Borbándi Dániel • 2026. február 12. 19:00
Miközben a frontokon alig mozdulnak a határvonalak, Oroszország helyzete látványosan romlik a háttérben: gazdasági válságjelek, széteső szövetségek, technológiai leépülés és társadalmi feszültségek rajzolják ki egy meggyengült nagyhatalom képét. A szakértők szerint a háború negyedik évfordulójához közeledve már nem az a kérdés, meddig marad hatalmon Vlagyimir Putyin, hanem az, milyen állapotban marad utána maga Oroszország.
Bár furcsa kimondani, már csak napok kérdése, hogy negyedik évfordulójához érjen az orosz-ukrán háború. Bár az elmúlt egy évben sorozatos tárgyalási kísérletek és diplomáciai egyeztetések történtek, a valódi béke továbbra is megfoghatatlannak tűnik. Noha a háborúban álló felek erőviszonyai az elmúlt időszakban egyre világosabban kirajzolódtak, különösen azután, hogy Donald Trump látványosan új alapokra helyezte az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos külpolitikáját, egy dolog biztosnak látszik: Oroszország eddig aligha profitált ebből a konfliktusból.
Sőt, egyre több jel mutat arra, hogy a háború nem megerősítette, hanem strukturálisan meggyengítette az orosz államot. A Pénzcentrum korábban több alkalommal is beszámolt arról, milyen súlyos válságjeleket mutat az orosz gazdaság: a fokozatos átállás a hadiipari termelésre, a munkaerőhiány, a technológiai elszigetelődés és a nyugati piacok elvesztése mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon kérdőjelezik meg a rendszer fenntarthatóságát.
Hasonló témákról beszélgetett nemrég a Klubrádió Kilátó című műsorában Vígh Zoltán külpolitikai szakértő és Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója is.
A műsor vége felé Vígh Zoltán határozott kijelentéseket tett az orosz gazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Mint mondta, Oroszország jóval nagyobb veszteségeket szenvedett el annál, mint amit a jelenlegi moszkvai vezetés nyíltan elismer.
Szerintem a legnagyobb törés nem is a szankciók közvetlen hatásában rejlik, hanem abban, hogy még azok esetleges feloldása sem hozná vissza a korábbi állapotokat.
- mondta el Vígh Zoltán.
A szakértő továbbá kiemelte: ennek az az oka, hogy az európai energiapolitika ugyanis időközben stratégiai irányváltáson ment keresztül. Az orosz energiahordozók helyét fokozatosan amerikai és más alternatív források vették át, hosszú távú szerződésekkel és politikai elköteleződésekkel megerősítve.
Vígh emlékeztetett arra is, hogy a korábban felmerült, már-már abszurd elképzelések, például az orosz gáz „amerikai gázzá” való alakítása azáltal, hogy amerikai érdekcsoportok esetleg megvehetik a Gazpromot, ma már inkább azt mutatják, mennyire beszűkült Oroszország mozgástere.
Széteső szövetségek, alárendelt partnerségek
A gazdasági veszteségek mellett Oroszország geopolitikai pozíciói is látványosan gyengülnek. Vígh Zoltán szerint Moszkva sorra veszítette el korábbi befolyási övezeteit Szíriában, Venezuelában, Líbiában, valamint Afrikában, ahol a Wagner-csoport visszaszorulása szimbolikus jelentőségű. Szerinte ezek nem elszigetelt kudarcok, hanem egy dominóhatás, amely összességében Oroszország globális befolyáscsökkenését jelzi.
Külön figyelmet érdemel a Kínával való kapcsolat alakulása. Bár a nyugati narratívák gyakran stratégiai szövetségként írják le a viszonyt, a valóság inkább alá-fölérendeltséget mutat.
Vígh Zoltán egy sajátos képpel érzékeltette a helyzetet:
Peking Moszkvát inkább vazallusként kezeli, mint egyenrangú partnerként.
