Megszólaltak a kerületi polgármesterek: tényleg beköltözési korlátozást vezetnek be Budapest-szerte?

Október 29-én a XVI. kerületi önkormányzat bejelentette, hogy beköltözési korlátozást vezet be. A hatályos rendelet szerint az önkormányzatnak elővásárlási joga van minden olyan, legfeljebb háromszintes lakóépület tulajdonjogának átruházása esetén, amely a XVI. kerület közigazgatási területén található, és amelynél a szerződés nem az ingatlan teljes tulajdoni hányadára (1/1) vonatkozik. Az önkormányzat az átruházás során ellenértéket fizethet.

A rendelet alapján január elsejétől nem létesíthet Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén lakcímet az a betelepülő, aki olyan ingatlanban kíván tulajdont szerezni, amely vonatkozásában

• településképi kötelezést előíró határozat van érvényben vagy
• településképi kötelezési eljárás lefolytatásának van helye,
• ami a tulajdoni lap alapján nem lakás vagy lakóház.

EZ IS ÉRDEKELHET

A XVI. kerület csak a kezdet, sorra jöhetnek a beköltözési korlátozások Budapesten: vérszemet kapnak az önkormányzatok?

A XVI. kerület beköltözést korlátozó rendelete után más fővárosi kerületek is felbátorodhatnak, ha a tiltás kapcsán nem lesz nagyobb lakossági ellenérzés.

Az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokon - vagyis ahol több tulajdonos osztozik ugyanazon a telken vagy házon - a kijelölt, „kiemelt” övezetekben legfeljebb hét ember létesíthet lakcímet egy rendeltetési egységben (például egy lakásban vagy házrészben). Ha már hét embernek van oda bejelentett lakcíme, a nyolcadik és további személyek csak akkor jelentkezhetnek be, ha egymás közeli hozzátartozói, és az ingatlan megfelel a kerületi építési és településképi előírásoknak.

Szakértők szerint a XVI. kerület precedenst teremthet: Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője például arról beszélt, érdemes figyelemmel kísérni a piac reakcióit, ha nem lesz negatív hatás, akkor más önkormányzatok is képhetnek. A Pénzcentrum most több kerületi önkormányzatot is megkérdezett, terveznek-e beköltözési korlátozást bevezetni.

Mit mondanak a fővárosi kerületek?

A VII. kerület (Erzsébetváros) válaszában azt írta: ezer sebből vérzik a törvény, ezért elfogadhatatlan számukra az úgynevezett „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény. Azzal sem ért egyet az önkormányzat, hogy kerületi szinten korlátozzák a betelepülést.

A törvény Budapest kerületeit úgy kezeli, mint 23 különálló települést. Képzeljük el, hogy valaki Pestről Budára szeretne költözni, de nem tud, mert az önkormányzat olyan feltételekhez köti a lakásvásárlást vagy tartós bérlést, amit nem tud teljesíteni. Ízlelgessük: egy fővárosi polgár nem költözhetne szabadon a fővároson belül, mint egy röghöz kötött jobbágy, a Dózsa-féle parasztlázadás után

- fogalmaztak, hozzátéve: Erzsébetvárosban továbbra is hisznek a sokszínűség erejében. Ezért a kerület nem él és nem is fog élni az önazonossági törvény adta eszközökkel. Véleményük szerint ez a törvény nem erősítené, hanem gyengítené a kerületet.

A Budavári önkormányzat (I. kerület) lapunknak úgy fogalmazott, hogy az Önkormányzat minden rendelkezésére álló törvényes lehetőséget megvizsgál, de az önazonossági törvény bevezetése jelenleg nem szerepel napirenden.

A XII. kerület pedig szűkszavú válaszában csupán annyit írt, hogy „az Önkormányzat jelenleg még nem hozott döntést az ügyben."

A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely azt írta, hogy a II. kerület nem tervezi lakcímbejelentések vagy ingatlan-adásvételek korlátozását. Állítása szerint az önrendelkezési törvény például úgy szolgálhatná a helyi közösségek és a lakókörnyezetek védelmét, ha bizonyos agglomerációs települések alkalmaznák azt úgy az újonnan beköltözők esetében, hogy a már így is túlterhelt útszakaszok fejlesztéséhez kérnek tőlük hozzájárulást.

A XIV. kerület (Zugló) városvezetése a Pénzcentrumnak azt jelezte, hogy nem tervezik a korlátozás bevezetését. 

Nagyon nagy hibának tartjuk, hogy a XVI. kerület bevezette ezt a törvényt, ráadásul úgy, hogy semmilyen érdemi egyeztetést nem folytatott erről a szomszédos kerületekkel. Az önazonossági törvénynek nincsen a társadalom számára semmilyen produktív haszna, ebből az elmebajból Zugló nem kér

- szögezték le.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!