Pénzcentrum • 2025. szeptember 8. 09:33
Az MNB Monetáris Tanácsa várhatóan még hosszú ideig fenntartja a jelenlegi 6,5%-os alapkamatot, mivel az infláció továbbra is a jegybanki célsáv felett marad, és az árrésstopok jövőbeli kivezetése újabb inflációs nyomást okozhat. - írta meg a Portfolio.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a jelenlegi szigorú és óvatos monetáris politikáját követve akár egy évig is fenntarthatja a 6,5%-os alapkamatot. Bár az infláció átmenetileg a jegybanki célsávon belülre csökkenhet, az árrésstopok későbbi kivezetése újabb áremelkedési hullámot indíthat el, amit a döntéshozóknak már most figyelembe kell venniük.
A Portfolio által megkérdezett szakértők többsége szerint augusztusban az infláció az előző havi 4,3%-os szinten maradhatott, az árrésstopok november végéig történő meghosszabbítása pedig elsősorban politikai döntés volt.
A júliusi 4,3%-os inflációs ráta, bár a vártnál magasabb volt, mégis az április óta mért legalacsonyabb értéket jelentette. Közben a kormány november végéig meghosszabbította az élelmiszerekre és higiéniai termékekre vonatkozó árrésstopot. A piac most azt figyeli, mikor csökken 4% alá az áremelkedési ütem, ami 2022 novembere óta először jelentené azt, hogy az infláció a jegybank 3±1 százalékos célsávján belülre kerül.
A szakértők ugyanakkor rámutatnak, hogy az árrésstopok bevezetése mintegy 1,5 százalékponttal mérsékelte az inflációt, vagyis ezek nélkül a tényleges áremelkedés 6% közelében lenne. A Portfolio által megkérdezett 11 elemző közül heten 4,3%-os augusztusi inflációt prognosztizálnak, ami szokatlanul egységes véleményt tükröz.
Az MBH Bank elemzői szerint az üzemanyagárak csökkenése jelentős tényező lehet abban, hogy a fogyasztói árak augusztusban stagnálhattak, miközben az élelmiszeráraknál enyhe emelkedésre számítanak. A forint erősödése fékezhette a tartós fogyasztási cikkek árát, ahol havi alapon ismét enyhe visszaesés következhetett be.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a lakossági energia és az üzemanyagok árcsökkenése augusztusban lefelé húzhatta az inflációt, de az év végéig várhatóan 4% felett marad az áremelkedési ütem.
Nagy János, az Erste Bank elemzője felhívta a figyelmet egy lehetséges meglepetésfaktorra: a háztartási energia területén felfelé mutató kockázat jelentkezhet, mivel a szokásosnál hidegebb téli és tavaszi időjárás után az éves elszámoló számlák augusztusban érkeznek meg a fogyasztókhoz.
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője szerint jelenleg nem látszik erős átárazás a vállalatok részéről, bár az élelmiszeráraknál jelentős az árnyomás mind az importárak, mind a termelői árak tekintetében. "Nem számítunk arra, hogy a 2021 előtt megszokott méretes akciózásokkal egyhamar újra találkozzunk" - tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a maginfláció minimális csökkenésére számít, ami éppen elegendő lehet ahhoz, hogy 4% alá süllyedjen a mutató. Véleménye szerint továbbra is az élelmiszerek adják az inflációs hozzájárulás legnagyobb részét.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint a jelenlegi inflációs ráta nem kiemelkedően magas, de a jegybanki célt meghaladja – ahhoz tehát magas, hogy a jegybank kamatot csökkentsen, ahhoz viszont alacsony, hogy stagflációról beszélhessünk. Elismerte ugyanakkor, hogy az árrésstopok nélkül lényegesen magasabb lenne az infláció.
A következő hónapokra vonatkozóan a szakértők többsége szerint az infláció ismét emelkedhet, majd az év végén újra csökkenhet. Az MBH Bank elemzői úgy vélik, hogy a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre ismét 4,5% körül alakulhat az infláció, majd decemberre 4% közelébe süllyedhet.
Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató közgazdásza kiemelte, hogy az árrésszabályozás meghosszabbítása az év második felében is hozzájárulhat a kedvezőbb inflációs folyamatokhoz, de a következő hónapokban – elsősorban a bázishatások miatt – az infláció kismértékű gyorsulására számítanak. Fontosnak tartja megemlíteni a 400 forint alatt stabilizálódó forintot is, ami az importált infláció csökkenésén keresztül támogatja a hazai dezinflációs folyamatokat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Trippon Mariann szerint a januári jövedéki adóemelés elhalasztása az év első hónapjaiban 4% alá szoríthatja a fogyasztói árindexet, de ez csak rövid távon mérsékli az inflációt, miközben növeli annak kockázatát, hogy az árkorlátozások kivezetését követően jelentősen megugrik az infláció, ami nem segíti az inflációs várakozások horgonyzását.
A szakértők közül egyedül Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója számít arra, hogy már az idei év végére 4% alá csökkenhet az infláció. Szerinte szeptembertől újabb felfutás, majd novembertől nagyobb csökkenés várható, elsősorban a bázishatásoknak köszönhetően.
Nagy János szerint nemcsak az árrésstopok fenntartása hordozhat középtávon kockázatot, hanem a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések is, amelyek fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásoknak.
Virovácz Péter előrejelzése szerint az előttünk álló hónapokban ismét emelkedhet az áremelkedés általános üteme, és októberben 5% közelében tetőzhet. Az ING Bank az árrésstopok november végi kivezetésével számol, így az év végi inflációs ráta is viszonylag magas maradhat a magas bázis ellenére is.
A jegybank közel egy éve tartja 6,5%-os szinten az alapkamatot, és a jelenlegi inflációs kilátások alapján egyelőre nincs lehetősége annak módosítására. A Monetáris Tanácsnak számolnia kell azzal is, hogy az árkorlátozó intézkedések nem maradhatnak fenn a végtelenségig, ami újabb inflációs megugrást eredményezhet. Ha kitartanak amellett, hogy a célsáv tartós elérése a kamatcsökkentés előfeltétele, akkor akár 2026 végéig is várniuk kell a lazítással.
A régiós és fejlett jegybankok kamatvágásai mellett időről időre felerősödnek a piacon a lazítással kapcsolatos várakozások, melyeket eddig rendre lehűtött az MNB. Kérdés, meddig tud kitartani ebben a környezetben a jegybank, ahol magasan ragad az infláció és növekszik a kamatelőny.
Trippon Mariann szerint az őszi hónapokban nincs esély a kamat csökkentésére, és ha idén egyáltalán sor kerül lazításra, az legkorábban decemberben következhet be. Becsey Zsolt úgy véli, a monetáris politika nagyjából év végén vagy a jövő év elején juthat el oda, hogy kamatvágásra szánhatja el magát, de ehhez szükséges az amerikai gazdaság és a Fed további enyhülése is.
Virovácz Péter szerint a friss inflációs adat vélhetően nem sarkallja az MNB-t üzenetei újragondolására, így maradhat a szigorú és óvatos monetáris politika. Az alapkamat 6,50 százalékon maradhat az év végéig, mivel a belső és külső kockázatok továbbra is jelentősek. Új narratívát legkorábban a szeptemberi Inflációs jelentés hozhat, de nagyobb a valószínűsége, hogy a decemberi riportban találkozunk majd komolyabb újdonsággal.
Regős Gábor hangsúlyozta, hogy az árrésstopok 2026 közepén esedékessé váló eltörléséből fakadó inflációs ugrást a monetáris politikának már most is figyelembe kell vennie, így ezért sem valószínű a monetáris kondíciók lazítása – kérdés, hogy erre egyáltalán jövőre lesz-e lehetőség.
Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA