Lassul, de azért még nő a piac

A nyugat-európai piacok díjbevétele évi 3-4 %-os reálnövekedést mutat, ezt a hazai, illetve a KKEU növekedés jelentősen meghaladja. A gyorsabb növekedés várhatóan tartós lesz, mivel az egy főre jutó biztosítási költés Magyarországon csupán 270 euró körül volt 2005-ben szemben a nyugat-európai kb. 2000 euróval. A nyugat-európai növekedés motorját az élet ági termékek adják, mivel részben befektetésként működnek; nem-életágon a növekedés lassú. A tavalyi évben haladta meg először hazánkban is az életági díjbevétel a nem-életágit, növekedésének középtávú dinamikája várhatóan jóval nagyobb.

A világpiaci trendektől eltérően a hazai biztosítási piac koncentrációja a verseny élénkülése és új belépők révén az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, az 5 legnagyobb díjbevételű társaság piaci részesedése 2006. végére 69,3%-ra esett vissza a (2000: 83,6%). A piacot nemzetközi hátterű biztosítók dominálják. A ma még kisebbek közül leginkább azok tudták piacrészüket dinamikusabban növelni, amelyek erős ügynöki hálózattal, széles disztribúciós bázissal, vagy banki háttérrel rendelkeztek. A bankok és a biztosítók közötti együttműködés folyamatosan erősödik Magyarországon és az előttünk álló középtáv izgalmas kérdése, hogy a bankpiacra belépett biztosítók, vagy a biztosítói piacra lépett bankcsoportok stratégiája lesz-e a sikeresebb.

A növekedés legmeghatározóbb eleme 2006-ban a befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítás volt, nagyrészt a kamatadó bevezetésének köszönhetően. A kamatadó bevezetésének egyszeri kiemelkedő hatását - amely a háztartások meglévő pénzügyi eszközeinek részleges átcsoportosításából eredt - lényegében minden piaci szereplő kihasználta, néhányan pedig meglévő állományaikhoz képest kiemelkedően növekedtek. Az életbiztosítás, mint alternatív befektetési forma, a jövőben is jelentős szerepet játszhat. Ezen termékszegmens növekedése révén a biztosítók befektetés állományában növekvő a kockázatosabb, magasabb hozam lehetőségét nyújtó instrumentumok aránya, így az állampapírpiacon súlyuk csökken, míg a befektetési alapok piacának egyik motorjává váltak az elmúlt néhány évben. A biztosítók tulajdonában lévő befektetési jegyek aránya 3 év alatt 4%-ról csaknem 10%-ra nőtt 2006-ra.

Nem-élet ágon a kötelező gépjármű felelősség biztosításra jut a bevételek 41%-a, miközben kárhányaduk már csökkent 2006-ban. Ennél a viszonylag standard, összehasonlítható terméknél az internetes csatornák fejlődésének, a biztosítási brókerek aktivitásának is köszönhetően a verseny jelentősen fokozódott, 2006-ban a biztosító váltási ráta már 12,9%-ot ért el.

A 2006-évi bázishoz viszonyítva rövidtávon alacsonyabb dinamikájú növekedést várunk a vagyoni, gépjármű, illetve befektetési egységhez kötött életbiztosításokban. Ezen várakozásunkat a fundamentális folyamatok (autóértékesítés, lakáspiac, kamatadó miatti egyszeri átrendeződés stb.) alátámasztani látszanak. A bankpiachoz hasonlóan itt is előretörnek a garantált hozamú konstrukciók. Középtávon fentiek folytatódó növekedése mellett a ma még alig elterjedt termékek fokozottabb előretörését várjuk, elsősorban talán a hitelbiztosításét.

A biztosítási szektor díjbevétel és volumen szempontjából meghatározó termékeinél az ügynökök, közvetítők, mint elosztási csatorna szerepe alapvető, nagyon erős értékesítési motivációval, ugyanakkor relatíve gyenge szabályozottsággal és kontrollal. A csatorna jellegéből fakadóan az ügyfél döntése valójában korlátozott informáltságon alapul, jellemzően nem vet(het) össze versenytárs ajánlatokat.

A szektor összes díjbevétele a 2006. évi folyóáron számított GDP-hez viszonyítva 3,5%, összvagyona pedig a GDP 8%-ának felel meg. A biztosítási piac jövedelmezősége kiemelkedik a pénzügyi szektor átlagából, a ROE ezen a területen 29,9%. A költséghatékonyság tendenciájában javuló a szektorban.