130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz.
Az Eger külterületén, a K2-es út mentén azonosított egyedülálló sziklaalakzat tovább növeli a térség kultúrtörténeti jelentőségét.
Hihetetlen felfedezés az Alföldön: honfoglaló elit harcosok sírjának titkai tárultak fel Akasztón – nemzetközi jelentőségű leletegyüttes mesél őseinkről.
Újraindultak a kutatások Szabadbattyán határában, ahol a világhírű Seuso-kincs eredeti lelőhelyét keresik: a régészek reményei szerint a több évtizedes rejtélyhez közelebb kerülhetünk.
A magyar középkor hadtörténetében létezik egy különösen titokzatos fegyvertípus: a tatár buzogány.De ki használhatta őket? Hogyan kerültek a Kárpát-medencébe?
Egyiptom korábbi turisztikai és régészeti minisztere csütörtökön hivatalosan is az UNESCO vezetője lehet, miközben örökségvédelmi szervezetek bírálják korábbi tevékenységét.
Megnyílt a világ legnagyobb régészeti múzeuma Egyiptomban, amely 100 000 műtárgyat mutat be, köztük Tutanhamon teljes sírjának tartalmát.
Szenzációs hír: több ezer éves sírokat és egy neolit kori gabonatárolót tártak fel az ipari park bővítése közben a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei.
Kőszeg mellett, a Guba-hegyen, Bozsok és Bucsu határában még mindig emberi maradványok tömegét rejti a föld. 80 év nem volt elég ahhoz, hogy méltó módon eltemessék őket.
Elképesztő régészeti leletek kerültek elő a föld alól Salgótarjánban.
Egy 30 éves légifelvétel indította el azt a régészeti nyomozást, amely 2025 tavaszán egy eddig ismeretlen, késő avar kori temetőt tárt fel Rézhegy-dűlőnél.
A zalaszentgróti kutatás során izgalmas felfedezések születtek: római kori kutak és Árpád-kori objektumok is napvilágra kerültek.
Egyedülálló régészeti felfedezés történt a Komárom-Esztergom vármegyei Dad határában: egy karddal eltemetett avar férfi maradványait tárták fel a szakemberek.
A „magyar Atlantiszként” emlegetett halászfalu bizonyítottan létezett, de pontos helyét máig homály fedi. Losta egykor a Balatonban emelkedő sziget és a rajta álló település neve volt, ám évszázadokkal ezelőtt elnyelte a víz.
Zentai Laura élete első terepgyakorlatán olyat talált, amiről a legtöbb régész csak álmodik: egy több mint kétezer éves római kori szobrot emelt ki a földből Komárom határában.
Bronzkori kutya, titokzatos edények és avar titkok – Csákberénynél szenzációs leletekre bukkantak.
Vis szigetén, Komiza partjainál, 30-50 méteres mélységben fedezték fel az Adriai-tenger egyik legrégebbi hajóroncsát, egy görög kereskedelmi hajót a Kr. e. IV. századból.
Több mint hétszázéves várfalrészletet találtak a régészek a veszprémi várnegyed felújítása során.
Tatárjárás kori tömegsírt tártak fel a régészek a Bács-Kiskun vármegyei Tázláron, melyből összekötözött végtagú, zsugorított helyzetben eltemetett áldozatok maradványai kerültek elő.
Csontváz került elő kábelfektetés közben Martfű határában – a legértékesebb leletet először észre sem vették
