Nagy Béla Ádám • 2025. november 6. 11:31
A XVI. kerület volt az első fővárosi kerület, amely az úgynevezett "önazonossági törvény" által megteremtett jogi keretekre hivatkozva betelepülési korlátozást rendelt el 2026 első napjától. Azóta a Pénzcentrum több budapesti kerületnél is rákérdezett, hogy terveznek-e élni ezzel a korlátozással. Most a VIII. kerület is elküldte álláspontját.
A XVI. kerületi önkormányzat október 29-én jelentette be, hogy beköltözési korlátozást vezet be. A rendelet alapján január elsejétől nem létesíthet Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén lakcímet az a betelepülő, aki olyan ingatlanban kíván tulajdont szerezni, amely vonatkozásában
- településképi kötelezést előíró határozat van érvényben vagy
- településképi kötelezési eljárás lefolytatásának van helye,
- ami a tulajdoni lap alapján nem lakás vagy lakóház.
Mint ismert, a parlament június 11-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, ami alapján „a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben”. Az elfogadott javaslat szerint „helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be”.
Az intézkedés után a Pénzcentrum megkereste a többi fővárosi kerületet is, hogy élnek-e a lehetőséggel:
- A Budavári önkormányzat (I. kerület) úgy fogalmazott, hogy minden rendelkezésére álló törvényes lehetőséget megvizsgál, de az önazonossági törvény bevezetése jelenleg nem szerepel napirenden.
- A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely azt írta, hogy a kerület nem tervezi lakcímbejelentések vagy ingatlan-adásvételek korlátozását.
- A VII. kerület (Erzsébetváros) válaszában azt írta: ezer sebből vérzik a törvény, ezért elfogadhatatlan számukra az úgynevezett „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény. Azzal sem ért egyet az önkormányzat, hogy kerületi szinten korlátozzák a betelepülést.
- A XII. kerület pedig szűkszavú válaszában csupán annyit írt, hogy „az Önkormányzat jelenleg még nem hozott döntést az ügyben."
- A XIV. kerület (Zugló) városvezetése a Pénzcentrumnak azt jelezte, hogy nem tervezik a korlátozás bevezetését. Mint írták: „az önazonossági törvénynek nincsen a társadalom számára semmilyen produktív haszna, ebből az elmebajból Zugló nem kér."
Józsefváros sem kér belőle?
Most a VIII. kerület önkormányzata is válaszolt lapunk kérdésére, azt írták: a Józsefvárosi Önkormányzat október 30-i Képviselő-testületi ülésén elfogadta Hermann György és Oláh József önkormányzati képviselők előterjesztését, amelyben tiltakozik a helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény ellen.
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény tartalma és célja elfogadhatatlan, ezért Józsefváros nem kívánja azt alkalmazni működése során. A kerület kezdeményezi a jogszabály visszavonását a Kormánynál és az Országgyűlésnél.
A Józsefvárosi Önkormányzat szerint a törvény olyan feltételek bevezetését teszi lehetővé a lakcím létesítése és a tulajdonszerzés során, amelyek sértik az alapvető emberi jogokat, korlátozzák a szabad költözés jogát és akadályozzák a társadalmi mobilitást.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A testület döntésével csatlakozott a fővárosi önkormányzat korábbi kezdeményezéséhez, amely szintén tiltakozott a jogszabály ellen. A döntés értelmében a polgármester aláírásával továbbítja a jogszabály visszavonását kezdeményező felterjesztést a Kormány és az Országgyűlés részére.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!