A cégek leginkább az inflációtól és a kormányzati gazdaságpolitikától teszik függővé jövedelmezőségüket, de fontos lett a hazai vásárlóerő és a beszállítói árak változása is.
Az előző két évtizedben megelőzött minket Szlovákia (2008) és Lengyelország (2010), és könnyen lehet, hogy 2023-ban Románia is meg fog előzni.
2019 és 2023 között összesen több mint 5400 vendéglátóegység tűnt el Magyarországon.
Az infláció bár tavaly év végére 1 számjegyűvé karcsúsodott, a boltokban továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Nem is vásárolunk sokat, és ez nem is biztos, hogy változni fog.
Tendenciaszerűen tovább romlott az üzleti hangulat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából elkészült 2023. negyedik negyedéves kutatás adatai szerint.
Bár az emberek jellemzően ugyanannyi pénzt költenek ajándékokra, mint tavaly, ez ma már jóval kevesebb termékre elég.
A kamatplafon célja az volt, hogy némi ösztönzést adjon a hitelpiaci versenynek, amely így aztán eléri a gazdaságot és az ingatlanpiacot is.
2022 augusztusa óta először mutatott növekedést a reálbér Magyarországon. De vajon érezzük a pénztárcánkon, hogy többet ér a keresetünk?
A magyarok 51 milliárd forintot költöttek utazásaik során termékek és szolgáltatások vásárlására az idei második negyedévben, amivel életre keltették a bevásárlóturizmus jelenségét.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő erőteljes, 24 százalékos emelkedéssel 10 834 euróra nőtt, ami az európai átlag 61 százalékának felel meg.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
Az élelmiszerek ára még mindig közel 40 százalékkal emelkedett, a nyugdíjasokat pedig még ennél is durvább drágulás sújtotta áprilisban.
A kiskereskedelemben – legyen szó online vagy személyes vásárlásról – jelentős visszaeséssel kénytelenek szembenézni a kereskedők.
Akár kedvenc márkájukat is készek elhagyni a vásárlók, ha fizetniük kell a rendelt termék visszaküldéséért.
Az építőiparban láthatóan visszaesett a kereslet és maga a vásárlóerő is: a piac tehát erőteljesen szűkült az elmúlt egy évben.
Bár az Eurostat adatai alapján a fejlettebb tagállamok vérszintjéhez, de még így is a magyar munkavállalók kerestek a 3. legrosszabbul 2021-ben.
Az albérletben élők örök dilemmája, hogy nem érné-e meg jobban lakást vásárolni, és a bérleti díj helyett a banki hitel törlesztőjét fizetni minden hónapban.
Az idei évben az országos tranzakciókat vizsgálva azt láthatjuk, hogy emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya 2021-hez képest.
Az IKEA jövő év első felében új stúdiót nyit Debrecenben, ahol lakberendezési és rendelési segítséget kaphatnak a vevők.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 15 százalékos növekedéssel 8751 euróra emelkedett.
