Érik a totális összeomlás: elismerték, ekkor teljesülhet Nostradamus szörnyű jóslata
A mérséklési célok és az alkalmazkodási kihívások összehangolása az uniós politika legfontosabb feladata a jövőben az éghajlatváltozás kapcsán.
A mérséklési célok és az alkalmazkodási kihívások összehangolása az uniós politika legfontosabb feladata a jövőben az éghajlatváltozás kapcsán.
A közelmúltban számos katasztrofális áradás pusztított világszerte. A Helene hurrikán például rekordméretű árhullámot okozott számos amerikai államban.
A tavalyi után a 2024-es volt a második legmelegebb szeptember a világban, és biztosra vehető, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a világon.
Az idei augusztus a kilencedik legszárazabb volt 1901 óta.
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta, és nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
Közel 1500 szakember gyűlt össze Chile déli részén, hogy megvitassák a fehér kontinens legújabb kutatási eredményeit.
A klímaváltozás hatására egyre több utazó keresi a hűvösebb úti célokat a nyári hónapokban.
Jelenleg a hideg több áldozatot követel Európában, mint a hőség, ez a tendencia változóban van.
Még az Antarktiszon, a világ leghidegebb földrészén is rendkívül hosszú hőhullámot észleltek a mostani déli féltekei télben.
Egy nemrégiben készült tanulmány rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés jelentős szerepet játszott a Kerala államban bekövetkezett tragikus földcsuszamlásokban.
A jelenlegi klímamodellek előrejelzései gyakran inkább vágyakat tükröznek, mintsem valós eseményeket.
A feljegyzések kezdete óta a legmelegebb hónapot mérték júliusban a kaliforniai Halál-völgyben, amely nyaranta a Föld egyik legforróbb pontja.
2024. július 22-én 17,15 Celsius-fok volt a globális átlaghőmérséklet a bolygón - ez borzalmas
Újabb téves állítás látott napvilágot a klímaváltozásról, szakértők cáfolták, hogy ez bármit bizonyítana.
Szíjjártó szerint az egészségügyi rendszer nincs felkészülve a globális felmelegedés okozta kihívásokra.
A klímaválság nem csupán a hőmérséklet emelkedésében és az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válásában mutatkozik meg.
A hőstresszes napok nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre, komoly gazdasági hatásai vannak, és csökkentik a mezőgazdasági termelést is.
A belvárosban az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt.
Az EU klímatudósai rámutattak, hogy miközben a 13 hónapja tartó melegrekord "szokatlan", de 2015 és 2016 között hasonló globális melegrekord-széria volt tapasztalható.
Kommunikációs szakadék alakult ki a klímatudósok, a közvélemény és a döntéshozók között.