Pénzcentrum • 2025. szeptember 9. 12:05
„Az élelmiszer árak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatlan” – véli az Országos Kereskedelmi Szövetség.
Mint írták, a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség megjegyezte, az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek – hangsúlyozták.
Hozzátették, hogy ezzel szemben az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszer lánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest. Erre a „szilárd alapra” terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni a vásárlók megnyeréséért, és nem lehet széleskörű, nagy kedvezményeket biztosító akciókat indítani – mutattal rá.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség felhívta a figyelmet, hogy az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot.