések szerint mintegy 21 százalék tulajdonítható a kormányzati intézkedéseknek. Ezek közé tartozik a "túlindexálás" (különösen 2013 és 2016 között), a nyugdíjprémium kifizetések, a 13. havi nyugdíj bevezetése, valamint az időszakos vásárlási utalványok. Változatlan áron mérve ez havi 18,2 ezer forintnyi emelést jelent a 2010. évi 86,4 ezer forintos átlagnyugdíjhoz viszonyítva.
A növekedés másik összetevője az összetétel- vagy cserélődési hatás, amely azt tükrözi, hogy magasabb induló nyugdíjjal rendelkezők lépnek be a rendszerbe, miközben átlagosan kisebb nyugdíjú ellátottak kerülnek ki onnan. Az időszak egészét tekintve a reálnövekedés nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a kormányzati emelések és a cserélődési hatás között.
A svájci indexálás hipotetikus hatásának vizsgálatához két változatot elemeztek: egy "kemény" és egy "puha" verziót. A kemény változat esetén az átlagos reálnyugdíj akkor is csökken, ha a reálbérek visszaesése negatív tartományba húzza az indexet, míg a puha változatnál ilyen esetben nincs reálnyugdíj-csökkentés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A számítások szerint a svájci indexálás alkalmazása esetén a nyugdíjak reálértéke 12-16 százalékkal haladta volna meg a tényleges reálemelés mértékét. Ez az érték lényegesen alacsonyabb a közbeszédben gyakran emlegetett becsléseknél.
A svájci indexálás mellett szól, hogy folyamatos és politikamentes rendszert biztosítana. Az alkalmi emelések, különösen a 13. (és a 2026-tól tervezett 14.) havi nyugdíj bevezetése egyértelműen a parlamenti választásokhoz kapcsolódik, és azt a téves képzetet keltheti, hogy a nyugdíjak emelése kizárólag a kormány jóindulatán múlik, gazdasági korlátok nélkül.
Bár mindkét módszer csökkenti az átlagnyugdíjak lemaradását az átlagos nettó keresetektől, a többlethavi emelések feleslegesen kiterjednek az indulónyugdíjakra is, így megőrzik a régebbi nyugdíjak lemaradását az újabbakhoz képest.