A méret sorsdöntő kérdés lehet

Pénzcentrum: Tavaly megfordult az élet- és nem-élet biztosítások sorrendje. Ez egy tartós trend vagy egyszeri hatásról van szó?

Nagy Szabolcs Erik: El tudom képzelni, hogy 2007-ben esetleg ilyen egyszeri hatás nem várható, ennek a változásnak a mértéke nem lesz ilyen jelentős, de közép-hosszú távon arra számítok, hogy ez a tendencia folytatódik. Ez a folyamat minden, nálunk fejlettebb biztosítási piacon lezajlott.

Pénzcentrum: Van-e létjogosultsága a piacon egy közepes méretű biztosítónak? Mit kell tenni a piacon maradás érdekében?

Nagy Szabolcs Erik: Ez bármely piacon érdekes és fontos kérdés. Minden biztosítótársaságnál és komoly struktúrára kötelezett gazdasági szervezetnél van méretarányossági kérdés. Ez a mi esetünkben sorsdöntő. Az a célunk, hogy növeljük a méretünket, a piaci súlyunkat. Ezt alapvetően két módon lehet elérni: organikus vagy külső növekedéssel. Az organikus növekedésnek megvannak a maga korlátai, egyrészt a piacnövekedés, másrészt a tulajdonosok által elvárt nyereséges működés. Piacot nyerni viszonylag nem nehéz, nyereséges működés mellett azonban ez már sokkal nehezebb. Ezért arra helyezzük a hangsúlyt, hogy növekedésünk nyereséges és hosszú távon fenntartható legyen. Nem hiszünk abban, hogy éves szinten 100 százalékkal lehet növekedni a magyar piacon hosszú távon is fenntartható nyereségesség mellett. Mindenki azt gondolja, hogy a magyar piacon az akvizíciós lehetőségek limitáltak, és ez ma igaz, semmiképpen nem összehasonlítható az orosz vagy ukrán piaccal, de a lehetőségek mindig egyik napról a másikra adódnak. Mindig adódhatnak lehetőségek, amelyek nem feltétlenül egy multinacionális vállalat magyarországi tevékenységéből indulnak ki, inkább egy átfogó stratégiának a részeként, de hatással lehetnek a magyar piacra.

Pénzcentrum: Milyen területeken lát fejlődést? Melyek az innovatív csatornák?

Pénzcentrum: Mely területeken kell erősíteniük?

Nagy Szabolcs Erik: Elsősorban az élet üzletágon próbálunk erősíteni: áprilisban jöttünk ki Tandem elnevezésű új termékünkkel, amely iránt nagy az ügyfelek érdeklődése, hiszen ez egy innovatív megtakarítási hitelgarancia típusú termék. Termékfejlesztési oldalon nem akarjuk elárasztani a piacot, mert nem érzünk betöltetlen űrt. Emellett alapvetően a klasszikus termékekben hiszünk.

Pénzcentrum: Szerepel-e a terveik között szorosabb kapcsolat kialakítása valamely bankkal vagy esetleg egy bankalapítás?

Nagy Szabolcs Erik: A rövidtávú tervekben nincs bankalapítás, bankokkal való együttműködésekre keressük a lehetőségeket. Több országban vannak jól működő modelljeink, pl. Törökországban a Groupama a második életbiztosító, egy vezető bankkal van több éve működő megállapodás, Portugáliában több bankkal van együttműködésünk, ennek mintájára keressük itthon is a kapcsolatot.

Pénzcentrum: Amennyiben lesz rá lehetőség, be kívánnak lépni majd az egészségbiztosítási piacra? Ha igen, milyen jogi garanciákat várnak el?

Nagy Szabolcs Erik: Elméleti szinten a válasz igen, minden adottságunk megvan ahhoz, hogy beléphessünk. Franciaországban a Groupama a piacvezető egyéni egészségbiztosító, tehát az anyavállalaton keresztül rendelkezésre áll a tapasztalat és a tudás, amely alkalmazható lenne magyarországi környezetben is. A beruházás kapacitása is megvan, a kidolgozás alatt lévő feltételrendszertől függ, hogy ez mennyire lesz érdekes számunkra.

Pénzcentrum: Mi lesz akkor, ha a befektetési alapokat bárki értékesítheti, nem kell becsomagolni unit-linked szerződésekbe?

Nagy Szabolcs Erik: Várható, hogy hosszabb távon a unit-linked termékek által nyújtott teljesítmény nem fenntartható. Az igen magas közvetítői jutalékok abba a marzsba még beleférnek, amit a részvénypiac utolsó 3-4 éves teljesítménye kihozott. Ha a részvénypiaci befektetések abszolút hozama csökken, attól főleg a fogyasztók fognak szenvedni, hiszen az életbiztosítók nem tudják olyan drasztikus mértékben csökkenteni a költségeiket, hogy a fogyasztók ezt ne érezzék meg. Ha a hozamok csökkennek, az lesz a kérdés, hogy a biztosító-alapkezelő-terjesztő-ügynökhálózat-fogyasztó értékláncon hogyan oszlik meg a marzs szűkülése. Elkerülhetetlen, hogy a végső fogyasztóra is jusson ebből, és várható, hogy ebben az esetben csökken a unit-linked termékek piaci súlya.

Pénzcentrum: A közeljövőben mely értékesítési csatornák lesznek a meghatározóak?

Nagy Szabolcs Erik: Ez függ a szabályozástól, a piaci játékostól. Vannak olyan piacok, ahol az alkuszok dominálnak, pl. Anglia, a Benelux-államok, míg Dél-Európában inkább az ügynökhálózat dominál. Olaszországban idén drasztikus jogi változtatást vezettek be az ügynöki státusszal kapcsolatban, ezért minden biztosítónak újra kell gondolnia a stratégiáját. Nem lehet megmondani, hogy merre mozdul el a piac. Magyarországon mind a két csatorna jelentős szereppel bír.

Pénzcentrum: Évek óta téma a transzparencia. Az Önök termékeinek költségszerkezete mennyire átlátható az ügyfeleik számára?

Nagy Szabolcs Erik: Van még tennivalónk ez ügyben. Ez nem magyar specialitás, a unit-linked termékek sehol sem annyira transzparensek, mint kellene. A szabályozó szervek mindenütt arra törekednek, hogy ezt növeljék. Ez azért nehezen megteremthető, mert ezek komplex termékek, az információk zöme üzleti titok, nem átadható, nem összehasonlítható. A termékek nagy része különböző országok különböző piacaiból tevődik össze, különböző devizákban bontódik le, ezért nem lehet úgy összehasonlítani, mint a hitelnél a THM-mel.