Bod Péter Ákos: Magyarországon már jó ideje nem több, hanem jobb munkahelyre lenne szükség!

A 2025 első negyedévéről közzétett előzetes GDP-adatok jelentősen elmaradtak az elemzői várakozásoktól. A szakértők most lázasan vizsgálják, mely folyamatok tértek el a prognózisoktól, és milyen kormányzati intézkedések várhatók a helyzet kezelésére. Hamarosan kiderül, hogyan reagálnak a piacok a sokszor beígért gazdasági fellendülés újabb elmaradására - írja a Portfolio véleményrovatában megjelent cikkében Bod Péter Ákos.

A volt jegybankelnök megjegyezte, hogy a kormányzati kommunikáció kizárólag külső tényezőkre hárítja a felelősséget, miközben nem reflektál a hivatalos előirányzatoktól való jelentős eltérésre.

A szakmai körökben egyébként nyilvánvalónak számított, hogy a termelési tényezők (a munkaerőállomány mértéke és képzettsége, a termelőtőke állománya, az infrastruktúra állapota), valamint a hazai és külső keresleti viszonyok józan mérlegelése alapján kizárt a rendkívül dinamikus nekilódulás

 - fogalmazott. Mint kifejtette, a jelenlegi gazdaságpolitika továbbra is a kudarcos iparpolitikai modell folytatását helyezi előtérbe például az új gyárépítési programmal, holott a meglévő kapacitások kihasználásával is problémák vannak.

Magyarországon már jó ideje nem több, hanem jobb munkahelyre lenne szükség – amely termelékenyebb, és kevésbé van kitéve konjunkturális ingadozásnak

- húzta alá Bod Péter Ákos. Tévútnak nevezte azt a stratégiát, amely jelentős költségvetési támogatással olyan ágazatokba vonz külföldi cégeket, amelyek magas energia- és vízigényűek, sok betanított munkást foglalkoztatnak, miközben viszonylag alacsony hazai hozzáadott értéket teremtenek.

Arról is beszélt, 2019 óta különösen alacsony információs értékűek a hivatalos dokumentumokban szereplő gazdasági előirányzatok. A GDP alakulását tekintve 2022-ben még csak egy százalékpont volt az eltérés (terv: 5,2%, tény: 4,3%), majd 2023-ban már drámai volt a különbség (terv: 4,1%, tény: -0,9%), ahogy 2024-ben is (terv: 4,0%, tény: 0,5%). Az idei évre vonatkozóan a politikusi nyilatkozatok eleinte 3-6% közötti "szárnyalást" és "fantasztikus évet" ígértek, majd 3,4%-os növekedéssel fogadták el a költségvetést. Később 2,5%-ra mérséklődött a miniszteri prognózis, majd érkezett a negatív előjelű első negyedév.

Minden gazdaságban előfordul egy gyenge negyedév, különféle okokból. Majd meglátjuk az első negyedév második becslését, a főbb komponensek alakulását, az esetleges adatrevíziókat, és akkor valamivel tisztább lesz a kép. De nem egyetlen negyedévvel van a gond. Gazdasági pályánk akkor is aggasztana, ha az euróövezet 0,4 százalékos adatát – ami évesítve 1,6 százalékos gazdasági növekedést vetít előre – Magyarország is hozta volna most

- mondta a volt jegybankelnök. Hozzátette: a Corvinus Egyetem gazdaságelemző munkacsoportja 1,7 százalékos GDP-alakulással számolt az idei évre, alap- (optimista) szcenárióként, lefelé mutató kockázatokkal. Más független elemzők, nemzetközi szervezetek a tavaly évvégi, idei évkezdeti előrejelzéseikben szintén másfél és két százalék közé tették a 2025-öt GDP-indexet; most lefelé korrigálnak.

Ám még a másfél százalékos növekedés bekövetkezése sem cáfolja azt az értékelést, hogy évek óta lényegében helyben jár a magyar gazdaság

- fogalmazott, majd később hozzátette: két esztendő alatt sem a gazdasági szerkezetben, sem a versenyképességben nem mutatkozott érdemi haladás, amint azt elemzések, nemzetközi összehasonlítások sora taglalta.