Új aranyláz vagy túlárazott kacat? Kiderült az igazság 2026 slágerbefektetéséről

Az AI-részvények az utóbbi években látványosan a befektetői figyelem középpontjába kerültek, de a kép már messze nem annyira egyértelmű, mint a kezdeti hype idején. A mesterséges intelligencia körüli várakozások óriásiak, sok elemző a következő évtized egyik legnagyobb gazdasági növekedési motorját látja benne, ezért a kapcsolódó cégek részvényei is kiemelt érdeklődést kaptak a piacokon.

A befektetői logika alapvetően érthető. A nagy technológiai cégek elképesztő összegeket költenek adatközpontokra, chipekre és AI-fejlesztésekre, ami gyors bevételnövekedést és hosszú távú profitot ígér. Amikor egy szektor mögött ennyi tőke és ennyire erős jövőbeli sztori áll, az szinte automatikusan felhajtja az árfolyamokat. Nem véletlen, hogy a tőzsdei emelkedések jelentős részét az AI-hoz köthető technológiai vállalatok húzták az elmúlt időszakban.

Közben viszont egyre több piaci szereplő mutat rá arra, hogy kerülni kéne a túlzott lelkesedést, mert több szakértő szerint is sok AI-cég értékelése inkább a jövőbeli ígéretekre épül, nem a jelenlegi eredményekre. Ez pedig könnyen okozhat nagy kilengéseket. Az utóbbi időszakban már látszik is, hogy a befektetők szelektívebbek lettek, nem minden „AI” címkével ellátott részvény teljesít jól.

Magyar szemmel nézve az AI-részvények népszerűsége jóval visszafogottabb. Ennek nagyon egyszerű oka van: a Budapesti Értéktőzsdén gyakorlatilag nincsenek klasszikus, globális AI-vállalatok. Ha egy hazai befektető ilyen cégekbe akar pénzt tenni, szinte biztosan külföldi, főleg amerikai részvényeket vagy ETF-eket kell vennie. Ez már önmagában is szűkíti a befektetői kört.

Nem beszélhetünk lufiról?

A Pénzcentrum arra volt kíváncsi több piaci szereplőnél is, mennyire pörögnek valójában az AI-részvények a befektetők körében, mekkora a hype mögötti valós érdeklődés, és látnak-e kockázatot az árazásokban. 

A Hold Alapkezelő apasztalatai szerint a magyar lakossági érdeklődés az AI-hoz köthető befektetések iránt érzékelhetően nőtt az elmúlt 1-2 évben, de ennek pontos mérése nehéz, mert kevés az elérhető nyilvános adat. A nemzetközi trendek ugyanakkor gyorsan begyűrűznek: ami az Egyesült Államokban népszerű a kisbefektetők körében, annak általában Magyarországon is megjelenik a nyoma. A különbség inkább a mérték, itthon ugyanis továbbra is kisebb a közvetlen részvénybefektetés hagyománya.

Kifejezetten AI-fókuszú, széles körben értékesített befektetési alapok a hazai piacon egyelőre nem jellemzőek. Megjelentek ugyan zártvégű, tőkevédett struktúrák, de a HOLD Alapkezelő szakértői szerint egy dedikált AI-tematikus alapnak korlátozott a létjogosultsága. Inkább allokációs kérdésként kezelik a témát: ha kedvező hozam-kockázat arányú AI-kitettséget látnak, azt meglévő részvény- vagy abszolút hozamú alapokba építik be, nem külön termékben.

A kockázatok megítélése szerintük összetett. Nemcsak az egyes AI-részvények kockázata a kérdés, hanem az is, hogy az AI milyen beruházási versenyt indít el a piacon. A 2010-es években a skálázható, alacsony tőkeigényű tech cégek domináltak, magas megtérüléssel és erős hálózati hatással. Az AI viszont részben átírta ezt a modellt: a fejlesztés könnyebb lett, de az infrastruktúra és az energiaigény komoly szűk keresztmetszetté vált. Emiatt a cégek egyre agresszívebben költenek, sokszor nem csak a várható megtérülés miatt, hanem azért is, mert nem akarnak lemaradni a versenyben. Ez a mintázat korábbi technológiai forradalmaknál is megfigyelhető volt, és gyakran az történt, hogy az infrastruktúra a gazdaságnak hasznos lett, de a befektetők hozama elmaradt a várakozásoktól.

A népszerűség mögött a HOLD Alapkezelő szerint egyszerre áll a technológiai áttörés, a hozamkilátások és a piaci narratíva.

