Hiába reménykedtünk: a gigászi német pénzeső sem mentheti meg a magyar gazdaságot?

Két egymást követő zsugorodó év után 2025-ben ismét növekedés várható a német gazdaságban, ezt támasztja alá az a csomag is, amelyet deklaráltak. A korábban, a kampányban is megígért, „gazdasági fordulat" kilenc intézkedést is hoz annak érdekében, hogy a német gazdaságot ismét erős növekedési pályára állítsa.

A berlini kormány a tervek szerint 2029-ig átvállalja az önkormányzatokat érintő társaságiadó-csökkentés miatti bevételkiesést. Ez elsősorban az áfabevételek átcsoportosításával történik majd. Emellett a szövetségi költségvetés további 8 milliárd eurót biztosít a tartományoknak, többek között oktatási és digitalizációs célokra.

A kompromisszum politikailag is kulcsfontosságú Friedrich Merz kancellár számára, akit komoly nyomás nehezedik: két év recesszió után most már kézzel fogható növekedést vár tőle a gazdaság. A háttértárgyalásokat Lars Klingbeil pénzügyminiszter vezette, a megegyezés lehetővé tette a 2025-ös szövetségi költségvetés és a középtávú pénzügyi terv keddi elfogadását is.

A kilenc intézkedés:

• társasági adó csökkentése és új értékcsökkenési szabályok bevezetése;
• 500 milliárd eurós infrastruktúra-alap létrehozása;
• ipari energiaárak mérséklése és gázerőművek építése;
• munkaidő-szabályozás reformja és túlórák adókedvezménye;
• bürokráciacsökkentés, beleértve az ellátási lánc törvény eltörlését;
• technológiai fejlesztésekért felelős új minisztérium alapítása, különös tekintettel a kvantumtechnológiára és fúziós energiára;
• digitalizációs minisztérium létrehozása és digitális pénztárca bevezetése;
• tőkepiacok aktiválása és startupfinanszírozás bővítése;
• valamint új francia–német gazdasági együttműködés és európai tőkepiaci unió előkészítése.

A 2025-ös büdzsé 82 milliárd eurós új hitelfelvétellel számol, ami 2029-re fokozatosan 126 milliárd euróra nőhet. Ennek jelentős része a német hadsereg megerősítését célzó beruházásokra megy majd el.

A csomag kulcseleme, hogy a vállalkozásokat beruházásokra ösztönöznék. Ezt többek között úgy segítik elő, hogy gyorsított értékcsökkenést engedélyeznek például gépek és elektromos járművek esetén. A társasági adó csökkentése 2028-tól lépne életbe.

A német gazdaságpolitikai irányváltás Magyarországra is érezhető hatással lehet. Ha a német gazdaság valóban lendületet kap, az élénkítheti a magyar kivitel teljesítményét is, különösen az autó- és gépipari szegmensekben. Az energetikai és digitalizációs fejlesztések ráadásul az uniós támogatások elosztását is átformálhatják. Emellett a francia–német együttműködés elmélyülése új erővonalakat rajzolhat az EU gazdasági és politikai térképére, amihez Magyarországnak is igazítania kell a stratégiáját.

Ebből Magyarország is profitálhat?

A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint általánosságban véve elmondható, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik Németországhoz, legyen szó akár az exportról, akár a beruházási tevékenységekről.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az új német gazdaságpolitikai irányvonal mindenképpen egy fontos változást jelent, hiszen egy új korszak kezdődik. Elmondta, míg korábban a német gazdaság mindent kiszervezett (a keresletet Kínába, az energiaellátást Oroszországba és a védelmet az Egyesült Államokba), addig az elmúlt évek sokkjai ennek a gazdasági modellnek az alapjait kisöpörték.

