Pénzcentrum • 2025. december 21. 13:04
Az élelmiszerlánc szereplői szerint az árrésstop különösen súlyos terhet rótt a kiskereskedelemre, miközben torzította az árversenyt és jelentős veszteségeket okozott az ágazatban. A CashTag legújabb részében a kereskedők hangsúlyozzák: az árrés nem profit, abból kell kigazdálkodni minden működési költséget, ami tartósan fenntarthatatlan helyzetet teremtett. A szabályozás hatása azonban a feldolgozóiparban is gyorsan megjelent: Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője szerint az árrésstop miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek érdemben nőttek. Mindez együtt fékezi a beruházásokat, és hosszabb távon az ellátási lánc egészének versenyképességét gyengíti.
Rendkívül nehéz évet zárt az élelmiszer-ellátási lánc szinte minden szereplője – derült ki a CashTag legfrissebb adásából, amelyben agrárszakértők, élelmiszeripari vezetők és a kiskereskedelem képviselői beszéltek az idei tapasztalatokról és a kilátásokról.
A klímaváltozás hatásai, az állatjárványok, az aszály, valamint a kormány által bevezetett árrésstop együttesen alakították át az ágazat működését, miközben a szereplők szerint a szabályozói környezet egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Az agrárium helyzete különösen súlyos volt az elmúlt évben. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint nem túlzás azt mondani, hogy a mezőgazdaság működési feltételei alapjaiban változnak meg.
Nagyon kemény év volt, és valóban azt kell látni, hogy a mezőgazdaságban olyan folyamatok zajlanak már évek óta, amelyek teljesen átírják a termelés feltételeit. Ez mindenekelőtt a klímaváltozással függ össze
– fogalmazott. Hozzátette: az Alföld kiszáradása, a csapadék egyenetlen eloszlása és az új, illetve felerősödő állatbetegségek mind olyan jelenségek, amelyekre korábban figyelmeztettek a kutatók, de most váltak igazán kézzelfoghatóvá. Az állattenyésztést idén különösen súlyosan érintette a madárinfluenza folyamatos jelenléte, valamint a száj- és körömfájás ötven év utáni visszatérése, amit Braunmüller Lajos az „állattenyésztés atombombájaként” jellemzett.
A feldolgozóipar számára a legnagyobb kihívást az állandó alkalmazkodás jelentette. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője elmondta: az év során egymást érték a jogszabályi változások, amelyek közül az árrésstop volt a legmeghatározóbb.
Hirtelen megugrott a fogyasztás az érintett termékkörökben, amit gyártási kapacitásnöveléssel kellett lekövetnünk. Ezeket a hullámvölgyeket kiegyenesíteni volt igazán nagy feladat
– mondta. Az árrésstop következtében ugyanakkor elmaradtak az indokolt árkorrekciók, miközben a költségek – a bérek, a csomagolóanyagok és a logisztika – 5-10 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen visszavágta a feldolgozók marzsait.
A kiskereskedelem oldaláról Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta: „Nem 2025 lesz az arany éve a kereskedelemnek.” Az árrésstop – amely első körben 30 élelmiszer-kategóriára maximálta az elérhető árrést – éppen azt a szegmenst sújtotta, ahol a jövedelmezőség már korábban is rendkívül alacsony volt.
Becslések szerint a szabályozás 400-500 milliárd forintos veszteséget okozott a kiskereskedelemnek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kozák szerint súlyos félreértés, hogy az árrés egyenlő lenne a profittal: „Ebből kell kifizetni a munkaerőt, a logisztikát, az energiát – 10 százalékos árrésen egyszerűen nem marad profit.” Ez a helyzet paradox módon azt is eredményezi, hogy a kereskedők kevésbé érdekeltek az árak további csökkentésében, még akkor sem, ha a beszerzési árak esnek.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az árrésstop hatása végiggyűrűzik az egész termékpályán.
Mint egy népmese: a kereskedők nyomást helyeznek a feldolgozókra, a feldolgozók a termelőkre, és végül mindenki szenved
– fogalmazott Braunmüller Lajos. Szerinte a mesterségesen torzított árak elhomályosítják a piaci visszajelzéseket, ami rossz döntésekhez vezet, és hosszabb távon importdömpinget eredményezhet. A fogyasztók rövid távon olcsóbb árakat látnak, de Kozák Tamás szerint ennek már most is vannak mellékhatásai:
csökkent az akciók száma, lassult az új termékek bevezetése, és visszafogottabbá váltak a beruházások.
A jövő évet illetően a megszólalók óvatos optimizmussal, de komoly kockázatokkal számolnak. Nagy Ádám szerint a sertés- és tejpiacon árcsökkenés várható, amely március–április körül a boltokban is megjelenhet, miközben az árrésstop kivezetése elkerülhetetlen lesz.
Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy a hirtelen megszüntetés sokkot okozna. „Soft landingre lenne szükség” – fogalmazott Braunmüller Lajos –, mert minél tovább marad fenn a jelenlegi rendszer, annál fájdalmasabb lesz a kijózanodás. A hosszú távú kilátásokról szólva pedig úgy összegzett: élelmiszerhiánytól nem kell tartani, de az árak stabilitása, amelyhez a fogyasztók évtizedekig hozzászoktak, végleg a múlté lehet.
Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA