Azért ez durva: ennyibe kerül külföldön tanulni

Ma már számtalan lehetőség nyitott a diákok számára, hogy tanulmányaikat részben vagy egészben külföldön folytassák. Sok középiskolás már célzottan külföldi egyetemekre adja be a jelentkezését, mások pedig az egyetemi ösztöndíjprogramokon keresztül tervezik a külföldi féléveket. Bár utóbbi rövidebb időre szól és jelentős támogatásokra is számíthatnak a hallgatók, már egy félév is alaposan megterhelheti a családi kasszát. 

Országonként és intézményenként változó, hogy mennyibe kerülnek a külföldi képzések. Uniós polgárként több országban is ingyen tanulhatnak a diákok: térítésmentesen, vagy néhányezer forintos szolgáltatási díj fejében járhatnak például osztrák, dán, svéd vagy finn egyetemekre. A holland, spanyol, olasz és francia intézményekben viszont százezertől akár 700 000 forintig is terjedhet a tandíj. Az Egyesült Királyságban ennél is többe kerülhet egy szemeszter, még a nem elitegyetemnek számító képzéshelyeken is elérheti a 3 millió forintot az ára - írja közleményében a Sberbank.

A tandíj csak egy dolog

Bár a legtöbben hajlamosak a tandíj nagysága fényében válogatni a lehetséges desztinációk között, fajsúlyosabb kérdés a megélhetés. Ez a tétel ugyanis akár százezres nagyságrendet jelenthet havonta, a skandináv országokban élni például kifejezett drága, még diákként is. A tanulmányi mobilitást támogató ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik az anyagi terheket, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül.

Egyik megoldás a diákmunka, amellyel részben előteremthetők a szükséges anyagiak, de néhány egyetem korlátozza a munkavállalás feltételeit, lehetőségét az ösztöndíjprogram ideje alatt. Ráadásul az elinduláshoz fontos, hogy rendelkezésre álljon az első féléves tandíjra, az utazásra és legalább 2 hónap megélhetésre elegendő összeg. Így a szükséges kezdőtőke önmagában meghaladhatja az egymillió forintot.