Lesújtó jelentés: nem csoda, hogy lemarad a magyar vidék
Ezen nincs mit magyarázni.
Ezen nincs mit magyarázni.
A diákok 59 százaléka tanul 2 vagy több idegen nyelvet az Európai Unió tagállamaiban - derül ki egy frissen publikált felmérésből. Az egyes tagállamok között azonban igen nagy eltérések tapasztalhatóak: míg Finnországban kis híján az összes diák legalább két idegen nyelvet tanul, addig a lista másik végén olyan országok - köztük Magyarország - találhatóak, ahol ez az arány a 10 százalékot sem éri el.
Hatalmas előnnyel indulnak azok az egyetemisták, akik tanulmányaik során rövidebb-hosszabb ideig külföldi egyetemeken tanulnak, hiszen stabil nyelvtudással, szélesebb látókörrel, életre szóló élményekkel gyarapodhatnak. Az így szerzett tapasztalatok megfizethetetlen előnyt jelenthetnek a munkaerőpiacon, a tudásszerzéshez azonban először komoly összeget kell befektetnünk.
Mutatjuk az országos felmérés eredményeit.
Október elejéig is eltarthat az iskolakezdési szezon.
Felmérést indított a Szülői Hang Közösség annak érdekében, hogy megértse a tanárhiányból adódó problémák mélységét és annak összefüggéseit. A válaszokat minden kérdésnél két csoportra osztották: azokéra, akik közvetlenül nem találkoznak a tanárhiánnyal, és azokéra, akiket ez a probléma közvetlenül is érint, és az elmúlt 1 évben a gyerekük valamely tantárgyából legalább 2 héten keresztül nem volt érdemi oktatás.
Magyarországon a középiskolát kezdő diákok csaknem 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az oktatás minősége pedig jócskán kihat a leendő munkavállalók képességeire, éppen ezért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége változásokat sürget az oktatás területén.
Újabb elkeserítő adatot közölt a magyar oktatásról az Eurostat. Most azonban nem egy nemzetközi rangsorból való kimaradásról van szó, hanem egészen egyszerűen arról, hogy Budapest lakói mennyire elégedettek városuk iskoláival, egyéb oktatási intézményeivel. Az eredmények magukért beszélnek, a statisztikákban vizsgált országok közül Budapest hátulról az ötödik helyen végzett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megkérdezettek majd fele elégedetlen az oktatás színvonalával.
Míg Franciaországban az idei tanévtől betiltották az általános iskolai mobilhasználatot, más országokban előszeretettel használják az órákon a gyermekek saját digitális eszközeit. Magyarországon maguk az intézmények dönthetnek arról, hogyan korlátozzák a mobilok és tabletek használatát. A közfelfogás szerint az okostelefonok elvonják a diákok figyelmét nemcsak a tananyagról, hanem egymásról is, ugyanakkor olyan fogalmak születnek, mint az e-learning vagy az m-learning, azaz a digitalizáció és a mobileszközök használata tanulási, oktatási célokra.
Újabb modern eszközzel támogatják az iskolai keretek között zajló pénzügyi ismeretterjesztést.
A nyári hónapokban döntően uniós forrásokból mintegy százezer informatikai eszköz - asztali számítógép, lapotop, tablet - érkezett az iskolákba - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
Rettenetes állapotok uralkodnak az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. A gyerekek arra tértek vissza a nyári vakációból, hogy biztonsági okokból tilos felkapcsolni a villanyt, nehogy az átvizesedett falak miatt gond legyen.
Komoly gond van a férőhelyek számával.
Rossz véleménnyel vannak az állami oktatásról a szülők és diákok is - derül ki a Ténygyár friss felméréséből.
Van iskola, ahova "bármely szakos tanárt" keresnek.
"Rémisztő belegondolni, mennyi mindent nem tudunk még" - közölte egy 15 éves budapesti résztvevő, aki azt is hozzá tette, hogy a mesterséges intelligenciának jó hasznát lehetne venni az űr felfedezésében és az űrhajók irányításában is.
Csak épp van egy buktató...
Több mint egyéves szakmai előkészítő munka után elkészült az új Nemzeti Alaptanterv (Nat) szakmai koncepciója, a javaslatról széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetés kezdődik. Ezt követően alakul ki az új Nemzeti Alaptanterv végleges változata, amely a tervek szerint 2019 szeptemberétől lép életbe, felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamtól.
Különösen a szegényebb családoknak jelenthet nagyobb gondot a hosszú nyári szünet, ugyanis a szülőknek a felügyeletről és az ennivalóról is gondoskodniuk kell, ami nem kevés pénz.