A Daily Telegraphnak adott interjújában Soros György egyértelműnek tartja, hogy a szárnyaló olajárak buborékot formálnak. Egyelőre azonban még nem várható, hogy ki is pukkanna ez a bizonyos buborék...
Éppen tegnap adtuk számot arról, hogy őrültebbnél őrültebb ötletek látnak napvilágot arra vonatkozóan, mivel is lehet még mérni azt, hogy egy gazdaság éppen hogyan teljesít. Az Economist jóvoltából ma újabb gyöngyszemet mutathatunk be, amely az előzőekhez hasonló jellegű, egy kicsit azonban mégis más.
A hetvenes évek kőolajválsága döbbentette rá először a fejlett ipari országokat a fosszilis energiától és hajtóanyagoktól való függés komoly veszélyeire. Azóta a globális felmelegedés és a környezetszennyezés mérséklésére irányuló, felerősödött törekvések is előtérbe helyezték a megújítható, biológiai eredetű, alternatív üzemanyagforrásokat. Melyek is azonban ezek a források és hogyan lehet hasznosítani őket?
Az ACNielsen legfrissebb, 42 országban végzett vizsgálata szerint a húsz európai ország közül a legnagyobb arányban a magyarokat érinti érzékenyen a benzin drágulása. A felmérés keretében 23,500 rendszeres internetezőt kérdeztek meg az üzemanyagárak növekedésének hatásairól.
A májusban megfogalmazott 3.5%-ról érdemben, 3.9%-ra emelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát a GKI Gazdaságkutató Rt. A jövő évi prognózis 4.1%-ot jelent, azaz a magyar gazdaság gyorsuló ütemben nőhet. Vértes András, a kutatóintézet elnöke a mai sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy 2006. közepétől lényeges változásoknak kell bekövetkeznie az államháztartás terén két irányban is
Az irányadó kamatszint a fejlett piacokon több évtizedes mélyponton, míg az olajár történelmi maximum közelében mozog. A nyersanyagárak kisebb korrekciókkal hónapok óta emelkednek, az inflációs feszültség egyre jelentősebbnek tűnik. A gazdasági ciklus szintén emelkedő fázisához érkezett, ugyanakkor egyelőre jelentősek a bizonytalanságok. A növekedés motorja továbbra is az Egyesült Államok, de az
