Pénzcentrum • 2025. augusztus 7. 14:32
Augusztus elsejével hatályba lépett a helyi önazonosság védelméről szóló törvény jogvédelmi eszközeinek alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 240/2025. (VII. 31.) Kormányrendelet. A törvény és a kormányrendelet alapján a helyi önkormányzatok a betelepülőkkel szemben határozhatnak meg bizonyos tilalmakat, korlátokat. Betelepülők azok, aki nem laknak jelenleg az adott településen, és ott nem rendelkeznek ingatlannal sem. Dr. Őri-Tömő Andrea foglalja össze a részleteket.
A kormányrendelet elsősorban a betelepülő általi ingatlanvásárlásnál előírható elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó részletszabályokat állapítja meg.
Betelepülő ingatlanvásárlása során, elővásárlási jog biztosítása esetén több mint 50 napig is eltarthat annak tisztázása, hogy a vevő tulajdont szerezhet-e.
Az elővásárlási jog gyakorlása az alábbiak szerint történik:
1. Az eladó kérelme
Az eladó küldi meg az önkormányzat jegyzőjének az adásvételi szerződést a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartalmú kérelemmel. A kérelem a digitális államról szóló törvény szerinti elektronikus úton, postai úton, személyesen vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott más módon nyújtható be, a kérelem díjmentes. Hiánytalanul kell előkészíteni az adásvételi szerződést és a kérelmet, amennyiben ugyanis azok bármelyike a szükséges adatokat nem tartalmazza, a jegyző a kérelmezőnek – a szükséges adatok megjelölésével – visszaküldi az adásvételi szerződést. Az eladó a kérelmét az adásvételi szerződés kifüggesztéséig vonhatja vissza.
2. Az adásvételi szerződés közlése
A jegyző a hiánytalan eladói kérelem beérkezését követő 8 napon belül az adásvételi szerződésen felismerhetetlenné teszi a kormányrendeletben meghatározott adatokat, majd az adásvételi szerződést haladéktalanul közli az önkormányzattal, mint elsődlegesen elővásárlásra jogosulttal.
A jegyző az adásvételi szerződés anonimizálását követő 8 napon belül azonosítja a másodlagosan elővásárlásra jogosult kört, azaz az ingatlannal szomszédos ingatlantulajdonosokat, majd haladéktalanul közli az adásvételi szerződést velük. Az adásvételi szerződést a jegyző a szomszédos ingatlantulajdonosokkal postai úton, a tulajdoni lap szerinti címre küldi meg. Javasolt emiatt az ingatlantulajdonosoknak ellenőrizni, hogy helyes-e a tulajdoni lapon szereplő lakcím.
A jegyző a további elővásárlásra jogosultakkal, azaz a településen ingatlantulajdonnal rendelkezőkkel az adásvételi szerződést hirdetményi úton közli. A hirdetményi közlés a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztést jelenti. Az önkormányzat döntése alapján továbbá a hivatalos honlapon maga az adásvételi szerződés és a hirdetményi közlésről tájékoztató tehető közzé.
3. Az elővásárlási jog gyakorlása
Az elővásárlásra jogosultnak a közlést vagy a szerződés hirdetményi úton történő közzétételét követő naptól számítva 30 napos jogvesztő határideje van az adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozatot tenni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
4. Az elővásárlás lezárása
A jegyző az adásvételi szerződést az elővásárlási joggyakorlási határidő utolsó napját követő munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. A jegyző az adásvételi szerződést és az elővásárlásra jogosultak esetlegesen érkezett jognyilatkozatait iratjegyzékkel együtt küldi meg az eladónak. Az ezt követő ingatlan-nyilvántartási eljárás során az iratjegyzék az elővásárlási joggal kapcsolatos kötelezettségek igazolására felhasználható.
A kormányrendelet alapján a kormányhivatal a lakcímbejelentési eljárás során vizsgálja, hogy az adott településen van-e a betelepülést korlátozó rendelet, a lakcímlétesítés korlátozása esetén a lakcímbejelentéshez szükséges lesz az önkormányzati hozzájárulás igazolása.
A kormányrendelet meghatározza továbbá a törvény szerinti mentességi esetek igazolásának módjait is, általánosságban kiemelhető, hogy hatósági bizonyítvány, igazolvány vagy nyilvántartás adata, továbbá bármely olyan okirat igazolhatja a mentesség fennállását, amely alkalmas annak alátámasztására. A közhiteles nyilvántartásból megismerhető adat beszerzéséről a jegyzőnek hivatalból gondoskodnia kell.
Betelepülés esetén tehát elsődlegesen arról kell meggyőződni, hogy az adott településen van-e hatályban betelepülést korlátozó önkormányzati rendelet
– mondja a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője. Ennek feltárását megkönnyíti a kormányrendelet, hiszen előírja:
- a jegyzőnek gondoskodnia kell az önkormányzati rendelet közzétételéről a Nemzeti Jogszabálytárban,
- továbbá az önkormányzatnak a honlapján közérthető tájékoztatást kell nyújtania a bevezetett jogvédelmi eszközökről, valamint az azokra vonatkozó szabályokról és a betelepülés feltételeiről.
Amennyiben az önkormányzat alkotott a betelepülőkre vonatkozó önkormányzati rendeletet, költözés vagy ingatlanvásárlás előtt mindenképpen szükséges a vonatkozó korlátokat megismerni és annak megfelelően eljárni.