Pénzcentrum • 2026. január 24. 15:58
Miközben Magyarország kedvelt célpontja a nyugatról érkező nyugdíjasoknak, akik hazánkban kényelmesen eléldegélnek külföldi nyugdíjukból, a magyar nyugdíjasok számára ez egyre kevésbé opció a külföldre költözés. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy van-e olyan ország, ahol egy átlagos magyar nyugdíj elegendő a megélhetéshez és van olyan, vagy akár jobb is az életszínvonal, mint Magyarországon.
A Natixis tavaly ősszel kiadott jelentése, a 2025 Global Retirement Index szerint a nyugdíjba vonulással kapcsolatban az egyik legnagyobb félelem világszerte az, hogy nem sikerül elég pénzt félretenni a gondtalan nyugdíjas évekre. A legfőbb bizonytalansági faktor, hogy nem lehet megjósolni, pontosan mennyi megtakarításra lesz szükség: a jövőbeli kiadások az infláció miatt kiszámíthatatlanok, a befektetések hozama és a kamatszintek nem garantáltak, néhány nyugdíjmegtakarítási formán kívül kevés biztos kapaszkodó létezik. Viszont a legnagyobb bizonytalansági tényező, hogy mennyi ideig kell kitartania a megtakarításnak: a szakemberek szerint nagy hiba, hogy sokan alábecsülik a várható élettartamukat.
Attól is sokan tartanak világszerte, hogy az infláció fogja tönkretenni a nyugdíjas "áloméveket": hiába tesznek félre rengeteg pénzt fiatalon, az már idős korukban semmit sem fog érni. A 21. század első két évtizedében az infláció jobbára alacsony és kiszámítható volt világszerte, viszont a pandémia után ez gyökeresen megváltozott: az ellátási láncok sérülése, a megugró kereslet és az árrobbanás sokak számára a 1980-as éveket idézte. Azóta hiába állt helyre sok helyen a pénzromlás, ez a hirtelen drágulás tartós bizonytalanságot hagyott maga után.
A Natixis elemzése szerint a harmadik legnagyobb félelem a nyugdíjas éveket illetően, hogy mire odáig eljut valaki, csökkenni fognak az állam által nyújtott nyugdíjak és más juttatások, nőni fog a nyugdíjkorhatár. Az elöregedő társadalmak problémái és az egyre növekvő államadósság ugyanis nagyban veszélyeztetik az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát.
Hol a legjobb a nyugdíjasok helyzete a világon?
Ahogy a korábbi években, a Natixis 225-ben is elkészítette a világ országainak nyugdíjrangsorát, a Global Retirement Indexet (GRI). A GRI egy többdimenziós mutató, amely alapján összehasonlítók az országok különböző nyugdíjpolitikái, így képet kaphatunk arról, hol milyen a nyugdíjasok helyzete. A rangsorban 44 országot - az IMF-országokat, az OECD-tagállamokat, és a BRIC-országokat (Brazília, Oroszország, India és Kína) - vizsgálták a kutatók. Az alábbi térkép szemlélteti, hogy milyen eredményt értek el a vizsgált országok:
Az index összesen 18 teljesítménymutató alapján határozza meg az egyes országok mutatóit, melyek 4 fő kategóriára oszlanak: a nyugdíjas évek pénzügyei, az anyagi jólét, az egészség és az életminőség. 2025-ben Norvégia visszaszerezte a világelső helyet a GRI-rangsorban 83%-os eredményével. Írország (82%) pedig feljött a negyedik helyről a második helyre, így Svájc (81%) a harmadik szorult. Izland (79%) a negyedik helyre csúszott, míg Dánia (79%) sok helyezést javítja bejött az ötödik helyre.
Magyarország 2025-ben a 33. helyen végzett a 44-ből, 2024-ben még a 32. volt; ugyanakkor a GRI maradt 61 százalékos.
A részletes mutatók alapján az egészség index 59%-ról 64%-ra javult, a nyugdíjas évek pénzügyei mutató maradt 58%-on, az életminőség index viszont 58%-ról 55%-ra csökkent. Az anyagi jólét 69 százalékról 68-ra változott. Érdekes látni, hogy a nyugdíjas évek pénzügyei mutatóban még az örökké sereghajtó India is felülmúlja a magyar teljesítményt, pedig ott az életminőségre mindössze 2%-ot adtak.
