Pénzcentrum • 2026. március 17. 10:26
Donald Trumpot az Irán elleni háború megindítása előtt figyelmeztették, hogy Teherán válaszcsapásokat mérhet az Egyesült Államok Öböl-menti szövetségeseire. Ez egy amerikai tisztségviselő és két, a hírszerzési jelentéseket ismerő forrás nyilatkozatából derült ki, akiket a Reuters szólaltatott meg. Az elnök ennek ellenére hétfőn kétszer is azt állította, hogy az iráni megtorlás meglepetésként érte.
A háború előtti hírszerzési elemzések ugyan nem állították bizonyossággal, hogy Irán a térség más országai ellen is csapást mér. Ez azonban "egyértelműen szerepelt a lehetséges forgatókönyvek között" – mondta az egyik névtelenséget kérő forrás a Reutersnek. Trump a Fehér Házban tartott eseményen így fogalmazott: "Nem lett volna szabad megtámadniuk ezeket az országokat. Senki sem számított erre. Megdöbbentünk."
Az elnököt a hadművelet előtt arról is tájékoztatták, hogy Teherán várhatóan megkísérli lezárni a gazdaságilag létfontosságú Hormuzi-szorost. Ezt két további forrás is megerősítette. Irán azóta gyakorlatilag leállította a tengeri kereskedelmet a szorosban. Mivel ezen az útvonalon halad át a globális olajellátás mintegy 20 százaléka, a lépés az energiaárak megugrásához vezetett.
Az elmúlt két hétben iráni drónok és rakéták csaptak le Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Kuvait területén lévő célpontokra. A találatok amerikai katonai bázisokat, valamint egy francia csapatokat állomásoztató emírségekbeli támaszpontot értek. Emellett polgári létesítményekben, például szállodákban, repülőtereken és energetikai infrastruktúrákban is kárt tettek. Dubajban egy üzemanyagtartályt találtak el a nemzetközi repülőtér közelében.
Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire
A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.