Nagy Bálint karrierjét irodavezetőként kezdte a budapesti Eurographics Kft. Építész Alkotó Műhelynél. 2010-ben csatlakozott gyakornokként Magyarország vezető lakossági pénzügyi portáljához, a Net Média Zrt.-hez tartozó Pénzcentrumhoz. 2011-től a portál szerkesztő-újságírója; 2014-től vezető szerkesztője.
2018 novemberében, reagálva az egyre hangsúlyosabb regionális és lokális fogyasztói igényekre, HelloVidék néven indította el új gazdasági- és életmódmagazinját a Portfolio Csoport. Az oldal létrehozása, szerkesztőségének felépítése, és tematikájának meghatározása mind Nagy Bálint munkáját dicséri. Az indulás óta látja el a portál vezető szerkesztői feladatait is.
Az online hírszerkesztésben szerzett tapasztalatait 2019 januárja óta, lapigazgatói pozícióban a Portfolio Csoporthoz tartozó Agrárszektor agrárgazdasági hírportálnál is kamatoztatja.
A hírportálok vezetése, illetve újságírói-elemzői munkáján túl rendszeresen tart konferenciákon előadásokat, moderál szakmai rendezvényeket, és ad interjúkat más médiumoknak. Nevéhez köthető továbbá a Portfolio egész napos munkaerőpiaci konferenciája, a 2019 májusában első alkalommal megrendezett Portfolio HR Revolution, illetve a 2019 novemberében először megtartott Portfolio Big Office HR Brand Day is.
Főállása, azaz az újságírás mellett szenvedélye a képzőművészet, azon belül főként a festészet. Festményeit hivatalos Instagram-oldalán gyűjti portfólióba, de már készült róla portré művészeti szakportálon is.
Az otthonos kényelem és a hazai turizmus megemelkedett igényei ihlették azt a pécsi villaépületet és a hozzá tartozó vendégházat, mely idén elhódította az "Év Háza" díjat.
Nagyszabású fejlesztés veheti kezdetét hamarosan Budapesten. Angyalföldön épülhet fel ugyanis az első magyar 100 lakásos passzív társasház, a XIII. kerületi önkormányzat saját beruházásaként. Bár az uttörő fejlesztés jókora többletköltséggel jár majd, a lakásfenntartási költségek azonban magukért beszélnek. A szociális bérlakások lakói nagyjából 15 ezer forintos fűtési költséggel számolhatnak, évente!
Bár nyáron sok háztartás rendezte elmaradását, továbbra is kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága. Az adóssághalmozásból pedig gyakorta nincs menekvés. Így sok esetben nem marad más, mint a szolgáltatás felfüggesztése. Természetesen a szolgáltatásból történő kizárást a törvény végrehajtási rendelete szabályozza.
Összhangban az Európai Parlament nemrég meghirdetett összehangolt épületenergetikai stratégiájával a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bevonásával Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát készít 2013 nyarára. Az uniós irányelvekkel összehangolt szakpolitikai dokumentum a meglévő épületek energiahatékony felújítására és új energiatakarékos épületek építésére vonatkozóan rögzít majd hosszú távú koncepciókat. A stratégia fontos iránymutatója lesz az épületenergetikai felújítási programok tervezésének is.
A legtöbb munkahelyen állandó vita tárgyát képezi, hogy hány fokra is hűtsük az irodát a legnagyobb nyári kánikulában. Vannak, akik azt ecsetelik, hogy a hátukról is folyik a víz, míg mások a 27 fokban is jégvermet kiáltanak. De vajon mekkora az ideális hőmérséklet, s milyen előírások határozzák meg mértékét? Ezúttal ennek járt utána a Pénzcentrum.hu.
Hatalmas a szakadék a panellakások és a társasházi téglalakások átlagos kínálati négyzetméterára között. Ma Budapesten egy négyzetméter fővárosi panellakást ugyanis majdnem feleannyiért tudunk megvásárolni, mint tégla társából. De vajon mi az oka a panelek népszerűtlenségének? Ezúttal erre a kérdésre kereste a választ a Pénzcentrum.hu.
Kitűnő vásárlói pozícióban vannak azok, akik budapesti panelvásárláson törik a fejüket. A panellakások népszerűsége ugyanis csökkent a válság évei alatt. Érdemes azonban résen lenni, mivel a paneltranzakciók területi megoszlása jóval koncentráltabb a főváros egyes kerületeiben. A legtöbben természetesen a legolcsóbb panellakásokat keresik, de a III. kerületi Pók utcai lakótelep drágább, 17-18 milliós panellakásaira is van érdeklődő.
Nem sietnek megmenteni a bedőlt devizahiteleseket Magyarországon - derül Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter válaszából, mely nemrég jelent meg a kormány honlapján. A nemzetgazdasági miniszter közlése szerint ugyanis eddig mindössze 8 darab ingatlant sikerült megvásárolnia a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET), pedig a kormány kommunikációja szerint idén 8 000 van előirányozva. A NET ugyanakkor kitart a többször hangoztatott kvóta mellett. Álláspontjuk szerint azonban a keretszám kitöltése nagyban függ attól, hogy a hiteladósok és a pénzügyi intézmények mennyi ingatlant és milyen ütemezésben ajánlanak fel megvételre. Továbbra is kérdés viszont, hogy miből lesz pénz az ingatlanmegvásárlásokra, mely óvatos becsléssel is 30-40 milliárd forintra rúghat 2012-ben. A NET tájékoztatása szerint viszont a pénzügyi kormányzat részéről többször elhangzott, hogy a kormány biztosítja az ingatlanvásárlás feltételeit.
