Pénzcentrum • 2025. június 12. 15:31
Újra nő az infláció Magyarországon: májusban 4,4%-os fogyasztói árindex emelkedésről számolt be a KSH, ami meghaladja a kormányzati várakozásokat. Különösen az élelmiszerek ára száguld, közel 77%-kal többet fizetünk értük, mint 2020 végén. Az áremelkedés hátterében számos tényező áll, többek között az energiaárak, a bérköltségek és az importtermékek drágulása.
2025 májusában a KSH 4,4%-os fogyasztói árindex emelkedésről számolt be, ami azt jelenti, hogy a kormányzati beavatkozás ellenére újra növekvő pályára álltak az árak. Igaz, ez még „belefér” a korábbi elemzői (és GKI) várakozásokba, amelyek idénre 4,5% körüli árindexet vártak. Ugyanakkor a korábbi kormányzati várakozást (3,2%) jelentősen meghaladja.
A GKI friss elemzése szerint, ha hosszabb távon vizsgálják az árak alakulását, akkor látható, hogy a leginkább figyelt élelmiszer árak esetében az első nagy hullám 2023 januárig lezajlott, majd 2024 szeptemberéig 7,5 százalékpont emelkedés történt, ami kisebb volt, mint a teljes árindexé (9,7 százalékpont). Ezt követően 8 hónap alatt 7,6 százalékpont volt a növekmény.
Ezzel együtt közel 4,5 év alatt csaknem 77%-kal fizetünk többet az élelmiszerekért, mint 2020 decemberében.
A szolgáltatások esetében szinte folyamatos volt az emelkedés 2021 eleje óta, 2020 óta összességében 44,6%-kal nőttek az árak. A háztartási energia esetében (a KSH sajátos számítási elvei miatt) a 2022 szeptemberi megugrást követően változatlan árak mellett mutatott ki árcsökkenést, amely kisebb hullámzásokkal kitartott 2024 októberéig.
Azóta a nagyobb energiafelhasználás miatt áremelkedést jelez a KSH (+11,7 százalékpont 9 hónap alatt). A háztartási energiára a rezsicsökkentés részleges fennmaradása ellenére 43,6%-kal kell többet fizetni, mint 2020 decemberében.
A GKI szerint az árak emelkedésének okai szerteágazók. A fontosabb hatások közé tartozik a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, az energiaárak megugrása (pl. a hazai termelők kb. 20-30%-kal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-beli társaik), a hatósági díjak emelkedése, a csomagolóanyagok, s nem mellékesen a bérköltségek emelkedése és az élelmiszer-kiskereskedelem nagy részét lebonyolító nemzetközi láncokra kivetett kiskereskedelmi különadó.
Ezen túlmenően drágult a raktározás, illetve a gyengébb euró árfolyam miatt az importált termékek is többe kerülnek. A magasabb költségek beépülnek az árakba, mivel egyre kisebb tér van a növekvő költségek „lenyelésére”.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Érdemes összehasonlítani az árindex tavalyi és idei alakulását is! Január-május között tavaly 2,8%-kal, idén 2,6%-kal emelkedtek az árak az előző év decemberéhez képest, ami enyhe lassulást jelez. Az élelmiszerek esetében 1,9% volt tavaly, idén 2,4% lett az áremelkedés, a szolgáltatások esetében 5,3% és 4,4% a megfelelő mutató, miközben a háztartási energia a tavalyi 0,5%-os drágulással szemben idén már 6,4%-kal emelkedett. Szintén átlag felett nőtt a szeszes ital, dohányáru termékkör (2024-ben májusig 2,6%, 2025 azonos időszakában 5,5%). Ugyanakkor árcsökkenést mutatott ki a KSH a ruházkodási, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az üzemanyagok esetében.
Az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a szeszes italok, dohányáruk kategória is hasonló mértékben drágult a vizsgált időszakban (+46,4%, illetve (+50,3%). A ruházkodás és a tartós cikkek drágulása átlag alatti volt (22,6-23,5%).
A GKI megállapítása szerint az áremelkedés gyorsulásáért jelentős részben a 12%-os súlyt képviselő szeszesital, dohányáru és a háztartási energia, kisebb részben pedig a szolgáltatások felelősek. További fontos tény, hogy az élelmiszer áremelkedés – az áprilisi csökkenés ellenére – nem állt meg.
Ennek oka, ahogy korábban már többször rámutattunk az, hogy az élelmiszer kiskereskedelem jellemzően csak tompítottan továbbítja a beszállítói áremeléseket, amiket a költségek emelkedése okoz. Ezen belül a rezsicsökkentés fennmaradását segítő keresztárazás miatti drágább energia és a folyamatosan emelkedő, a termelékenység növekedését meghaladó munkaerő költség a fő „felelős”.