Özvegyi nyugdíj 2026: itt van, kinek és meddig jár, mekkora az összege, hogy zajlik az igénylése

Mit takar az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj eseteit és a juttatás igénylésének, folyósításának szabályrendszerét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény írja le. Az özvegyi nyugdíj a magyarországi nyugellátások egy speciális típusa, ami az elhunyt nyugellátásra jogosult vagy nem jogosult személyek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának vagy elvált házastársának jár, amennyiben ez elhunytra és özvegyére nézve is teljesülnek a feltételek (ezek az együttélés körülményeire, a pár életkorára, szolgálati idejére vonatkoznak).

A hatályos jogszabályok szerint egy özvegy összesen három alkalommal kaphat elhunyt élettársa vagy házastársa után özvegyi nyugdíjat. Első alkalommal ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, amit közvetlenül a társ halála után folyósítanak. Ennek lejárta után a juttatást még kétszer lehet „feléleszteni”, amennyiben az özvegy életében olyan nehezítő körülmények következnek be (pl. megváltozott munkaképesség), amelyek a továbbiakban is jogosulttá teszik az ellátás igénybevételére. Az özvegyi nyugdíj a második feléledését követően végleges, élethosszig tartó ellátássá válik.

Özvegyi nyugdíj változás: ezt kell tudnod 2026-ban

A Magyarország 2026. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény elfogadásával a Kormány módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény egyes, az özvegyi nyugdíj feltételeit érintő rendelkezéseit. Az jogszabály 2026. január 1-jén lépett hatályba, azonban az új rendelkezéseket csak a jogszerző 2026. június 30-át követő elhalálozásának esetén kell alkalmazni. A jogszerző 2026. július 1-jét megelőző elhalálozása esetén még a korábbi feltételrendszer szerint jár az özvegyi nyugdíj. Az özvegyi nyugdíj változás nem érinti az elhunyt jogszerzőre vonatkozó előfeltételeket, azonban a juttatás igénylőire, azaz a túlélő házastársakra 2026. júliusától új szabályok vonatkoznak.

A következő újdonságokkal érdemes tisztában lennünk az özvegyi nyugdij változása kapcsán:

• Bővül a különélő házastársak jogköre: A különélő házastárs az együtt élő házastárssal megegyező feltételek szerint jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra, ha fennáll házastársi kötelékük (jelenleg különélés esetén az özvegyi nyugdíj 1 év után már csak meghatározott esetben, házastársi tartásdíj fizetése mellett jogosító tényező). Tehát: 2026-tól, aki bármilyen okból nem él együtt házastársával, ugyanúgy jogosult lesz özvegyi nyugdíjra, mintha együtt éltek volna.
• Szűkül az élettársi kapcsolatban élők jogköre: 2026-tól a kellő együttélési idővel rendelkező élettársaknak is csak akkor keletkezik özvegyi nyugdíj jogosultsága, ha a jogszerző halálakor egyik félnek sincs fennálló házassági köteléke harmadik személlyel (vagyis kizáró ok lesz, ha új élettársával él, de hivatalosan nem vált el). Eddig özvegyi nyugdíjat kaphattak azok, akik legalább 1 évig együtt éltek élettársukkal és volt közös gyermekük, vagy legalább 10 éve megszakítás nélkül élettársi kapcsolatban éltek.
• Bővül a nyugdíjkorhatár betöltését követően házasodók jogköre: Kedvezőbbek lesznek az özvegyi nyugdíj feltételei azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot. A korábbi szabályok szerint, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után házasodik meg, és nem születik társával közös gyermeke, akkor legalább 5 éves, házastársi kötelékben töltött együttélés szükséges az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez. 2026-tól ha a házastársi kapcsolat fennállási ideje nem éri el az 5 évet, de azt megelőzően legalább 10 évig élettársi kapcsolatban éltek, akkor a két időszak együtt számítva már jogosultságot ad az özvegyi nyugdíjra.

Mennyi az özvegyi nyugdíj 2026-ban?

A 2026-ban élesedő módosításokat leszámítva 2025-ben az özvegyi nyugdíj feltételrendszerét egyéb változás nem érintette, az általános nyugdíjemelést leszámítva. 2026 januárjában 3,2%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak és a nyugdíjhoz kapcsolódó egyéb ellátások összegei, köztük az özvegyi nyugdíj összege is.

• Az özvegyi nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj első és második feléledését követően, ha a jogosult egyéb járadékban nem részesül, az elhunyt társ öregségi nyugdíjának a 60%-a.
• Ha az özvegy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.
• Ha azonban az özvegy öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén kapja az özvegyi nyugdíjat, akkor 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj állapítható meg.
• A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.
• Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Mik az özvegyi nyugdíj feltételei 2026-ban?

