Nagy Béla Ádám • 2025. augusztus 1. 10:01
Hiába a friss gazdaságélénkítő csomag, a német gazdaság továbbra is vergődik. A vállalati jelentések gyengék, az exportot gyengíti az erős euró és a vámháborúk hatása, miközben a strukturális átalakulás sem halad zökkenőmentesen. A szakértők szerint rövid távon nincs igazi kitörési pont, a remény legfeljebb középtávon jöhet, ha addig nem jön újabb pofon az USA-ból vagy Kínából.
2025 nyarán jelentős fordulat következett be az Európai Unió és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatában: az EU elfogadta a 15%-os importvámot az amerikai piacra szánt exporttermékei esetében, megelőzendő egy 30%-os vámháborút. A döntés közvetlen hatásként elsősorban a német gazdaságot érinti hátrányosan, hiszen az EU legnagyobb exportőreként rendkívül sérülékeny a kereskedelmi változásokra.
A megállapodás után néhány nappal később jelentették be, hogy német GDP 2025 második negyedévében 0,1%-kal zsugorodott, részben az előrehozott szállításokat követő keresletvisszaesés, részben pedig a megnövekedett vámterhek miatt. Mindez egy olyan időszakban éri a német gazdaságot, amikor már így is gyengélkedik. 2023-ban 0,3%-os, 2024-ben 0,2%-os visszaesés következett be, és 2025-ben is folytatódott a negatív tendencia. A fő kihívások közé tartozik az energiaárak emelkedése, a szakemberhiány és a szabályozási terhek növekedése.
Friedrich Merz kancellár gazdaságélénkítő csomagja ebben a helyzetben jelentős fiskális fordulatot hozott. A 2025 márciusában elfogadott csomag alkotmánymódosítással lehetővé tette a növekvő védelmi kiadások és az infrastruktúra-fejlesztések hitelből való finanszírozását. Az összesen 500 milliárd eurós program elsősorban energetikai és digitális beruházásokat céloz, de a növekvő államadósság hatására a 10 éves állampapírhozam 2,79%-ra ugrott.
Elemzők szerint a program hosszú távon 2% közeli GDP-növekedést is hozhat, különösen, ha sikerül megőrizni a német ipar nemzetközi versenyképességét. Az autóipar ebben kulcsszerepet kap(hat): a zöldátállás, digitalizáció és az e-mobilitás továbbra is prioritás, de a jelenlegi vámterhek és kamatkörnyezet jelentős kockázatot hordoznak.
A német gazdaság helyzete közvetlenül befolyásolja a magyar gazdaságot is. Az autóipari beszállításokon keresztül és a német beruházások alakulása folytán a magyar ipari teljesítmény is csökkenhet. Ugyanakkor a Merz-féle csomagban rejlő infrastrukturális és technológiai fejlesztések kedvező lehetőségeket teremthetnek a magyar beszállítók és alállvállalkozók számára.
Némi remény azért van
A német gazdaság kilátásait továbbra is jelentősen befolyásolják a globális kereskedelmi környezet változásai
– hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint mondja, az árfolyamok alakulása legalább ekkora súllyal esik latba, különösen a német ipar versenyképessége szempontjából. Ugyanakkor a gazdasági döntéshozók számára némi reményt jelenthet a frissen elfogadott német költségvetési élénkítő csomag.
Az elemző szerint a közelmúlt vállalati jelentései alapján egyértelműen látszik, hogy a német cégek szenvednek – nemcsak a globális vámháború hatásaitól, de az ipari szerkezetváltás nehézségeitől is. „Ezek a negatív tendenciák várhatóan nem fordulnak meg néhány hónapon belül, még akkor sem, ha látszólag sikerült valamilyen elvi megállapodásra jutni az Európai Unió és az Egyesült Államok között” – fogalmazott Virovácz.
A szakember szerint a kereskedelmi konfliktus bármikor újra kiéleződhet, elég egy politikai vagy gazdaságpolitikai baklövés. „Donald Trump esetleges visszatérése a politikai porondra komoly kockázat. Ha ő ismét felrúgja az asztalt, a vámháború elölről kezdődhet” – figyelmeztetett.
A jelenlegi vámintézkedések éves szinten 0,1–0,2 százalékponttal csökkenthetik a német GDP növekedési ütemét. Ez elsőre nem tűnik drámainak, de egy stagnáló gazdaság esetében döntő különbség lehet a növekedés és a technikai recesszió között, még ha csak enyhe is. A német exportőrök azonban nem csak a vámterhekkel küzdenek.
Az euró árfolyamának erősödése sem tesz jót a versenyképességnek. Ráadásul, nemcsak a dollárhoz, hanem több kulcsfontosságú exportpartner devizájához képest is erősödött a közös valuta
– hangsúlyozta az ING vezető elemzője.
