Pénzcentrum • 2026. március 5. 19:22
Az amerikai–izraeli támadások nyomán Iránban már több mint ezren vesztették életüket. Teherán két legfontosabb diplomáciai partnere, Oroszország és Kína azonban a határozott retorika ellenére sem mutat hajlandóságot a katonai beavatkozásra. A helyzet rávilágít a stratégiai partnerségek és a tényleges katonai szövetségek közötti szakadékra - közölte az Al Jazeera.
Moszkva és Peking egyaránt a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősítette az Irán elleni háborút. Vlagyimir Putyin orosz elnök Ali Hámenei iráni legfelsőbb vezető szombati meggyilkolását "az emberi erkölcs minden normájának cinikus megsértésének" nevezte. Vang Ji kínai külügyminiszter eközben arra figyelmeztette izraeli kollégáját, hogy "az erőszak nem oldhat meg valódi problémákat". A két nagyhatalom az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását is közösen kezdeményezte.
Az óvatos magatartás mögött részben jogi okok állnak. Oroszország és Irán 2025 januárjában írt alá átfogó stratégiai partnerségi egyezményt. Ez a megállapodás a kereskedelemtől a katonai együttműködésen át a kulturális kapcsolatokig számos területet lefed, kölcsönös védelmi záradékot azonban nem tartalmaz. Andrej Kortunov, az orosz Valdaj Vitaklub tagja rámutatott, hogy ez lényegesen kevésbé kötelező érvényű, mint például az Észak-Koreával 2024-ben kötött kölcsönös védelmi szerződés. Az iráni megállapodás csupán annyit rögzít, hogy a felek tartózkodnak az ellenséges cselekedetektől, ha a másik fél konfliktusba keveredik.
Kortunov szerint Moszkva számára a közvetlen katonai beavatkozás kockázata túlságosan magas lenne. Oroszország jelenleg az ukrajnai konfliktus rendezésére összpontosít, és az amerikai közvetítést részesíti előnyben. Ez hasonló ahhoz, ahogy a januári venezuelai válság idején is csupán diplomáciai válaszlépésekre szorítkozott. A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy teheráni kapcsolatai "bizonyos fokú csalódottságot" fejeztek ki. Sokan ugyanis arra számítottak, hogy Oroszország az ENSZ-beli diplomáciai lépéseken túl is tesz majd valamit.
Kína és Irán 2021-ben egy 25 éves együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében Irán csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, energetikai és gazdasági kapcsolataik pedig jelentősen elmélyültek. A pekingi Csinghua Egyetem kutatója, Jodie Ven azonban hangsúlyozta, hogy Kína régóta világos határokat szab a partnerségnek, különösen katonai téren. "A kínai kormány mindig a be nem avatkozás elvét követi, így nem gondolom, hogy fegyvereket küldene Iránnak" - mondta a szakértő. Peking szerepe inkább a diplomáciára és a válságkezelésre korlátozódik. Kína jelenleg az Egyesült Államokkal és az öböl menti arab államokkal folytat párbeszédet a helyzet eszkalálódásának megakadályozása érdekében.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A kapcsolat aszimmetriáját jól mutatja a Kpler hajókövetési szolgálat adatsora. Ebből kiderül, hogy Irán éves nyersolajexportjának 87,2 százaléka Kínába irányul, miközben Irán Kína globális kereskedelmében viszonylag kis súlyt képvisel. Dylan Loh, a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem docense szerint Kína szerepe "védelmező jellegűvé vált". Peking ugyanis felgyorsította közvetítői erőfeszítéseit, hogy megakadályozza a térség destabilizálódását, ami saját gazdasági és biztonsági érdekeit is veszélyeztetné. A szakértő hozzátette, hogy a politikai kockázatok újraértékelése valójában már a venezuelai válság óta folyamatban van.