Ebben az országban tényleg milliomosnak érezheted magad a magyar fizetéssel is: elképesztő árak!
Itt tényleg úgy érzi magát az ember, mintha hirtelen egy másik gazdasági ligába csöppent volna.
Itt tényleg úgy érzi magát az ember, mintha hirtelen egy másik gazdasági ligába csöppent volna.
Egy elkederedett posztból indult, mára pedig kézzelfogható kezdeményezéssé vált: elkészült a Tejtermelők Térképének első, prototípus verziója.
Komoly piaci törések, karácsonyi témák és nagyívű interjúk jellemezték az elmúlt hetet a Pénzcentrumon.
Utolérheti Magyarország Ausztriát életszínvonalban? Egy friss előrejelzés szerint nem kizárt – de komoly feltételei vannak.
Hiába nőttek évek óta a magyar bérek, a vásárlóerő az alapélelmiszerek többségénél gyakorlatilag a 2019-es szinten ragadt.
A legnagyobb vásárlóereje továbbra is a nyugdíj előtt álló korosztálynak van, ezzel szemben a fiatal generáció tagjai csak jóval szerényebb kerettel tudnak belépni a lakáspiacra.
Javult a magyarok életszínvonala az elmúlt évben, de a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből gazdálkodik.
Az infláció visszavetette az amerikai jövedelmek növekedését a nagy recesszió utáni szintekre, ami korlátozhatja a fogyasztók vásárlóerejét az ünnepi szezon előtt.
Magyarországon már 40% nem engedhet meg magának egyhetes nyaralást. Miért ilyen rossz a helyzet nálunk? A CHART by Pénzcentrum bemutatja az okokat és az európai összehasonlítást.
Magyarország csúnyán lemaradt nemcsak az életszínvonal indexben legelől álló európai országokhoz képest, hanem a régiónk országaihoz viszonyítva is.
Döbbenetes, de igaz: vásárlóerő-paritáson számolva egy bécsi Lidl-eladó gyakorlatilag annyit keres, mint egy budapesti dolgozó.
Meg fogsz lepődni, mennyit kérnek egy mekis menüért néhány országban, drasztikusak a különbségek.
Jelentős változást hoztak az elmúlt hónapok a magyar lakosság pénzügyi közérzetében és várakozásaiban.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság jegyárai sokak számára megfizethetetlenek, ami komoly kérdéseket vet fel a torna hozzáférhetőségével kapcsolatban.
Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
Bukarest az élen, Budapest a középmezőnyben az uniós GDP-rangsorban. Egyre mélyül a szakadék a közép-európai fővárosok között.
Miközben a hivatalos adatok szerint a reálbérek 5% körüli növekedést mutatnak, a munkavállalók egyharmadának valójában csökken a fizetésének vásárlóereje.
Szegeden egymás után zárnak be a kisboltok, és ezzel együtt sorsok, évtizedes munkák is véget érnek.
A kedvezőtlen időjárás és a csökkenő vásárlóerő együttesen alakította a nyár eredményeit.
Hiába csökkent az infláció, a magyar pénztárcákon még mindig érezni a drágulást. Mi húzza felfelé az árakat? Most kiderül!