Az AI esetében kevés a történelmi kapaszkodó, ezért a befektetők fantáziája sokkal szabadabban mozog a jövőbeli lehetőségekről és időtávokról. Egy hagyományos szektorban könnyebb múltbeli adatokból kiindulni, az AI-nál viszont nagyon széles a lehetséges kimenetek köre, ami erős hype kialakulásának kedvez

- emelték ki, hozzátéve: az értékeltségeket illetően az elmúlt időszakban már erős differenciálódás látszik a nagy technológiai cégek között. Korábban együtt húzták a piacot, most viszont a befektetők külön kezelik azokat a cégeket, amelyek bizonytalan megtérülésű AI-beruházásokba öntik a cash flow-t, és azokat, amelyek meglévő, erős keresletre építve fejlesztenek infrastruktúrát. A jellemző árazás sok esetben a következő egyévi nyereség 20–30-szorosa körül alakul, ami véleményük szerint nem kirívó történelmi összevetésben, így általános értelemben vett árazási lufiról nem beszélnének.

A magyar befektetők nyugat felé tekintenek

A Pénzcentrum arról is érdeklődött Bence Balázsnál, a Portfolio elemzőjénél, hogy a gyakorlatban mennyire látszik az AI-láz a magyar befektetők viselkedésében, és mennyire indokolt a részvények körüli erős piaci érdeklődés.

Szerinte az elmúlt 1-2 évben valóban nőtt az érdeklődés a részvénypiac iránt, de ennek nem kizárólag az AI a fő oka. Inkább az játszott szerepet, hogy az állampapírhozamok csökkentek, miközben a tőzsdék jól teljesítettek, így több tőke áramlott a részvények felé. Bár a Budapesti Értéktőzsde kifejezetten erős évet zárt, a magyar kisbefektetők továbbra is inkább az amerikai és nyugat-európai piacokat keresik, ha növekedési sztorikat, például AI-kitettséget szeretnének.

A tematikus AI-alapokkal kapcsolatban meglehetősen kritikus a megközelítése. Úgy látja, a magas költségű, aktívan kezelt alapok sokszor nem érik meg a befektetőknek. Ehelyett inkább az ETF-eket tartja ésszerű megoldásnak. Ráadásul szerinte külön AI-szektoralapra sincs feltétlen szükség, mert egy egyszerű S&P 500 indexet követő ETF már önmagában is jelentős, közel 40-45 százalékos technológiai és AI-kitettséget ad, a Nasdaq-index esetében pedig ez még hangsúlyosabb.

Az AI-részvények kockázatait illetően differenciált képet lát. Vannak látványos sikersztorik, mint például a Tesla vagy a Palantir, amelyek kifejezetten magas árazáson forognak. Ezzel szemben az AI-infrastruktúrához köthető nagyvállalatok, például az Amazon vagy a Microsoft árazása szerinte nem feltétlenül tekinthető extrémnek. Közben a klasszikus szoftverszektor hosszabb ideje gyengébben teljesít, részben azért, mert a befektetők attól tartanak, hogy az AI csökkentheti ezeknek a cégeknek a versenyelőnyét, és a szoftverfejlesztés költségének esése új belépők előtt nyithat teret. Emiatt paradox módon éppen a technológiai szektor egyes részeiben jelenhetnek meg fair vagy akár kedvezőbb árazások.

A legizgalmasabb AI-cégek közül több nem is tőzsdei vállalat. Az olyan szereplők, mint az Anthropic, közvetve jelennek meg a piacon, például nagy technológiai cégek befektetésein keresztül, ami tovább bonyolítja a tiszta AI-kitettség kérdését a befektetők számára

- hangsúlyozta Bence Balázs. 

A népszerűség okait a Portfolio elemzője szerint nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni. A technológiai áttörés valódi, és szerinte inkább egy új ipari forradalom elején járunk, amely jelentősen növelheti a termelékenységet és felgyorsíthatja a robotizációt. Ugyanakkor a legnagyobb bizonytalanság abban rejlik, hogy még nem látszik egyértelműen, mely cégek lesznek a hosszú távú nyertesek, és melyek maradhatnak le ebben a gyorsan átalakuló technológiai versenyben.

Nagy az érdeklődés az AI-alapok iránt a lakossági befektetők körében

Miklós Dániel, az OTP Alapkezelő értékesítési vezetője szerint egyértelműen látszik, hogy a lakossági befektetők tudatosan keresik az AI-hoz köthető befektetési lehetőségeket. Ezt nemcsak a forgalmazókkal és értékesítő partnerekkel folytatott egyeztetések erősítik meg, hanem a konkrét jegyzési adatok is.

