A szemünk előtt rajzolódik át Európa gazdasági térképe: ha ez bejön, a magyarok lehetnek az egyik nagy nyertesei

Az európai gazdaság gravitációs központját bemutató térképet a The European Correspondent készítette a Maddison Project Database gazdaságtörténeti adatai alapján. A vizualizáció 1950 és 2022 között követi nyomon, hogyan változott az a pont, amely leginkább kifejezi, hol koncentrálódik Európa gazdasági teljesítménye. A kép egyszerre mutatja meg a kontinens gazdasági fejlődésének történetét és azt is, hogyan alakult át az elmúlt hetven évben Európa gazdasági földrajza.

Mit jelent a gazdasági gravitációs középpont?

A gazdasági gravitációs központ egy olyan földrajzi pont, amelyet az országok gazdasági teljesítményének figyelembevételével számítanak ki. A módszer lényege, hogy az egyes országok földrajzi elhelyezkedését a GDP-jükkel súlyozzák. Vagyis ha Európa gazdasági teljesítményét úgy képzeljük el, mintha az egyes országok GDP értékei súlyok lennének egy térképen, akkor a középpont az a pont lenne, ahol Európa egyensúlyba kerülne.

Ez a pont folyamatosan változik, attól függően, hogy éppen a kontinens mely régiói növekednek gyorsabban.

Amikor a nyugat-európai gazdaságok erősödnek, a középpont nyugat felé tolódik. Ha viszont a keleti vagy déli régiók gazdasági teljesítménye nő gyorsabban, a gravitációs középpont is abba az irányba mozdul el. A mutató ezért jól érzékelteti a kontinens gazdasági erőviszonyainak hosszú távú változásait is.

A hidegháború óta a középpont kelet felé mozdult

A második világháború után Európa gazdasági súlypontja még egyértelműen a kontinens északnyugati részén helyezkedett el. Ebben az időszakban a kontinens gazdasági teljesítményének nagy részét a nyugat-európai ipari hatalmak, leginkább Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és a Benelux-államok adták, ez a mag biztosította Európa termelésének döntő részét.

A háború utáni újjáépítés, valamint az európai gazdasági integráció (például az Európai Gazdasági Közösség létrejötte) tovább erősítette ezt a regionális koncentrációt. Nem meglepő tehát, hogy az 1950-es években Európa gazdasági tömegközéppontja Németországban, Köln közelében helyezkedett el. Ez a földrajzi pont jól tükrözte a nyugat-európai ipari övezet dominanciáját a kontinens gazdaságában.

A gazdasági térkép azonban a hidegháború lezárulta után elkezdett jelentősen átalakulni. A szovjet blokk összeomlása új korszakot nyitott Közép- és Kelet-Európa gazdaságai számára, a régió országai fokozatosan megnyíltak a nemzetközi kereskedelem és a külföldi befektetések előtt, majd később az Európai Unió gazdasági rendszerébe is integrálódtak.

Így tehát Lengyelország, Csehország, Magyarország és más közép-európai országok az elmúlt három évtizedben az európai ipari termelési láncok fontos szereplőivé váltak. A multinacionális vállalatok jelentős beruházásokat indítottak a régióban, különösen az autóipar, az elektronikai ipar és a beszállítói szektor területén. Ezek a gazdasági folyamatok pedig lassan, de biztosan kelet felé húzták Európa gazdasági súlypontját.

München környéke az új központ

Míg az 1950-es években még Kölnben volt a középpont, a legfrissebb számítások szerint 2022-re ez a pont már Bajorország közelében, München térsége felé mozdult el. Ez azt jelenti, hogy a kontinens gazdasági gravitációs központja az elmúlt hetvenöt évben több száz kilométerrel tolódott kelet felé.

A változást nem csak Közép-Európa gazdasági növekedése magyarázza. Az elmúlt években a délkelet-európai gazdaságok, valamint Törökország fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy Európa gazdasági súlypontja egyre inkább a kontinens középső része felé tolódjon.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy bár a mozgás egyértelműen kelet felé kezdett irányulni, a középpont Németország területén maradt. Az ország ipari teljesítménye, exportorientált gazdasága és földrajzi elhelyezkedése miatt még mindig Európa gazdasági motorjának számít. Fogalmazhatunk úgy is, hogy miközben Kelet-Európa egyre nagyobb szerepet kap az európai gazdaságban, Németország gazdasági „gravitációja” továbbra is a kontinens közepén tartja a súlypontot - legalábbis egyelőre.

Mit árul el mindez Európa jövőjéről?

Európa gazdasági tömegközéppontjának lassú elmozdulása jól mutatja, hogy a kontinens gazdasági szerkezete folyamatosan változik. Az elmúlt három évtizedben a közép- és kelet-európai országok egyre fontosabb szerepet kaptak a termelésben, a beruházásokban és az európai ellátási láncokban. Egy korábbi cikkünkben mi is írtunk róla, hogy a Centre for Economics and Business Research (Cebr) szerint 2050-re Magyarország megelőzheti nemcsak az Egyesült Királyságot, hanem Ausztriát is az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján. A tanulmány szerint a közép-kelet-európai országok - köztük Magyarország, Románia és Horvátország - lesznek a következő évtizedek igazi nyertesei, miközben Nyugat-Európa gazdasági növekedése megtorpan.

Magyarország GDP/fő/év előrejelzése ugyanis 2050-re 93 262 dollárt vetít előre, ezzel pedig 2050-re nemcsak hogy beéri, de le is nyomja Ausztriát. Az adatok alapján Magyarországon 2045-ig magas ütemben fog gyarapodni az egy főre jutó GDP mértéke, miközben az osztrákoké ennél sokkal mérsékeltebb lesz. Ebből következik, hogy 15 év múlva, az előrejelzés szerint alig 1000 dollárnyi egy főre jutó GDP/-fővel fogunk már csak lemaradni. A szervezet egyébként 2045 és 2050 közötti időszakra teszi Magyarország újkori aranykorát, akkor ugyanis valósággal kilőnek majd a számaink, amik azt eredményezik, hogy magunk mögé is utasítjuk az osztrákokat.

Természetesen ezeket az adatokat rengeteg minden befolyásolhatja még, többek között az éppen zajló háborús konfliktusok, az energiaárak emelkedése, az ipari beruházások átrendeződése, a demográfiai trendek vagy az európai ellátási láncok átalakulása. Mindeközben a nagy nyugat-európai gazdaságok, leginkább Németország, továbbra is meghatározó erőt képviselnek, így ha ezek újra gyorsabb növekedési pályára állnak, vagy jelentős technológiai beruházásokba kezdenek, a kontinens gazdasági súlypontjának elmozdulása akár le is lassulhat.