Ahhoz, hogy egy özvegy számára özvegyi nyugdíjat folyósíthassanak, az elhunyt (vagy eltűntnek nyilvánított személy) és az özvegy részéről is teljesülnie kell bizonyos feltételeknek. Az özvegyi nyugdíj feltételei alapvetően az elhunyt életkorát és szolgálati idejét vizsgálják, amelybe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás és a felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok időtartama is beleszámolandó (1998. január 1-ig, egy képesítés erejéig). Azok az elhunyt személyek után jár az özvegyi nyugdíj, akik:

• saját jogú öregségi nyugdíjban részesülnek (nyugdíjasként hunytak el) vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban részesülnek,
• vagy halálukig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezték;
• 22 éves koruk előtt és az iskolai tanulmányaik megszűnését követő 180 napon belül vagy minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunynak el;
• 22-25 éves koruk közt hunynak el, minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• 25-30 éves koruk közt hunynak el, minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• 30-35 éves koruk közt hunynak el, minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• 35-45 éves koruk közt hunynak el, minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
• 45. életévüket betöltve veszítik életüket, minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal a hátuk mögött.

Amennyiben az elhunyt személy még életében nem teljesítette a fent leírt, életkorához hozzárendelt szolgálati időt, ám egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerezett, és ezt követően nem volt szolgálati idejében 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségre visszavezethető megszakítás, szintén jár utána az özvegyi nyugdíj.

Özvegyi nyugdíj jogosultság: vagyis, az özvegyi nyugdíj kinek jár?

Az özvegyi nyugdíj jogosultság nem csak a megözvegyült házastárs számára járhat, hanem az élettársnak, a különélő házastársnak és bizonyos esetekben az elvált házastársnak is. A fentiekben részletezett özvegyi nyugdíj változás 2026-tól leginkább ezeket a feltételeket érinti, azonban a jogszerző társ 2026. június 30-ig bekövetkező halála esetéig az alábbi feltételek vannak érvényben:

• Élettársi özvegyi nyugdíj (változik): akkor jár, ha a pár élettársi kapcsolatban a halál bekövetkeztét megelőzően legalább 10 éve, megszakítás nélkül, bizonyíthatóan (a jogosultság elismeréséhez szükséges időtartam alatt azonos lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkeztek, és az együttélés ellenkezőjére utaló tény, körülmény nem merül fel az eljárás során) együtt élt, vagy ha minimum 1 éve, megszakítás nélkül együtt éltek és van közös gyermekük. Kivétel: nem jár azoknak, akik az élettársi kapcsolatuk megléte alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesültek. Kizáró ok 2026. július 1-től, ha az egyik félnek harmadik személlyel házastársi kapcsolata van.
• Különélő özvegyi nyugdíj (változik): különélés esetén az özvegyi nyugdíj 1 év különélést követően csak meghatározott esetben, házastársi tartásdíj fizetése mellett jogosító tényező. 2026. július 1-től a különélő házastárs is az együtt élővel egyenrangú jogosult lesz.
• Elvált özvegyi nyugdíj (nem változik): kizárólag akkor jár, ha az özvegy a volt házastársa haláláig tartásdíjban, köznyelven „asszonytartásban” részesült, vagy ha az özvegy részére a bíróság házastársi tartásdíjat állapított meg. Az özvegyi nyugdíj összege nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.
• Nyugdíjkorhatár betöltését követően kötött házasság (változik): ha a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíj folyósítására, ha a párnak már van közös gyermeke korábbi együttélésükből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva minimum 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt. 2026. július 1-től: ha a házastársi kapcsolat nem áll fenn 5 éve, de azt megelőzően legalább 10 évig élettársi kapcsolatban éltek, ez az időszak is beleszámít a jogosultsági időbe.

Az özvegyi nyugdíj feléledése: meddig jár az özvegyi nyugdíj?

Egy özvegy összesen 3 alkalommal kaphat özvegyi nyugdíjat: először ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, ezt követi az özvegyi nyugdíj első és második feléledése. Utóbbi esetben véglegessé válik a juttatás. Nézzük, az özvegyi nyugdíj meddig jár, melyik esetben mik a jogszabályi előírások!

1. Ideiglenes özvegyi nyugdíj:

Átmeneti segítséget nyújt az özvegy részére, ami életkorára, egészségi állapotára, árvaellátásra jogosult gyermekére való tekintet nélkül egyformán jár minden jogosultnak. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1 év után megszűnik. Kivétel: a juttatás 1,5 évnél fiatalabb közös gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig folyósítható, tartósan beteg/fogyatékos gyermek esetén a gyermek 3. életévének betöltéséig jár. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának a 60%-a.

2. Az özvegyi nyugdíj első feléledése

Az özvegyi nyugdíj feléledése kizárólag akkor lehetséges, ha az özvegy életében a lenti nehezítő körülmények állnak fenn. A juttatás azoknak jár:

• akik az elhunyt házastársuk, élettársuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt;
• akiknek az egészségügyi állapota legfeljebb 50%-os (megváltozott munkaképességű személyek);
• akik legalább 2 gyermeket vagy egy tartósan beteg/fogyatékkal élő gyermeket nevelnek és az elhunyt
• jogán árvaellátásra jogosultak;
• továbbá akiknél az előző két özvegyi nyugdíj feltétel közül valamelyik létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül.

