A földimogyoró a jövő alternatív növénye lehet a hazai szántóföldeken. Jobban alkalmazkodik a megváltozott klímához a búzánál, kukoricánál, napraforgónál.
Az idén az átlagosnál kevesebb, mintegy 14 millió szál krizantémot termeltek a magyarországi kertészetekben, de a Kamara szerint így is lesz elég belőle.
A nehezen hozzáférhető, relatív drága vadhús kikopott a hétköznapokból, főleg a fiatalabb célcsoportok számára.
21 milliárd forint értékű vadkárt okoznak a vadak a magyar mezőgazdaságnak.
Egyre népszerűbb a hazai fogyasztók körében a cékla. A folyamatosan erősödő kereslet nem véletlen, hiszen a cékla igazi szuperélelmiszer.
Méltatlanul mellőzik az egyik legegészségesebb fehérjeforrást a magyarok. Nem véletlen az sem, hogy számos bébiételgyártó emelte be a kínálatába, a csecsemőknek már négyhónapos kortól ajánlott a nyúlhús fogyasztása.
Jövőre a gazdálkodók már nem mentesülnek a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új uniós előírásai alól.
Hosszú idő után először jelent meg a magyar piacon az import dobozos tej. A külföldi áru mennyisége egyelőre nem sok, az import növekedésének mértéke azonban kirívó.
Az ultra-feldolgozott élelmiszerek – mint például a növényi alapú hús imitátumok – fogyasztását egészségügyi problémákkal, magasabb halálozási arányokkal és szív- és érrendszeri betegségekkel hozták összefüggésbe.
2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek.
40-50 százalékosra becsülik a tavaszi fagyok miatti terméskiesését a cseresznyénél, ráadásul az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett.
A kiváló minőségű magyar tojás a húsvéti időszakban is a vásárlók rendelkezésre áll - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keddi közleményében.
A hazai agrárium soha nem látott lehetőségek és kihívások előtt áll. A tavalyi évi aszály, a 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika, élelmiszer-árstop és a globális felmelegedés csak néhány azok közül, amely az idei évben érinti az ágazat szereplőit.
A magyarországi piac mindössze 50 százaléka látható el a hazai hagymatermelésből, a nagyrészt Ausztriából és Szlovákiából érkező import szinte folyamatosan érkezik és jelen van hazánkban.
Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését.
Az utóbbi időben már egyre több szakmai szervezet beszélt arról, hogy itt az ideje kivezetni az élelmiszerárstopot, mert káros a magyar gazdaságra.
Az országos jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg működését. Bár ez már az 5. üzemeltetési év, sajnálatos módon idén széles körben kerültek előtérbe a rendszerrel kapcsolatos olyan tévhitek, melyek minden alapot nélkülöznek.
Mi kell ahhoz, hogy valaki maga is nagyüzemi termelővé váljon? Az Agrárszektor erről kérdezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) és Mutsy Árpádot, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MaGoTe) elnökét.
Van-e egyáltalán még valaki, aki el tud köteleződni az állatai mellett? Hogy hogyan állunk jelenleg a háztáji állattartással, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségével járt utána az Agrárszektor.
Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol – egyedi zamatának köszönhetően – jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz-és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben.
