Pénzcentrum • 2025. szeptember 17. 08:30
A kormány nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva megakadályozta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását, miközben fontolóra veszi a veszteséges vállalat állami megvásárlását. A döntés hátterében a hazai tejpiac stratégiai jelentősége és a cég elmúlt években felhalmozott 8,5 milliárd forintos vesztesége áll - számolt be a Portfolio.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben jelentette be, hogy megtiltja az Alföldi Tej Kft. külföldi tulajdonba kerülését, miután egy külföldi vállalatcsoport 2025. június 5-én jelezte szándékát a társaság teljes üzletrészének megszerzésére - erről a Pénzcentrum is beszámolt. Az Agrárminisztériummal közösen lefolytatott vizsgálat alapján a tárca úgy ítélte meg, hogy a tranzakció veszélyeztetné Magyarország államérdekeit és az élelmiszer-ellátás biztonságát.
Az Alföldi Tej a hazai nyerstej felvásárlás közel ötödét bonyolítja, így külföldi tulajdonba kerülése jelentős piaci zavart és ellátásbiztonsági kockázatot jelenthetett volna. A tiltó döntést követően a cég felajánlotta, hogy a magyar állam vásárolja meg a társaságot ugyanazon feltételekkel, amelyeket a külföldi vevőnek kínáltak – ezt a lehetőséget jelenleg vizsgálják a kormányzati szervek.
A szövetkezeti formában működő Alföldi Tejnek 59 tulajdonosa van, akik közül egyik sem rendelkezik 15 százalékot meghaladó részesedéssel. Bár a potenciális vevő kiléte nem ismert, korábban egy görög cég érdeklődéséről számolt be a sajtó.
Az eladási szándék mögött a cég súlyos pénzügyi nehézségei állnak. A 2003-ban alapított, évente 240 millió liter tejet feldolgozó és közvetve több mint 15 ezer ember megélhetését biztosító vállalat 2021 óta összesen közel 8,5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A legkritikusabb a 2023-as év volt, amikor több mint 3,3 milliárd forintos mínuszt könyvelt el. Iparági források szerint a veszteségek egyik fő oka, hogy elmaradtak a szükséges fejlesztések, ami fokozatosan rontotta a társaság versenyképességét.
Az Alföldi Tej helyzete rávilágít a hazai tejágazat strukturális problémáira, különösen a termelés és feldolgozás közötti hatékonyságbeli különbségekre. Míg a magyar tejtermelés az uniós csatlakozás óta jelentősen koncentrálódott – a kisebb gazdaságok eltűntek, helyüket 600-tól több ezer egyedig terjedő állományú telepek vették át – és modernizálódott, addig a feldolgozóipar fejlődése elmaradt.
A magyar tejtermelők sikeresen hajtottak végre fejlesztéseket, automatizált takarmányozási rendszereket és korszerű fejési technológiákat, helyenként már robotfejést is alkalmaznak. Ezzel szemben a feldolgozóipar modernizációja, termékfejlesztése és gyártási hatékonysága elmarad a nyugat-európai versenytársaktól.
A hazai tejfeldolgozás legnagyobb hiányossága, hogy bár képes jó minőségű alapvető tejtermékeket előállítani, hiányoznak a nagyobb profitmarzsot biztosító, szofisztikáltabb termékek – például népszerű joghurtok, exportképes prémium sajtok és tejes desszertjellegű készítmények. Ezek fejlesztéséhez jelentős beruházásokra, modernizációra és marketingre lenne szükség, ami az Alföldi Tejnél is várat magára.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A vállalat problémáit súlyosbította a tejpiac elmúlt években tapasztalt hullámzása és a sorozatos kormányzati beavatkozások. 2022-től 2023 júliusáig érvényben volt az élelmiszerárstop, amely a 2,8 százalékos UHT tej árát a 2021. októberi szinten rögzítette. Ezt követte a kötelező akciózás rendszere, majd az Online Árfigyelő bevezetése, 2025 tavaszán pedig az árrésstop, amely 30 alapvető élelmiszernél, köztük több tejterméknél is maximálta a kiskereskedelmi árréseket.
A piaci árak is szélsőséges ingadozást mutattak: 2022–2023 fordulóján a tejtermékek árai kiugróan emelkedtek, a sajt nélküli tejtermékek esetében egy év alatt közel 80 százalékos drágulást mértek. 2023 második felétől fokozatosan csökkent az élelmiszer-infláció, 2025-ben pedig már az árrésstop hatása érezhető a bolti árakon.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a tejágazatot több strukturális probléma is sújtja. Az energiaintenzív élelmiszeripart különösen érzékenyen érintette az energiaárak emelkedése, a gyenge termelékenység és az alacsony versenyképesség miatt pedig a magyar élelmiszerárak gyorsabban reagálnak a globális piaci sokkokra, mint más országokban.
A Nemzeti Cégtár adatai alapján az élelmiszeriparban működő vállalkozások száma 2020 és 2025 között 4425-ről 4208-ra csökkent, miközben a felszámolási eljárás alá került cégek száma jelentősen nőtt: 2020-ban 77, 2023-ban már 208, 2024-ben pedig 147 vállalkozás került ilyen helyzetbe.
A tejágazatban hasonló tendencia figyelhető meg: a tejfeldolgozó és tejtermékgyártó cégek száma 2020 és 2025 között 167-ről 154-re csökkent, a felszámolás alá került vállalkozások száma pedig 2-ről 8-ra emelkedett. Ez a piaci koncentráció irányába mutat, ami felértékeli az olyan kulcsszereplőket, mint az Alföldi Tej, ugyanakkor kiszolgáltatottabb helyzetet teremthet a termelők számára.