Szigorú beköltözési korlátozást vezetett be egy Pest megyei településen: döbbenet, mivel indokolt a polgármester

Idejön messziről valaki, és 1800 ember életében változást szeretne elérni - mondta Újlengyel polgármestere a 24.hu-nak miután a lap a városban bevezetett beköltözési korlátozásról kérdezte. Hozzátette, "Újlengyel semmi mást nem akar, mint békében, nyugodtan élni".

Az elfogadott helyi rendelet szerint az önkormányzat elővásárlási jogot kapott az ingatlanokra, a betelepülés feltétele többek között a legalább egyéves munkaviszony vagy vállalkozói státusz, vagy tanulói jogviszony (kiskorú esetén iskola-, óvoda- vagy bölcsődelátogatási igazolás), legalább a minimálbért elérő jövedelem és egy, a képviselő-testület előtti meghallgatáson való részvétel. Ezt követően döntenek arról, hogy az igénylők létesíthetnek-e lakcímet.

A lap emlékeztet, több település már a "helyi önazonosság védelméről szóló" törvény végrehajtási rendeletének közzététele előtt élt a betelepülés korlátozásának lehetőségével. Például Taktaharkány legalább középfokú végzettséget vár el a betelepülőktől, Kiskunhalason a büntetett előéletű embereknek tiltanák meg a betelepülést, Pélyen pedig az erőszakos bűncselekmény miatt büntetett előéletűek és a büntetőeljárás alatt állók sem létesíthetnének lakcímet.

Megkérdezték a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy mindez összhangban van-e a helyi önazonosság védelméről szóló, júniusban elfogadott törvénnyel és az Alaptörvénnyel. A tárca szűkszavúan azt írta: 

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény lényege, hogy az önkormányzatok bármikor élhetnek az autonómiájukkal. A törvény alkalmazása nem kötelező, és nem ad útmutatást sem arra, hogy milyen döntéseket hozzanak az egyes települések. Magyarország Alaptörvényét azonban mindenkinek be kell tartania, tehát diszkriminatív intézkedést egyetlen önkormányzat sem alkalmazhat.

Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy a felsorolt példák között van-e olyan, amit diszkriminatívnak tartanak, vagy ismernek-e egyéb ilyen esetet.