Kiderült a hazai kiskereskedelem nagy titka: rengeteg vállalkozás bukik el ezen a láthatatlan problémán

Az omnichannel működés ma már nem technológiai kérdés, hanem a kereskedelmi szervezetek működési realitása – erre figyelmeztetett Ocskay László, az Oander Technologies alapító‑tulajdonosa a Portfolio Retail Day 2026 konferencián tartott előadásában. Fő üzenete szerint a komplexitás gyorsabban nő, mint a vállalatok szervezeti érettsége, és a hazai kudarcok többsége nem a technológián, hanem a működésen csúszik el.

Ocskay László három területen lát jelentős hazai lemaradást: a szervezeti felkészültségben, az online és offline csatornák integrációjában, valamint az omnichannel szolgáltatások kiterjedtségében. A vásárlók ma már nem csatornát választanak, hanem ígéretet: gyorsaságot, készletpontosságot, egységes élményt, a kereskedők viszont sokszor még mindig különálló rendszerekben és silókban gondolkodnak. A retail paradoxon lényege, hogy ugyanabból a készletből és ugyanazzal a szervezettel próbálnak egyre több üzleti modellt kiszolgálni: bolti forgalmat, webáruházat, appot, piactereket, B2B‑t, sőt gyakran külföldi piacokat is. Ez a komplexitás pedig könnyen kontrollvesztéshez vezet.

A nemzetközi benchmarkok szerint a jól összehangolt omnichannel vásárló 1,5–3-szor jövedelmezőbb, mégis sok vállalkozás bukik el a belépés során. Ennek három fő oka van: a know‑how hiánya, a stratégiai tervezés hiánya és a technológiai háttér hiánya. Ezek együtt oda vezetnek, hogy a cégek trial‑and‑error alapon próbálkoznak, majd arra jutnak: a csatornanyitás nem nekünk való. A probléma azonban nem a csatornákkal van, hanem azzal, hogy nincs egységes működési modell, amely összehangolná őket.

 - mondta el a szakember. A modern kereskedő már nem egyszerűen boltot üzemeltet: stabil core üzletet működtet, gyorsan tesztel új csatornákat, jelen van marketplace‑eken, nemzetközileg skáláz, gyakran B2B‑ben is aktív, és sokszor saját márkás termékeket fejleszt. Ez több, mint klasszikus retail – ez technológiai működés. Ocskay szerint a nyertes kereskedők nem projekteket futtatnak, hanem terméket fejlesztenek, és a technológia a működés alapképességévé válik.

Ocskay László, az Oander Technologies alapító‑tulajdonosa a Portfolio Retail Day 2026 konferencián

A valódi megoldás nem az, hogy kevesebb rendszer legyen, hanem az, hogy legyen, ami összehangolja őket. Ocskay egy szolgáltatásszervező hubot – egy middleware réteget – nevezett meg kulcselemként, amely a különálló rendszerek mikro‑szolgáltatásait egységes kiszolgálási folyamattá rendezi. Így minden csatornán, minden országban és minden érintkezési ponton ugyanaz az ígéret teljesülhet. A skálázás határa ugyanis nem a technológia, hanem az ígéretek betarthatósága.

 Online, offline vagy hibrid? A kiskereskedelem új egyensúlya

A globális kiskereskedelem 2024-ben 35 billió dolláros volumenével és az Európai Unióban betöltött 30 millió fős foglalkoztatotti szerepével továbbra is a gazdaság egyik legnagyobb ágazata. Magyarországon a kereskedelem több mint 500 ezer embernek ad munkát, és a GDP 11%-át adja – derült ki a Portfolio Retail Day 2026 konferencia kerekasztal-beszélgetésének felvezetőjében. A moderátor, Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke arra kereste a választ, hogyan alakul át a kiskereskedelem egy olyan korszakban, ahol az online, az offline és a hibrid modellek egyszerre vannak jelen, és a vásárlói igények gyorsabban változnak, mint valaha.

Szták András, az Árukereső.hu ügyvezetője szerint mára teljesen világos, hogy az online és az offline nem versenytársak, hanem egymást kiegészítő rendszerek:

Az egyik nem létezik a másik nélkül. A legjobb szolgáltatást az nyújtja, aki mindkét térben jelen van.

Szerinte az online részesedés nem fogja dominálni a piacot, ahogy azt sokan 10–15 éve jósolták. A növekedés kategóriafüggő: az elektronikai termékeknél gyorsabb, a divatnál lassabb, és a vásárlói döntésben a termékkategória sokszor fontosabb, mint a korosztály.

Simon Tamás, az Indotek Group értékesítési igazgatója és az MBSZ elnökségi tagja egyértelműen fogalmazott:

Ez már nem kérdés: a jövő a hibrid megoldásoké.

Szerinte a Covid idején látott online-robbanás után a piac szépen visszarendeződött, és ma újra egészséges egyensúly alakult ki. A fiatalok továbbra is szeretnek bevásárlóközpontokba járni, ahol a vásárlás élmény, közösségi program és szórakozás is egyszerre. A divatkereskedelemben szerinte nem is cél, hogy az online arány jelentősen 15% fölé menjen:

A sok visszaküldés és a logisztikai költségek miatt ez nem fenntartható. A fashionben nem érdekük, hogy az online arány nagyon nőjön

A vásárlók 70–80%-a csak akciósan hajlandó vásárolni, ez tovább növeli a kereskedők terheit.

Forrás Ákos, az Alza.hu ügyvezetője szerint a vásárlók valójában nem kategorizálhatók:

Nincs olyan, hogy online vagy offline vásárló. Mindenki online, hiszen a tájékozódás szinte 100%-ban online történik.

Az Alzánál azt látják, hogy a csomagautomaták szerepe hónapról hónapra nő. A kényelmi faktor óriási: bármikor átvehető a csomag, a visszaküldés is egyszerű, és a vásárlók egy része kifejezetten kerüli a személyes kontaktust. Ugyanakkor van egy szint, ami alá a fizikai boltok forgalma nem megy: abolt szerepe megmarad, van, aki a személyes átvételt preferálja, van, aki a bizalom miatt ragaszkodik hozzá.
 
Ruzsinszki Tibor, a Gránit Alapkezelő ingatlanbefektetési igazgatója szerint a vásárlás továbbra is közösségi élmény:

A vásárlás sok családban közös program. Ez nem fog egyik napról a másikra eltűnni.

Szerinte a vásárlási szokások nehezebben változnak, mint azt a technológiai trendek alapján sokan gondolják. A fizikai tereknek hosszú távon is lesz szerepük.

Ruzsinszki Tibor, a Gránit Alapkezelő ingatlan befektetési igazgatója a Portfolio Retail Day 2026 konferencián.

Szántó Gergely, a Forvis Mazars senior managere szerint a vállalatfelvásárlási piacon is jól látszik, hogy az online üzletágak gyorsabban nőnek, de az offline-ban is jelentős tartalékok vannak:

A tisztán offline cégek is komoly növekedési lehetőséget hordoznak, főleg ha hibrid irányba mozdulnak.

A Mazarsnál végzett átvilágítások alapján a hibrid modell stabilabb és értékesebb céget eredményez.

Képek: Mónus Márton, Portfolio