Pénzcentrum • 2026. január 15. 08:44
Egy friss globális felmérés szerint a világ számos országa úgy látja, hogy Donald Trump elnöksége alatt inkább Kína befolyása erősödött, miközben az Egyesült Államok nemzetközi megítélése romlott. Az European Council on Foreign Relations kutatása egy többpólusú világrend kialakulását vetíti előre, amelyben Európa szerepe is átértékelődik.
Az European Council on Foreign Relations (ECFR) európai külpolitikai kutatóintézet novemberben, Trump választási győzelme után egy évvel készített globális felmérést, amelyben 21 országból közel 26 ezer embert kérdeztek meg a világpolitikai erőviszonyok alakulásáról. A kutatásban tíz EU-tagállam, köztük Magyarország is részt vett - számolt be a Telex.
"A felmérés azt mutatja, hogy a világ szerint a Nyugatnak vége" – fogalmazott Mark Leonard, az ECFR igazgatója. Az eredmények szerint a megkérdezettek többsége arra számít, hogy Kína befolyása növekedni fog az elkövetkező évtizedben, miközben az Egyesült Államok továbbra is jelentős, de kevésbé domináns szereplő marad a nemzetközi színtéren.
A vizsgált európai országokban – beleértve az EU-tagállamokat, az Egyesült Királyságot, Svájcot és Oroszországot – pesszimistább a kép: a többség szerint az Európai Unió nem mérhető össze az Egyesült Államokkal és Kínával. Ezzel szemben Dél-Afrikában, Brazíliában, Kínában és Ukrajnában a válaszadók többsége, míg Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, Törökországban és Indiában közel felük egyenrangú félnek tekinti az EU-t a globális nagyhatalmakhoz képest.
A felmérés rámutat, hogy az emberek úgy érzik, országaik szabadabban választhatják meg szövetségeseiket, mint korábban, amikor a Fehér Ház a demokráciák és autokráciák közötti új hidegháborúról beszélt. Ez különösen igaz azokban az országokban, amelyek korábban igyekeztek elkerülni az oldal választást a nagyhatalmi versengésben.
Minden vizsgált országban legalább a megkérdezettek fele úgy véli, hogy Kína globális befolyása erősödni fog a következő évtizedben. Ez az arány különösen magas Dél-Afrikában (83 százalék) és Brazíliában (72 százalék), de a vizsgált EU-s országok lakosainak 53 százaléka is erre számít.
A Kína növekvő befolyásától való félelem azonban nem általános. Csak Ukrajnában és Dél-Koreában tekinti a többség riválisnak vagy ellenségnek Pekinget. Még a feszült kínai-indiai kapcsolatok ellenére is Indiában többen látnak szövetségest vagy szükséges partnert Kínában, mint riválist vagy ellenséget – az előbbi arány 11-ről 22 százalékra nőtt.
Az EU-s országokban 45 százalék szükséges partnerként, 34 százalék riválisként vagy ellenségként tekint Kínára. Kínában viszont 23 százalék szövetségesként, 46 százalék szükséges partnerként látja az EU-t, miközben az Egyesült Államokat 45 százalék riválisnak, 25 százalék ellenségnek tartja. A kínaiak 61 százaléka veszélyforrásként tekint Washingtonra, míg az EU-t csak 19 százalék látja így.
Az Egyesült Államok megítélése romlott a legtöbb országban. Egyedül Indiában nőtt azok aránya, akik olyan szövetségesként tekintenek az USA-ra, amely osztja országuk értékeit és érdekeit. A legnagyobb csökkenés Nagy-Britanniában volt tapasztalható, ahol 37 százalékról 25 százalékra esett ez az arány. A vizsgált EU-tagországokban mindössze 16 százalék tartja szövetségesnek az Egyesült Államokat, 20 százalék riválisnak vagy ellenségnek, míg a többség, 51 százalék szükséges partnerként tekint rá.
Érdekes kontraszt, hogy az amerikaiak 40 százaléka – köztük a Trump-szavazók 30 százaléka – szövetségesnek tartja Európát, 29 százalék szükséges partnernek, és csak 10 százalék tekinti riválisnak vagy ellenségnek. Az amerikaiak 49 százaléka szerint az USA-nak Európával együttműködve kell garantálnia a kontinens biztonságát, míg 29 százalék szerint magára kellene hagyni Európát.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Oroszországban radikális változás történt: az oroszok 51 százaléka ellenségnek tekinti Európát (szemben a tavalyi 42 százalékkal), miközben az Egyesült Államokkal szemben kevésbé ellenségesek, mivel a Trump-kormány igyekezett javítani a kapcsolatokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ukrajna esetében fordulat figyelhető meg: míg korábban az Egyesült Államokat tekintették fő szövetségesüknek, most inkább Európától várnak védelmet. Az ukránok 62 százaléka számít arra, hogy országuk kapcsolatai erősödnek az EU-val, míg az USA esetében csak 37 százalék gondolja ugyanezt. Az ukránok 39 százaléka tekinti szövetségesének az EU-t, míg az Egyesült Államokról csak 18 százalék vélekedik így.
Az európaiak többsége pesszimistán tekint a jövőbe. A vizsgált tíz EU-s országban mindössze 18 százalék optimista saját országa jövőjével kapcsolatban, és csak 12 százalék a világ jövőjét illetően. Ezzel szemben 49 százalék pesszimistán látja saját országa, 51 százalék pedig a világ jövőjét.
A védelmi kiadások növelését az európaiak 52 százaléka támogatja, 34 százalék ellenzi. A kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését 44 százalék támogatja, 43 százalék ellenzi. Egy önálló európai nukleáris elrettentő erő kifejlesztését 47 százalék támogatja, 32 százalék ellenzi.
"Az európaiak kezdenek ráébredni a posztnyugati világ kemény valóságára. Felismerve, hogy biztonságukért már nem támaszkodhatnak az Egyesült Államokra, jólétükért Kínára, energetikai ellátásukért pedig Oroszországra, azon tűnődnek – és kételkednek –, hogy vajon támaszkodhatnak-e önmagukra" – fogalmazott Timothy Garton Ash történész, a jelentés társszerzője.
Az ECFR szerint a kulcskérdés, hogy Európa milyen szerepet tud betölteni 2030-ra a többpólusú világrendben. Az európai vezetőknek új módszereket kell találniuk arra, hogy Európa ne csak alkalmazkodjon ehhez a világrendhez, hanem annak egyik meghatározó pólusává váljon.