Továbbra is óriási probléma itthon a munkaerőhiány, már az utcaseprőket, járdatakarítókat is vadászni kell. Egy friss hirdetésből például az is kiderül, mennyit fizet Budapest belvárosának önkormányzata annak, aki hajlandó elvégezni ezt a munkát.
Ma már nem csak Budapesten lehet elcsípni jól fizető, végzettséget vagy komolyabb gyakorlatot nem is igénylő állásokat, hanem akár vidéki nagyvárosokban is. Ügyfészszolgálatosból például kifejezetten nagy a hiány: aki bírja a monotonitást, és cserébe versenyképes fizetésre vágyik, az sok lehetőség közül válogathat.
Még maga a polgármester is kétségbe esett, miután kiderült, hogy bezár az elektronikai alkatrészeket gyártó ABB-üzem Ózdon - számol be a 24.hu. Hiszen bár az országos munkanélküliségi ráta alacsony, nagyok a területi egyenlőtlenségek.
Az informatika területén az elmúlt években Magyarországon folyamatosan emelkedtek a bérek, egyes felmérések szerint a kezdő (junior) szoftverfejlesztők átlagos bruttó fizetése az 550-750 ezres sávban mozgott 2019-ben. Az IT szakemberek iránt változatlanul hatalmas kereslet mutatkozik, iparági szakértők szerint több tízezer szakképzett informatikus hiányzik ugyanis a magyar munkaerőpiacról, az EU-ban pedig ugyanez a szám idénre megközelítheti a 700 ezer főt.
Kiderült, hány fogvatartott jut 100 ezer lakosra az európai országokban: hazánk ugyan jóval az átlag fölött áll a rabok arányát tekintve, de azért még messze vagyunk az "élmezőnytől". Azt is megnézték, hogy a börtönlakók hány százaléka nő, illetve mekkora a zsúfoltság az egyes államok bv-intézményeiben.
Januártól 14 százalékkal emelkednek az egészségügyi szakdolgozói alapbérek és még idén novemberben várható egy újabb 20 százalékos béremelés - mondta el az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Egyre több magyar nyugdíjas dönt úgy, hogy visszatér a munka világába: 2019 végén már 6 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiac pedig tárt karokkal várja őket, egyre több olyan álláshirdetés van, amelyik kifejezetten nekik szól.
Azt már évek óta halljuk, hogy nagyon sok orvos és ápoló hiányzik Magyarországról, a hivatalos regionális adatok most meg is erősítik ezt. A KSH jelentése szerint 2018-ban hazánkban 41,3 ezer betöltött és 1,7 ezer betöltetlen orvosi állás volt, utóbbi a működéshez szükséges orvosi állások 4%-át jelentette. A legtöbb üres orvosi állás a fekvőbeteg-ellátásban jelentkezett (971), a járóbeteg-ellátásban 459 volt betöltetlen - írja a Portfolio.
A rendszerváltás előtti időkben a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt Magyarországon a kender, ami aztán a kétezres évekre csírájában halt el. Békésben néhány éve indult közmunkaprogram keretében próbálják feléleszteni az iparágat.
Továbbra is nagyon leterheltek a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó ápolók, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) adatai szerint csaknem 24-25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből.
Itt a friss előrejelzés.
A Pénzcentrum oldalán 2018 elején elindított interjúsorozatunk keretében a legjelentősebb, a legtöbb embert foglalkoztató hazai vállalatok hr vezetőivel készítünk interjút. A sorozat 2019-ben is folytatódott, hiszen továbbra is kíváncsiak voltunk arra, mik a trendek, merre tart a piac.
Cikksorozatunk legújabb részében a Dél-Alföldet vettük górcső alá és összeszedtük 2019 legérdekesebb történéseit.
Számos esemény rázta fel 2019-ben is az országot: sorozatunkban bemutatjuk a legjelentősebbeket régiónként.
Bár Magyarországon jelenleg rengeteg ember dolgozik, a nemzetgazdaság egészét tekintve rengeteg a betöltetlen állás. Olyannyira sok, hogy arányaiban, az Európai Unióban a nyolcadik legmagasabb a magyar adat. A legtöbb embert a Humán- egészségügyi, szociális ellátásban keresik, de ugyancsak rengeteg emberre lenne szükség az információ, kommunikáció, illetve az adminisztráció és szolgáltatást támogatók körében is.
"Nincs olyan forgatókönyv Magyarország számára, ami nem a pedagógusok jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését helyezné a középpontba" - mondta el a Pénzcentrumnak Csucska Péter. A Lexmark Magyarország ügyvezető igazgatója, az AmCham alelnöke beszélt az egész országot sújtó munkaerőhirány lehetséges megoldásairól, valamint arról, mik azok a legfontosabb készségek és tudásanyag, ami nélkül a jelen és a jövő munkavállalói már egészen biztosan nem boldogulhatnak. Interjú.
A cégek csaknem 50 százaléka küzd kisebb vagy nagyobb mértékű munkaerőhiánnyal; ezek a kkv-k elsősorban fizikai és szakmunkásokat keresnek - derült ki egy friss kutatásából, mely a legdinamikusabb kis- és középvállalkozásokat vizsgálta. A felmérés HR-kérdésekre fókuszáló része arra is rávilágít, hogy döntően a 10 évnél nagyobb munkatapasztalattal rendelkező munkatársakat részesítik előnyben a cégek.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint az EU8-csoportként emlegetett 2004-ben csatlakozott tagországok bevándorlási mérlege negatív, azaz többen hagyták el közülük a szigetországot, mint ahányan betelepültek. Kint élő magyarokat kérdeztünk meg, mit tapasztalnak, tényleg hazajönnek a honfitársaink? Egészen meglepő válaszokat kaptunk.
Nem csak itthon gyújtották be a rakétákat a kiskereskedelmi üzletláncok, Angliában is nagy erőkkel keresik a még mozdítható munkaerőt: most éppen a magyarokat olyan fizetéssel, amiről itthon egy topmenedzser csak álmodni mer.
A munkaerőhiány óriási klisé, de még mindig nem igazán értjük, mekkora probléma - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Paróczay Balázs, aki több mint tizenöt éve foglalkozik toborzással, amelyből tíz évet nemzetközi vezetői pozíciókban töltött el, és aki jelenleg globális toborzási igazgató a Cielo Talent-nél. A jövő legnagyobb kihívása mellett beszélt még a lehetséges megoldásokról is, illetve hogy merre halad a HR digitálizációja. Interjú.
