Az évek óta tartó súlyos csapadékhiány miatt kritikus állapotba került a már így is megcsonkított Fertő-tó.
Klímaváltozás Magyarországon: mi a klímaváltozás, miért van klímaváltozás, éghajlatváltozás? Mi a globális felmelegedés elsődleges oka, miért van globális felmelegedés a Földön?
Új kutatás mutatja meg, mennyire nyitottak a magyarok az életmódváltásra, az energetikai korszerűsítésre.
A hazai agrárium soha nem látott lehetőségek és kihívások előtt áll. A tavalyi évi aszály, a 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika, élelmiszer-árstop és a globális felmelegedés csak néhány azok közül, amely az idei évben érinti az ágazat szereplőit.
Az élő karácsonyfa vásárlásával támogatjuk a biogazdaság erősítését, a természet és a talajok helyreállítását, a biodiverzitás helyreállítását.
2035-re a napenergia-felhasználásnak a kilencszeresére kell nőnie ahhoz, hogy a kontinens a Párizsi Egyezményben foglaltakat tartani tudja.
A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada.
A városoknak és településeknek nagyobb szerepet kell vállalniuk a globális klímatárgyalásokban, és további felhatalmazást kaphatnának a párizsi megállapodás végrehajtására.
Nem semmi, hogy miközben már az első havazást várjuk, aközben a hazai kertekben javában érik nemcsak a füge, de a kivi is. De halottatok a pici és szőrtelen változatról, ami fürtökben lóg, és a fáról is ehető? Íme, a zalai mini kivi!
Annak ellenére, hogy az idei évben óriási volt az aszály nem tekinthető rendkívüli mértékűnek. Hasonló természeti jelenségek 20-50 évente előfordulnak Magyarországon.
Nyári átlagnak fog számítani az idén is tapasztalt, korábbi csúcsértékeket megdöntő hőmérséklet, és általánossá válhatnak a hőhullámok 2035-ra Európában.
Az éghajlatváltozással új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelentek meg, amik károsíthatják az egészséges légző- és keringési rendszert.
Várhatóan az idei lesz az utóbbi 50 év legsúlyosabb aszálya, azonban a szárazság csak rosszabbodni fog a jövőben.
A globális felmelegedés miatt komoly hiány lehet kávéból, és ez komoly következményekkel járhat Európában.
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy 2026-ig átlépi a 1,5 fokot a felmelegedés.
Ha így folytatódik, akkor már januárban fejlődésnek indulhatnak a hidegtűrő növények, sőt egyes években ennél akár hamarabb is
A 2000-es évek elején még nagyjából azonos mértékben és szórásban fordultak elő Magyarországon hideg- és melegrekordok. A legutóbbi évtizedben viszont szembetűnő a hidegrekordok számának jelentős csökkenése
Hőhullámok, áradások, aszályok, erdőtüzek, időjárási rekordok jellemezték tavaly a világot éghajlati szempontból.
Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon - állapították meg meteorológiai szakértők.
"Az árak el fognak érni egy olyan szintet, ami fölé már nem kúsznak, legalábbis a várakozások most ezt mutatják" - mondja Keith Riddle.