Mindezek tükrében Virovácz Péter nem lát esélyt arra, hogy a külkereskedelem rövid távon képes legyen kihúzni a német gazdaságot az immár öt éve tartó stagnálásból. Az egyetlen valódi kitörési pontot a fiskális ösztönzők, a vállalati beruházások és az innováció jelenthetik, de ezek hatása legjobb esetben is középtávon jelentkezik. Az elemző emlékeztetett: a második negyedéves GDP-adatok megmutatták, hogy önmagában a javuló bizalmi mutatók még nem eredményeznek valódi gazdasági fellendülést.
„Amíg a háztartások és a vállalatok nem hisznek a jövőben, addig a költségvetési stimulus hatása is korlátozott marad” – tette hozzá. Az ING előrejelzése szerint a német gazdaság idén továbbra is stagnálhat, 2026-ra viszont már valamivel 1 százalék fölötti GDP-növekedéssel lehet számolni.
Virovácz szerint ha a német exportőrök költségcsökkentéssel szeretnének versenyben maradni, a termelés kelet-közép-európai kiszervezése valós forgatókönyv lehet. Bár ez politikailag nehezen eladható lenne Berlin számára – hiszen a tőke kivonása csökkentheti a hazai foglalkoztatottságot –, a gazdasági racionalitás mégis efelé tolhatja a szereplőket.
„Egy ilyen lépés akár a hadiipar erősödését is támogathatná: a Németországban felszabaduló kapacitásokat a védelmi szektor szolgálatába lehetne állítani, ahol nem elsődleges szempont a bérköltség. Ezzel párhuzamosan az autógyártás kitelepítése versenyelőnyt hozhatna a német cégeknek” – fejtette ki az elemző.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyanakkor hozzátette: ez felveti a kérdést, hogy vajon Magyarországnak – és a régió többi országának – valóban érdeke-e még mélyebben ráépülni az autóiparra.
A kormányzati pénzeső esetén is a türelem az első
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint bár 2025-ben még alig várható növekedés, 2027-re akár 2 százalékos GDP-bővülést is hozhat az új gazdaságpolitikai irány. A védelmi kiadások és az infrastruktúra-fejlesztések gyorsulnak, de a vállalatok kapacitásai korlátosak, így a kormányzati pénzeső sem biztos, hogy azonnal megtérül.
A német fiskális fordulat egyértelműen pozitív irányba mozdítja el az ország gazdasági kilátásait – állítja Trippon Mariann a Pénzcentrumnak. Mint fogalmaz, a korábbi évek túlzott költségvetési szigora után az új gazdaságpolitikai irányvonal végre érdemi élénkítő hatást hozhat. A változások hatása azonban fokozatosan érvényesül majd.
A költségvetési csomag elemei folyamatosan kerülnek implementálásra, így a legmarkánsabb növekedési hatás 2027-től várható
– hangsúlyozta Trippon. Prognózisa szerint 2025-ben még stagnálásra lehet számítani, míg 2026-ban a GDP-növekedés már 1% közelébe gyorsulhat, 2027–2028-ban pedig elérheti a 2%-ot.
A szakértő szerint az adósságfék-szabályok lazítása, az infrastruktúra-fejlesztésekre létrehozott különalap, a védelmi kiadások jelentős emelése, valamint a tartományi költségvetési egyensúlykövetelmény eltörlése együttesen éves szinten a GDP több mint 2%-át kitevő fiskális impulzust jelenthet az évtized hátralévő részében. A CIB számításai szerint a 2026–2027-es időszakban ez évi 0,5–1 százalékos bruttó GDP-növekedési hatást eredményezhet, miközben az infrastrukturális beruházások a potenciális növekedést is növelhetik.
Ugyanakkor Trippon figyelmeztetett az implementációs kockázatokra is: „nem biztos, hogy a védelemipar és az építőipar képes lesz a viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre álló forrásokat teljes mértékben lekötni – részben kapacitáskorlátok, részben a végrehajtási képesség miatt.”
A szakértő a vámmegállapodás kérdésében is óvatos optimizmust fogalmazott meg. Mint mondja, bár a vám általánosságban nem jó hír, a 15%-os kulcs – különösen az autók esetében – kedvezőbb, mint amire az ágazat szereplői számítottak. „Pozitívum, hogy a keretmegállapodás enyhíti a bizonytalanságot, és a legrosszabb forgatókönyv, a 30%-os vámok bevezetése végül nem valósult meg.”
A CIB előrejelzése szerint az új vámtarifák önmagukban nem indokolják a német növekedési pálya módosítását. A GDP-re gyakorolt hatás minimális, a modellek alapján a 15%-os vámtarifa nem generál érdemi eltérést az eddigi prognózisokhoz képest. Ugyanakkor a végső hatás nagyban függ attól, hogy ki viseli a vámköltségeket – az exportőr, az importőr vagy éppen a végső fogyasztó –, illetve attól is, hogyan alakul a kereslet.
„Úgy látjuk, hogy önmagában a 15%-os vám nem az a szint, ami drasztikus átalakulást kényszerítene ki az autóipari szereplőknél, vagy komoly eladási visszaesést idézne elő” – tette hozzá a CIB elemzője.
Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről
Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani.
A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?