A fenti alapfeltételeken felül jogosító tényezőnek számít:  ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti a (haláleset évében érvényes) öregségi nyugdíjkorhatárt (kizáró ok: nők kedvezményes nyugdíjba vonulása); elvált özvegyeknél: kizárólag akkor éledhet fel, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.

A feléledt özvegyi nyugdíj megszűnik, amennyiben:

• az özvegy még az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt új házasságot köt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
• ha az özvegy már nem minősül megváltozott munkaképességűnek (az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot);
• ha már egyik gyermekét sem illeti meg az árvaellátás juttatása.

3. Az özvegyi nyugdíj második feléledése (végleges özvegyi nyugdíj)

Az özvegyi nyugdíj újbóli feléledésének, egyben véglegessé válásának két jogosító feltétele van:

• az özvegynek a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül be kell töltenie az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt (a társ 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén 15 éven belül);
• vagy az özvegy egészségi állapota legfeljebb az 50%-ra romlik (megváltozott munkaképességű).

Az özvegyi nyugdíj igénylése lépésenként

Az özvegyi nyugdíj igénylés több pontból áll, de nem bonyolult feladat. Szükséges hozzá az özvegyi nyugdíj kérelem, vagy másnéven az özvegyi nyugdíj nyomtatvány kitöltése. De nézzük is a folyamatot lépésről-lépésre!

• Az özvegyi nyugdíj iránti igény elektronikus ügyintézés keretében a magyarorszag.hu weboldalon a „Nyugdíj” témacsoport „Ellátások igénylése” kategória alatt, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be.  Az özvegyi nyugdíj igénylése nyomtatvány ide kattintva is letölthető. 
• Nem nyugdíjas elhalálozása esetén az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz, az „Özvegyi nyugdíj igénylése, ha az elhunyt nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban nem részesült” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.
• Ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült, az ellátás megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani az „Özvegyi nyugdíj iránti igény, ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült” elnevezésű nyomtatványon.  

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

A kérelemhez mellékelni kell az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát (vagy az elhunyt személyt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírói végzést), illetve a házassági anyakönyvi kivonatot (vagy a bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonatot).

• Megváltozott munkaképességű igénylő esetén mellékelni kell az egészségi állapotát minősítő, rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakhatósági állásfoglalást. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, az egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított háziorvosi beutalót, továbbá az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) az orvosszakértői szerv által nem hozzáférhető orvosi dokumentumait. Az orvosi iratok az eeszt.gov.hu honlapon elektronikus azonosítást követően ellenőrizhetők, az iratokhoz való hozzáférés pedig az „Önrendelkezés” menüpontban módosítható.
• Árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén igényelt özvegyi nyugdíj esetén mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
• Fogyatékkal élő vagy tartósan beteg 18 éven aluli gyermek esetében a családtámogatási kifizetőhely vagy a családtámogatási ügyekben eljáró kormányhivatal magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot alátámasztó igazolását, vagy az 5/2003. (II. 19. ESzCsM rendelet alapján kiállított szakorvosi igazolást. A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében, amennyiben rendelkezésre áll, csatolni kell a gyermek megváltozott munkaképességét, magasabb összegű családi pótlékra, vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultságát alátámasztó rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakvéleményt illetve szakhatósági állásfoglalást, vagy a családtámogatási kifizetőhely, illetve a családtámogatási ügyekben eljáró kormányhivatal által kiállított dokumentumot. Ennek hiányában a gyermek egészségi állapota vizsgálatának kezdeményezése érdekében – amennyiben az árvaellátás iránti igény során nem került megküldésre – csatoljuk az árva egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított háziorvosi beutalót, továbbá az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) az orvosszakértői szerv által nem hozzáférhető orvosi dokumentumait. Az orvosi iratok az eeszt.gov.hu honlapon elektronikus azonosítást követően ellenőrizhetők, az iratokhoz való hozzáférés pedig az „Önrendelkezés” menüpontban módosítható.”
• Ha az elvált, vagy házastársától legalább egy éve külön élő igénylő az elhunyttól annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg, az erről szóló okiratot (közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat, bírósági határozat) a kérelemhez csatolni kell.

Az öregségi nyugdíj és özvegyi nyugdíj együtt is jár?

Az özvegyi nyugdíj akkortól folyósítható, amikor a társ halálának vagy eltűnésének megállapításáról jogerős bírósági végzés születik. A folyósítás kezdőnapja a végzésben megállapított halál (vagy eltűnés) dátuma. Öregségi és özvegyi nyugdíj együtt (ugyanígy a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék), egyszerre is folyósíthatók.

Az együttes folyósítás alapszabálya, hogy 60%-os juttatás esetén a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj/baleseti özvegyi nyugdíj 2026. január 1-től havi 159 980 Ft Ft összeghatárig kerülhet folyósításra egyszerre (a Magyar Közlöny 155. száma tartalmazza az új összeget). Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén járó 30%-os özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának az összegére való tekintet nélkül jár.