Nem lesznek áruházbezárások Magyarországon, sőt további kiskereskedelmi egységeket kíván nyitni a Praktiker - hangzott el a társaság mai napon tartott sajtótájékoztatóján.
Továbbra sem élvez prioritást az energiatakarékosság ösztönzése Magyarországon. A hatályos magyar épületenergetikai követelmények ugyanis még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek. Hiába okoz jókora többletköltséget a jelenleg hatályos rendszer az épületek használói és a nemzetgazdaság számára egyaránt, a 2011-es előterjesztést úgy tűnik, máig nem tárgyalta meg a kormány.
Országszerte virágzás előtti állapotban van a parlagfű, az allergén gyomnövény néhány napon belül kezdi szórni a pollenjeit. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal július 1-jétől bírságolhat a parlagfű miatt, az első kényszerintézkedéseket már el kellett rendelni. A bírság 15 ezer forinttól 5 millió forintig is terjedhet.
Egyelőre semmilyen proaktív szándék nincs sem a kormány, sem az egész politikai elit részéről a lakhatási szegénység felszámolására, ezért paradigmaváltásra lenne szükség a szakpolitikában - véli Sümeghy György. A Habitat for Humanity Magyarország országos igazgatójával készített interjúnk második részében többek között a magyarországi helyzetről, a lehetséges kitörési pontokról, az ócsai Szociális Családiház-építési Programról, a Nemzeti Eszközkezelőről, s a jelenlegi lakáspolitikai intézkedésekről beszélgettünk.
A lakhatási szegénység egyáltalán nem magától értetődő kifejezés. Pedig Magyarországon százezreket, tágan értelmezve milliókat is érint. Sümeghy Györgygyel, a Habitat for Humanity Magyarország országos igazgatójával a szervezet működéséről, szakpolitikáról, a lehetséges megoldásokról, a szervezet szociális fejlesztési programjáról, valamint pénzügyi és műszaki tudatosságról beszélgettünk.
A lakhatási szegénységet többnyire a kritikán aluli lakásminőséggel, illetve a városi és vidéki szegénynegyedekkel azonosítjuk. Ez nem is annyira meglepő, hiszen ez van szem előtt. Az éhezéssel, a nyomor különböző formáival a legtöbben - az autóablak mögött ülve - nem is találkoznak. Pedig az omladozó falak mögött még inkább megdöbbentő, s kritikus állapotok uralkodnak. De nézzük meg, milyen "lakásokban" élnek a legszegényebb magyarok.
Az eddig is ismert volt, hogy az egyes kerületek között jelentős áreltérések mutatkoznak a fővárosi ingatlanpiacon. A kerületek egymáshoz viszonyított részletes átlagár eltérése eddig azonban rejtve volt sokak számára. Pedig a stagnáló adás-vételi tranzakciók döntő többsége az élethelyzet változása miatt kerül tető alá. Éppen ezért mindenkinek ajánlatos tudni, hogy átlagosan milyen árkülönbséget nyer, vagy veszít az, aki az egyik kerületből a másikba - kissebből, nagyobb lakásba - vagy fordítva - költözik.
Minden negyedik magyar, vagyis mintegy 2,5 millió ember él olyan háztartásban, amely elmaradt valamilyen lakásköltségével. A problémákat pedig csak tetézi, hogy a hazai lakásállományban továbbra is jelentős minőségi problémák találhatók, melyek az ott élők egészségügyi helyzetére is jelentős hatással vannak. Mindemellett továbbra is problémát jelent egy jól működő szociális bérlakás-rendszer hiánya, illetve a szegénység területi koncentrációja is. Arról nem is beszélve, hogy a szakpolitikai intézkedések sem adnak hatékony válaszokat, a legnagyobb figyelmet kiváltó, a jelzáloghiteleseket segítő intézkedések például a lakhatási szegénységgel érintettek többségét el sem érik - hangzott el a Habitat for Humanity mai napon tartott sajtótájékoztatóján.
A jelenlegi extrém melegben egy átlagos lakás hűtési költsége - már amennyiben van benne klíma - a megszokott többszörösére nőhet. Egy otthon hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanis háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Arról nem is beszélve, hogy a klímák sem éppen mondhatóak olcsónak. Léteznek viszont alternatív megoldások, melyekkel átvészelhetjük a legmelegebb napokat is. Tippjeinket cikkünk végén találod.
A Pénzcentrum.hu legújabb összeállításában megvizsgálta a főváros budai oldalán fekvő, illetve a pesti belső kerületek ingatlanpiacát, különös tekintettel a tégla építésű társasházi lakásokra. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a keresleti árak a legtöbb piaci elemzés szerint stagnálnak, a kínálati árak számos kerületben jelentős emelkedésnek indultak.
Továbbra sem hemzsegnek az új projektek a fővárosi lakáspiacon. Az idei, esetleg jövő év eleji átadással tervezett lakások száma alig éri el a félezret. A jelenleg futó fejlesztések létjogosultságát többnyire a jó lokációval magyarázzák a beruházók, de vannak, akik az újra bevezetett szocpolban, illetve kamattámogatásban bíznak. Persze akadnak, akik szerint a kormány intézkedései fabatkát sem érnek, mivel sokkal komolyabb változtatásokra lenne szükség az állóvíz felkavarásához.
Bár az tény, hogy az áramszolgáltatóknak Magyarországon kötelezően át kell venniük a hálózatra kapcsolt napelemes rendszerekben megtermelt áramot, nagy kérdés ugyanakkor, hogy túltermelés esetén van-e a háztartási kiserőművek tulajdonosainak adófizetési kötelezettsége. A NAV állásfoglalása szerint igen cizellált a kép, arról nem is beszélve, hogy a legtöbb esetben egyedi elbírálás alá esik az "adóalany".