A tavaly elindított, AI-tematikájú tőkevédett alapok például minden előzetes várakozást felülmúltak: a két konstrukcióba összesen mintegy 47 milliárd forintot fektettek be az ügyfelek. Ez jól mutatja, hogy a befektetők nem akarnak kimaradni az AI körüli technológiai átalakulásból, még akkor sem, ha inkább óvatos, tőkevédett formában vállalnak kitettséget

- nyomatékosította Miklós Dániel, hozzátéve, hogy a tapasztalatok szerint az érdeklődés nem áll meg az egyes tematikus termékeknél. Az ügyfelek kifejezetten rákérdeznek arra is, hogy az egyes portfóliókban mekkora az AI-kitettség, ami arra utal, hogy a mesterséges intelligencia már külön szempontként jelenik meg a befektetési döntéseknél.

A hazai piacon már megjelentek kifejezetten AI-fókuszú konstrukciók, és ezek bevezetését alapvetően az ügyféligények indokolták. Az OTP Alapkezelő termékfejlesztési stratégiáját is nagyrészt a befektetői kereslet alakítja, ezért indították el tavaly a tematikus AI-alapokat. Mivel ezek népszerűsége továbbra is erős, a cég szerint reális esély van arra, hogy a jövőben újabb, hasonló tematikájú befektetési termékek jelenjenek meg a piacon

- hangsúlyozta a szakértő.

Nincs klasszikus AI-részvény?

Hosszú Ferenc, CFA, az OTP Alapkezelő befektetési tevékenységet irányító vezérigazgató-helyettese szerint fontos tisztázni, hogy a tőzsdéken jelenleg valójában nincsen klasszikus értelemben vett „pure play” AI-vállalat, vagyis olyan cég, amelynek fő terméke maga a mesterséges intelligencia. A jelenlegi várakozások alapján az egyik első ilyen szereplő a generatív AI-t fejlesztő Anthropic lehet, amely akár 2026 második felében jelenhet meg a tőzsdén.

A befektetők által ma AI-részvényként emlegetett cégek többsége valójában az AI-infrastruktúra kiépítésében érdekelt vállalat. Ide tartoznak a chipgyártók, a félvezető-berendezéseket gyártó cégek, az adatközpont- és felhőszolgáltatók, valamint az energia- és hálózati infrastruktúrát építő vállalatok. Ebbe a körbe sorolhatók a úgynevezett hyperscalerek is, vagyis azok a globális technológiai óriások, mint az Amazon, a Microsoft, a Google vagy a Meta, amelyek hatalmas, skálázható felhő- és adatközpont-kapacitást működtetnek.

- emelte ki Hosszú Ferenc.

Ezzel kapcsolatban még hozzáfűzte, hogy az ő esetükben az OTP Alapkezelő nem lát kiugró értékeltségi kockázatot. Előretekintő árazásuk sok esetben a saját, hosszú távú átlaguk alatt alakul, és az elmúlt egy évben a széles piaci benchmarknak számító MSCI World indexnél is gyengébben teljesítettek. Ez inkább arra utal, hogy a befektetői hangulat óvatosabb lett, főként az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos kérdőjelek miatt, nem pedig arra, hogy túlzottan túlárazottak lennének.

Hosszú elmondása szerint más a kép az egyes, AI-hoz szorosabban kötődő részvényeknél. Itt inkább egyedi esetekben látszott gyors és jelentős árfolyam-emelkedés, például bizonyos memóriachip-gyártóknál, ahol a profitnövekedés is kiemelkedő volt. Ennek ellenére általános piaci túlfűtöttségtől nem tartanak, hiszen az AI-tematikus ETF-ek, például a Global X Artificial Intelligence & Technology ETF hozama összességében a globális részvénypiac teljesítményével összhangban alakult.

Technológiai szempontból a legérdekesebb mozgások a szoftverszektorban látszanak. Több hagyományos szoftvercég árfolyama esett az elmúlt időszakban, mivel az AI megkérdőjelezte a korábbi üzleti modelleket, az árazási erőt és a hosszú távú versenyelőnyt. Az OTP Alapkezelő szerint a megnövekedett volatilitás inkább a technológiai átalakulás természetes velejárója, hasonló ahhoz, amit az internetforradalom idején, a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején is láthattunk a piacokon.