Hozzátette: Kína nem finanszírozza az orosz államot, nem nyújt államközi hiteleket, és még az olyan kiemelt projektek esetében is, mint a Szibéria Ereje II gázvezeték, olyan feltételeket szab, amelyek Oroszország számára gazdaságilag rendkívül kedvezőtlenek.
Technológiai leépülés és magyar vonatkozások
A szakértő az orosz technológiai lemaradással kapcsolatban is kifejtette véleményét. Vígh szerint Oroszország már évekkel ezelőtt kiszorult a nemzetközi technológiai együttműködésekből, ennek következményei pedig ma már nyíltan láthatók: leállt a repülőgép- és személyautó-gyártás, az ipar kínai alkatrészekből összeszerelt, alacsony színvonalú termékekre épül.
Ez a probléma Magyarországot sem hagyja érintetlenül.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A paksi atomerőmű bővítésének kérdése a külpolitikai szakértő szerint már nem pusztán politikai, hanem biztonsági kérdés is:
Mennyire lehet hosszú távon megbízható egy olyan technológia, amely mögött egy elszigetelt, technológiailag lemaradó ország áll?
– tette fel a költői kérdést Vígh Zoltán.
Társadalmi ár: kivándorlás és háború utáni bizonytalanság
A gazdasági és technológiai hanyatlást súlyos társadalmi folyamatok kísérik. Mintegy hárommillió magasan képzett orosz hagyta el az országot, ami hosszú távon tovább rontja a fejlődés esélyeit.
Vígh személyes hangon beszélt arról is, hogy ruszofilként különösen fájdalmas számára látni azt az irányt, amerre Oroszország halad: egy egykor európai kultúrájú, nyitott jövővel kecsegtető ország helyett egy egyre inkább totalitárius berendezkedés rajzolódik ki.
Különösen aggasztó kérdés a háború utáni időszak: több mint egymillió, magas fizetéssel motivált katona térhet vissza egy gazdaságilag leépült, perspektívátlan környezetbe. Ennek társadalmi és belbiztonsági következményeit Moszkvában egyelőre alig meri bárki nyilvánosan felvetni.
Putyin maradhat, de Oroszországgal mi lesz?
Felvetődött az a kérdés is, hogy vajon egy év múlva hatalmon lesz-e még Zelenszkij és Putyin, az erre adott válaszok pedig jól megmutatták a két ország közötti különbségeket.
Bendarzsevszkij Anton szerint Ukrajnában egy esetleges béke választásokat és politikai megújulást hozhat, melynek folyamán Zelenszkij „kijelölheti politikai utódját” Kirilo Budanov személyében.
A szakértő az orosz helyzetről azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin – feltéve, hogy egészségi állapota ezt lehetővé teszi – a jelenlegi politikai feltételek mellett akár hosszú éveken át, talán még 2036-ig is hatalmon maradhat, legalábbis az orosz alkotmány szerint. Ezt az alkotmányt persze bármikor módosíthatják, de egyelőre Putyin pozícióját jelenleg semmi sem fenyegeti.
A belső ellenállást gyakorlatilag felszámolták, és bár a gazdasági problémák valósak, ezek nem veszélyeztetik a rendszer stabilitását. A nyugati szankciók kétségtelenül okoznak károkat az orosz gazdaságnak, de nem olyan mértékben, hogy az a politikai berendezkedés összeomlásához vezetne, vagy rákényszerítené Oroszországot a háború lezárására. Ha minden a jelenlegi irányban halad tovább, akkor Vlagyimir Putyin a következő években is hatalomban marad.
– mondta Bendarzsevszkij Anton.
Vígh Zoltán ugyanakkor történelmi párhuzammal figyelmeztetett: a látszólag stabil rendszerek is gyorsan omlanak össze, ha a belső feszültségek egyszerre törnek felszínre. Az orosz válság nem látványos robbanás, hanem lassan izzó tűz – amelynek következményei előbb-utóbb elkerülhetetlenek.
A kérdés tehát nem feltétlenül az, hogy Putyin marad-e, sokkal az, hogy milyen Oroszország marad majd utána.