Ha a négy részindex rangsorait külön vizsgáljuk, az említett nyugdíjas kori pénzügyek mutatóban 37. helyen áll hazánk: ezt olyan indikátorok határozzák meg, mint a közigazgatási erősség mutató, az időskori függőségi ráta, a banki nem teljesítő hitelek aránya a bruttó kölcsönökhöz, az infláció, a reálkamatláb, az államadósság a GDP-hez viszonyítva és az adóterhek a GDP-hez viszonyítva. Ez alapján a törökök, az oroszok és görögök szerepeltek a legrosszabbul, ugyanakkor mögöttünk van Olaszország, Japán, Franciaország és Belgium is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egészségindexben Luxemburg, Írország és Norvégia vezetnek, Magyarország viszont ugyancsak a 37. helyen áll. Csak olyan országok végeztek mögöttünk, mint Lettország, Kína, Kolumbia, Oroszország, Brazília, Mexikó, India. Az összesített 33. helyre Magyarországot az anyagi jólét index húzza fel: ebben a mutatóban a 19. helyet állunk, megelőzve például Luxemburgot, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Új-Zélandot, Kanadát, vagy Svédországot is.
Ezek alapján rengeteg olyan ország van, ahol jobb a nyugdíjasok helyzete, mint Magyarországon. Már csak az a kérdés, hogy van-e ezek között idős magyarok pénztárcájával is megfizethető ország, ahová nyugdíjas korukban átköltözhetnének. Melyik ország lehet az a magyar nyugdíjasnak, ami a német nyugdíjasoknak Magyarország? Van egyáltalán ilyen? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához még meg kell vizsgálni néhány mutatószámot.
Alacsony a magyar lakosság vásárlóereje
Hogy képet kapjunk róla, milyen árszínvonal és fogyasztás van hazánkban és más országokban, először két másik mutatószámot, a PLI-t (price level indices) és az egyéni fogyasztás mutatóját (AIC) hívjuk segítségül. Ez alapján látható, hogy a 27 uniós tagállam átlagos árszintjéhez és fogyasztásához mérve hol helyezkednek el az egyes országok. Az alábbi grafikonon látható, hogy az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló, 2024-es adatai szerint a magyar árszintnél (PLI, price level indices) alacsonyabb például a lengyel, az albán, a szerb, a román, bolgár, török:
Ugyanakkor a magyar háztartások tényleges fogyasztása (AIC) jelentősen elmarad az unióstól, hazánknál csak Montenegróban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában költ kevesebbet a lakosság. A költések volumenét nagyban meghatározza, hogy mennyit tud egyáltalán elkölteni a lakosság, mekkora a jövedelme.
Ezek alapján a mutatók alapján látható, hogy az az életszínvonal, ami Magyarországon még megfizethető egy magyar fizetésből, nyugdíjból, a viszonylag alacsony magyar árszint miatt kevés helyen lenne fenntartható. Az eleve alacsony magyar fogyasztást a legtöbb helyen még inkább vissza kellene fogni, szűkösebben lehetne feltehetően kijönni a legtöbb országban.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy mely országokban hasonló, vagy jobb egy nyugdíjas helyzete, mint hazánkban, az árszint és fogyasztás alapján kevés hely jöhet szóba, ahová megérné költözni. A GRI-rangsorban nem szerepel sem Albánia, Bulgária, Horvátország, Románia, vagy Szerbia, így nem tudható, hogy jobbak lehetnek-e ott a nyugdíjasok kilátásai. Viszont például Lettországban, Litvániában és Szlovákiában az árszint nem különbözik sokban a magyar adattól, a GRI-rangsorban viszont a szlovákok 24. helyen, a litvánok 30. helyen állnak. A lettek mögöttünk, a 34. helyen végeztek.
Az viszont további bizonytalansági tényező lehet, hogy egy külföldre vágyó magyar nyugdíjas, ha egyedüli bevétele az állami nyugdíj, ki van téve az euróárfolyam változásainak. Ha ismét gyengül a forint, jóval kevesebbet fog érni a nyugdíj egy lett, litván, vagy szlovák boltban is. Az árszint alapján szóba jöhetne még Törökország is, mint célország, azonban a GRI mindössze 42% itt, ami az egyik utolsó helyre volt elég, csak Kolumbiában és Indiában rosszabbak a nyugdíjasok kilátásai.