Ahhoz, hogy a német gazdaság az öt éven át tartó stagnálásból ki tudjon törni, mindenképpen jól jön a szigorú költségvetési szabályok felpuhítása és a költekezés. Ugyanakkor a német beruházási vagy adókiengedési programok csak közvetett módon jelennek majd meg a magyar gazdaságban. A német belső kereslet felfutása, az üzleti és fogyasztói bizalom erősödése, a teljes uniós növekedés gyorsulása az, ami majd a külső keresleten keresztül beszivárog a hazai gazdasági szereplők életébe is. Ebben a tekintetben tehát, ha sikeres lesz a német fordulat, abból mi is profitálhatunk, leghamarabb majd 2026-2027-ben. Addigra talán beérik néhány változás

– fogalmazott.

Gyakran felmerült az utóbbi hónapokban, hogy a német ipar bezuhanása magával rántotta a magyar gazdaságot is, azonban Virovácz szerint ez nem ennyire egyértelmű.

Bár a magyar külkereskedelmi kapcsolatok a legszorosabban Németországhoz kötődnek, a mai globalizált világban nem országokról, hanem termékekről kell beszélnünk. Magyarország olyan ipartermékek exportjára specializálódott (talán túlságosan is), amelyek a polikrízis időszakában nem bizonyultak válságállónak. Jellemzően ezek az iparcikkek (elektronikai termékek, járművek és minden hozzájuk kötődő termék) érzékenyek a gazdasági ciklusokra. Márpedig most a világban nincs érdemi kereslet ezekre a cikkekre. Vagyis a hazai gazdaság nem (csak) a német gazdaságtól, hanem ezen termékek globális keresletétől függ

- fogalmazott. Az autóipar vonatkozásában arról is beszélt, hogy alapvetően hosszabb távon jelenthet a német gazdaság és az EU növekedésének beindulása pozitív impulzust Magyarországnak. Azonban a védelmi kiadások jelentős felturbózása is sokat nyomhat majd a latba.

Ne feledjük, a védelmi ipar nem költségérzékeny, míg az autóipar az. A kínai versenytársak előretörésével a németeknek is lejjebb kell nyomni a költségeket. Ez hozhat többletberuházást Magyarország és akár az egész régió számára. Eközben pedig a németektől kiszervezett autógyártás helyét Németországban a hadiipar veheti át, hiszen ott nem számít a magas munkaerőköltség a végtermék ára szempontjából

- tette hozzá Virovácz Péter.

Nem csak a németek húzzák le a magyar gazdaságot

Bukovszki András, a CIB elemzője arról beszélt, tekintettel arra, hogy Németország Magyarország legfontosabb exportpartnere (a hazai kivitel kb. negyede oda irányul), az ottani gazdasági élénkülés hamar átgyűrűzhet Magyarországra is. Ha a német ipar (különösen az autóipar és gépgyártás) újra felfut, nő a kereslet a magyar beszállítók termékei iránt is (alkatrészek, elektronikák, szolgáltatások). Ez pedig fokozza a magyar ipari termelést és ezzel együtt GDP-t is.

A szakértő szerint a szoros gazdasági kapcsolatok miatt a német gazdaság gyengélkedése valóban lefelé húzta a hazai növekedést az utóbbi időben, de nem lehet pusztán erre fogni a hazánkban zajló növekedési válságot.

A hazai GDP változás az elmúlt 11 negyedévben 7 alkalommal negatív volt, és összességében is lejjebb vagyunk kibocsátásban, mint a 2022 második negyedévében. Ez a gyenge felvevőpiaci teljesítmény mellett, leginkább annak köszönhető, hogy Magyarországon a beruházások zuhanórepülést mutattat az elmúlt években

– szögezte le Bukovszki.

Emlékeztetett: a kormány a kiigazítási kényszer miatt több ezer milliárd forint értékben halasztott el fejlesztéseket, míg a vállalati oldalon a gyenge külső kereslet, az uniós források hiánya és a kiszámíthatatlan gazdasági és szabályozási környezet játszik meghatározó szerepet a visszaeső beruházási aktvitásban.