Kifakadt Nagy Márton: ez már gazdaságpolitikai thriller!

Egészen eddig úgy látszott, hogy a német közlekedési lámpa (így is nevezik a német kormánykoalíciót) következmények nélkül villoghat egyszerre minden színben. Novemberben azonban ez az atipikus működés életveszélyes balesetet okozott a gazdaságban, ugyanis a kereszteződésben frontálisan ütköztek össze az ideológiák. Fény derült ugyanis arra, hogy a kormánykoalíció – amint azt a német alkotmánybíróság kimondta – alkotmányellenesen költötte el az adófizetők, de még a hitelezők pénzét is – írja véleménycikkében Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter. 

Ebben a tárcavezető többek között leírja, hogy a németek szépen lassan kiüresítették a költségvetést, és a fiskális politikát a büdzsén kívüli speciális alapokba „száműzték”, mert ebben a szürkezónában tudtak csak megállapodni egymással az egyébként merőben különböző elveket követő kormánypártok. Ezzel azt érték el, hogy a költségvetés látszólag fegyelmezettnek tűnjön, miközben az alkotmányban szereplő adósságféket, amelyet 2009-ben vezettek be és a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva felfüggesztettek, egyszerűen kijátszották. Így voltaképpen a költségvetésen kívül, hitelből finanszírozták nagy ideológiai vízióikat.

Nagy Márton szerint mára a németek odáig jutottak, hogy a költségvetésen kívüli alapok összegezve már nagyobbá váltak, mint maga az éves büdzsé. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Németországnak gyakorlatilag egy második költségvetése is van. "Mondhatnánk azt is, hogy „trükkök százaival” adtak hamis képet az állam pénzügyi folyamatairól" – írja, hozzátéve: Németország esetében mindez nemcsak meglepő, hanem egyenesen riasztó, aggasztó valósággá vált.

Ezután Nagy Márton arról értekezik, hogy a jelek szerint a németek középtávon az összes célt elbukhatják, amelyeket egyszerre akartak megvalósítani. Kezdve az energiaátmenettel, hiszen önként lemondtak az atomenergiáról, és szándékosan drágították az energiát, mert a zöldideológia szerint ez hozhatja el az átállást. De elbukhat az energiafüggetlenség célja is, hiszen orosz gáz, illetve a hazai atomenergia nélkül a németek energetikai kiszolgáltatottsága drasztikusan nő.

A költségvetési káosz mellett sajnos a politikai válság is borítékolható – írja Nagy Márton, aki szerint a szankciós és háborús útról való letérés vagy az energiapolitikai hátraarc annak bevallása lenne, hogy a kormányzat értelmetlen áldozatokat terhelt a választókra, s mindezt a beleegyezésük nélkül. Ráadásul mindezt azért, hogy az összeomló ideológiai vízióit kövesse mindenáron. Azokat a víziókat, amelyek a legfontosabb kérdésekben nem a német nemzeti és az európai érdekeket szolgálják, hanem az amerikai akaratot jelenítik meg az öreg kontinensen.

A német költségvetési és kormányválság következtében uniós szinten is megkérdőjeleződik a szigorúbb költségvetési szabályokhoz való visszatérés szándéka. Persze emellett következmény lehet a még szigorúbb költségvetési szabályozás is, hiszen előfordulhat, hogy a németek még a jelen helyzetben, súlyos válság árán, elfogadott 2024-es költségvetés hiá­nyában is ragaszkodni kívánnak a fegyelmezett gazdálkodáshoz. A kérdés csak az, hogy ezek után ki az, aki ezt elhiszi nekik. Közben az olaszok például inkább reális, a valóságban is betartható szabályokat szeretnének, és érthető módon igencsak ellenzik a feleslegesnek tűnő szigorításokat

– írja Nagy Márton, majd végül felteszi a kérdést: vajon miből lesz a jövő növekedése, ha a kilábalást lefojtják a magánberuházásokat visszarántó megszorításokkal? Az Ifo intézet friss felmérése szerint a német vállalatok visszavettek beruházási terveikből és külföldre településben gondolkodnak. Közben az állami nettó beruházások két évtizede negatív tartományban vannak és a monetáris politika is a túlzó szigor csapdájába eshet. Ezzel pedig régi hibákat ismételhet meg Európa.

És a legvégén jön a csattanó. A gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis közli, hogy sokan nem értettek egyet, amikor Németországot Európa beteg emberének neveztem előző írásában.

Bárcsak ne lett volna igazam, de a korábban megfogalmazottakat az élet még valószínűbbé tette: Magyarország további nyugati politikai és gazdasági menekültekre számíthat, mert stabil, kiszámítható és biztonságos környezetben érjük majd el 2024-ben Európa egyik legnagyobb gazdasági növekedését, míg Németországra sajnos stagnálás várhat.

– jelenti ki, ami után azt is egyértelműen kifejti: Magyarországon a zöldátállás nem ideológiai kérdés, hanem racionális, pragmatikus fejlődési és kitörési pont. "Ha zöld világot akarunk, akkor a hagyományos ipari gazdaságunkat új, modern, természetbarát gazdasággá kell alakítani. Két dolgot kell tenni: zöld­energiát kell termelni és aztán el kell tárolni. Aki ugyanis ebben jó, az a világgazdaság élére törhet, és megnyerheti a jövőt" – összegez a miniszter.