Európában egymillió, Magyarországon tízezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról. Egyre több cég foglalkozik éppen ezért az emberek átképzésével. A tandíj ugyan húzós, de szerzősédben rögzítik a frissen végzettek kezdőfizetését, ami tényleg szép összeg - számolt be a HVG.
A döntés összefügg a nyár végi hangulattal.
Augusztus 15-én számoltunk be arról, hogy egy budapesti fodrászat-láncnál akár már egy kezdő is kereshet 300 ezer forintot egy hónapban. Ez első hallásra nagyon jól hangzik, viszont úgy tűnik, hogy a hazai fodrász szakmának azért megvannak a maga árnyoldalai. Egy olvasónk ugyanis a cikkre reagálva leírta negatív tapasztalatait, amiket ő gyűjtött eddigi pályafutása során: négy órára bejelentett munkaviszony, nem egyszer 12 órás munkanapokkal, egész napos állás, különböző betegségek és zéró táppénz.
A Shanghai Ranking felsőoktatási ranglistája szerint nincs magyar egyetem a legjobb 500-ban.
Nem túlzás azt állítani, hogy álomfizetést lehet keresni fodrászként ma Magyarországon. Persze nem mindenhol, de a fővárosban vannak olyan szalonok, ahol a havi félmillió forint is összejöhet.
Jövőre tovább nőnek az iskolakezdés terhei.
Négyből három cégnél veszélyes dolgozni.
Az a cél, hogy a központi közigazgatásban a mostani 14 ezer fő körüli létszám csökkenjen, és ha becsülni kell, akkor 15-20 százalékos létszámcsökkentés reális január elsejével - jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője, aki beszélt többek között az új MOL székházról, és a BMW hazai gigaberuházásáról is.
Korábban a munkavállalás, mostanra azonban az anyagi biztonság megteremtése a legnagyobb probléma a magyar fiatalok számára a most nyilvánosságra hozott Magyar Ifjúság Kutatás 2016-os eredményei szerint.
Mind az ideiglenes munkát vállalók, mind pedig a részmunkaidős állást betöltők aránya növekedett az Európai Unióban 2002 és 2017 között. Magyarország a tavalyi adatival, előbbiben a környező országokhoz viszonyítva közép tájt helyezkedik el, részmunkaidős ugyanakkor szinte alig van az országban.
Az EU-s átlaghoz képest kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben Magyarországon, pedig egy friss kutatásból kiderült: a magyarok számára fontos lenne, hogy minden nap tanuljanak valami újat. A válaszadók szerint a cégek egy részénél egyáltalán nincsenek szakmai tréningek (42%), vagy ha vannak is, nem elég érdekesek, és még drágák is.
Szerinted sem csak Budapestből áll Magyarország?
Ismerős hang: új e-mail érkezett. Mindegy, épp a családdal vacsorázol-e vagy épp filmeztek, ösztönösen nyúlsz a telefon után. Mert mi van, ha a főnököd az, mert elfelejtettél valamit? Ismerős? Ha igen, akkor érdemes mielőbb változtatnod, ugyanis könnyen az egészséged, sőt, a szeretteid egészségének rovására mehet a dolog.
A magyar munkavállalók nagy része - az EU-s átlaggal összhangban - a szolgáltatói szektorban dolgozik. Második legtöbben az iparban, míg a legkevesebben a mezőgazdaságban tevékenykednek. A környező országokkal összehasonlítva - az elérhető adatokat elemezve - mindez azt jelenti, hogy hazánkban majdnem annyian dolgoznak a szolgáltatói szektorban, mint például Ausztriában. Az iparban és a mezőgazdaságban pedig egyáltalán nem lógunk ki a régióban tapasztalható számok közül.
Többen jelentkeztek és jutottak be mérnök szakokra 2018-ban a hazai felsőoktatási intézményekben, mint tavaly. Az idei felvételik adatai azt támasztják alá, hogy évről-évre - ha lassan is - növekszik az érdeklődés a műszaki- és természettudományok iránt a fiatalok körében, ami pozitív visszajelzés a magyarországi fejlesztéseket tervező ipari-és technológai vállalatoknak is.
Két egyetemet érint a változás.
Magyarországon az alkalmazottak kevesebb mint harmada dolgozik csak rugalmas munkarendben, de várható, hogy osztrák mintára hamarosan a munkavállalói csoportok javasolják majd a munkáltatónak a munkaidő-beosztás megváltoztatását. Addig is a munka törvénykönyvéből levezetve munkahelyenként igyekeznek a számukra kedvező munkarend kialakítására.
250 álláshirdetés van jelenleg a Magyar Posta honlapján. Hiába azonban a toborzás, nem tolonganak az emberek.
Igen jelentős kiadásokkal is járhat, ha a család azt szeretné, hogy a gyerek ne hagyja abba a tanulmányait a középiskola befejezését követően. Bár a legjobban tanulók számára léteznek ösztöndíjak, összességében megfigyelhető jelenség, hogy számos család számára egyszerűen túl nagy anyagi terhet jelentenek a gyerek felsőoktatási tanulmányai. Sőt, egy friss tanulmány szerint sok család éppen azért vesztette el az otthonát az utóbbi években, mert nem bírt megbirkózni ezekkel a kiadásokkal.
Négyezerrel kevesebb, az unión kívülről érkező munkás dolgozhat idén Magyarországon, mint tavaly.
