Hatalmas bajban a magyar gazdaság: ezt már helyrehozni sem lehet 2025-ben?

Az idei év gazdasági kilátásai folyamatosan romlanak. Bár 2024 kezdetén mind a kormányzat, mind a gazdasági elemzők optimista előrejelzéseket fogalmaztak meg, a várakozások fokozatosan mérséklődtek. A kormány jelenleg 1%-os GDP-növekedést prognosztizál, míg a közgazdászok többsége ennél is szerényebb, 0,5% körüli bővülést vetít előre, sőt, a stagnálás lehetősége is felmerült.

Ez a forgatókönyv kísértetiesen emlékeztet az előző két évre. Akkor is bizakodással indult az év, majd különböző tényezők - háború, energiaválság, infláció, beruházások visszaesése, német gazdasági problémák - fokozatosan rontották a kilátásokat. A kabinet most az EU-USA vámegyezményt jelöli meg legújabb kockázati tényezőként. Figyelemre méltó azonban, hogy ezek a külső sokkok más országokat kevésbé viseltek meg, ami a magyar gazdaság strukturális problémáira utal.

"Magyarországon három dolog hozott jelentős gazdasági növekedést az elmúlt 30 évben. Az FDI, az eladósodás, meg az EU-pénzek" - fogalmazta meg egy meghatározó hazai közgazdász. Ezek a növekedési motorok azonban mára kimerültek.

A rendszerváltás utáni időszakban a külföldi működőtőke beáramlása jelentős lendületet adott a gazdaságnak. A versenyképtelen szocialista ipar helyét átvették a világszínvonalú multinacionális vállalatok. Napjainkra azonban ez a növekedési forrás kimerült: a jelentős nemzetközi cégek már jelen vannak az országban, egy-egy új vállalat érkezése nem hoz olyan technológiai ugrást, mint évtizedekkel ezelőtt. Ráadásul a munkaerőtartalékok is kimerültek.

Az eladósodáson alapuló növekedés sem járható út. Magyarország magas államadóssága és költségvetési hiánya miatt a további hitelfelvétel súlyos kockázatokat hordozna: a hitelminősítők leértékelése és a forint gyengülése lenne az azonnali következmény.

Az uniós források korábban jelentős növekedési tényezőt jelentettek. A 2014-2019 közötti erőteljes gazdasági bővülésben kulcsszerepet játszottak az EU-pénzek, még ha felhasználásuk hatékonysága gyakran kívánnivalót hagyott is maga után. Jelenleg azonban az Európai Unió és a magyar kormány közötti feszültségek miatt ezek a források csak korlátozottan érkeznek.

A jövőbeli növekedési kilátások szempontjából aggasztó, hogy Magyarország elakadt a tudásalapú gazdaság felé vezető úton. A fiatal diplomások arányának növekedése megállt, miközben az EU többi országában folytatódik ez a kedvező trend. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások GDP-arányos szintje évek óta csökken, ami szintén kedvezőtlen a hosszú távú növekedési kilátások szempontjából.

A régióban egyre erősebb cseh és lengyel vállalatok térnyerése is jelzi a problémát. Míg a szomszédos országok vállalatai (például az Alza, a Kifli vagy a litván Vinted) sikeresen terjeszkednek a digitális gazdaságban, addig magyar cégek alig találhatók a régió élvonalában.

A gazdaság újbóli növekedési pályára állításához kettős stratégiára lenne szükség: rövid távon az uniós források beáramlása adhatna lendületet, hosszú távon pedig a stabil intézményrendszer és a munkaerő képzettségi szintjének javítása teremthetné meg a fenntartható fejlődés alapjait.