2025. decemberben az ipari termelői árak átlagosan 3,4%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól és az előző hónaphoz viszonyítva 0,4%-kal alacsonyabb szinten realizálódtak
Az infláció hosszú távú alakulása kulcsfontosságú a családi költségvetés szempontjából. A KSH inflációs adatai alapján 1990 és 2024 között jelentős árváltozások zajlottak le az élelmiszerek, a szolgáltatások, a háztartási energia és más fontos termékcsoportok árában. Arra kerestük a választ, hogyan alakult az infláció Magyarországon 1990-től, mennyi volt az infláció 2024 évében és mit mutatnak a friss előrejelzések arról, hogy várhatóan mennyi lesz az infláció Magyarországon 2025-ben.
Az infláció Magyarországon 1990-től máig tartó története valóságos hullámvasút: a rendszerváltás utáni hiperinflációtól a 2000-es évek viszonylagos árstabilitásán át a 2022–2023-as rekorddrágulásig számos szakaszon ment keresztül a magyar gazdaság. A KSH infláció adatai világosan megmutatják, mennyire más volt a fogyasztói árak alakulása az egyes évtizedekben, és hogyan hatottak a hétköznapi életre az áremelkedések. Nézzük is meg részletesen, hogyan változott az infláció mértéke 1990 óta, napjainkig.
Hogyan változott az infláció Magyarországon 1990-től?
Az 1990-es évek elején Magyarországon még az átlagos éves infláció magas szinten mozgott: 1990-ben az összes fogyasztói ár 28,9%-kal nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben a háztartási energia és a dohányáru ára emelkedett, de az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek is jelentős dráguláson mentek keresztül.
1991-ben a drágulás csúcspontját érte el, a fogyasztó árak átlagosan 35%-kal nőttek, ami részben a gazdasági átmenet következménye volt. A következő években 1992 és 1995 között az infláció csökkent, de még mindig kétszámjegyű maradt: az élelmiszerek és az energiaárak folyamatosan magasabbak maradtak, míg a szolgáltatások ára is jelentősen nőtt.
A 2000-es évek elején az infláció mérséklődött, az éves növekedés 3–5% körül alakult. Ekkor a ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek ára viszonylag stabil maradt, míg az élelmiszerek és az energiaárak mérsékelt emelkedést mutattak. Kiemelkedett a 2007-es év, amikor a háztartási energia ára és az összes fogyasztói ár jelentősen megemelkedett.
A 2010-es években az infláció viszonylag alacsony szinten stagnált, az összes ár évi 1–4%-kal nőtt. A 2020-as évek elején azonban, a világpiaci hatások és a COVID-19 gazdasági következményei miatt az árak ismét emelkedésnek indultak, különösen a szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia terén.
2022-ben a drágulás kiugró mértéket ért el: az összes fogyasztói ár 14,5%-kal nőtt, az élelmiszerek ára pedig 26%-kal. 2023-ban az infláció még magasabb volt, az összes ár 17,6%-kal nőtt, ami főként az energia- és élelmiszerárak meredek emelkedésének tudható be. 2024 infláció szempontjából mérsékelt csökkenést figyelhettünk meg, az összes ár 3,7%-kal nőtt, ami a korábbi évek drágulásához képest jelentős lassulást jelentett.

Összességében, ahogy a grafikon is jól mutatja, az elmúlt több mint három évtized során a magyarországi infláció ciklikusan változóan alakult: a kilencvenes évek kezdeti magas szintjétől, a mérséklődő 2000-es éveken át, az újabb kiugrásokig a 2020-as évek elejéig. Az infláció alakulása érzékenyen reagált a gazdasági átalakulásokra, nemzetközi piaci hatásokra és a háztartási fogyasztás változásaira, kiemelten az élelmiszerek, energia és szolgáltatások terén.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Mennyit drágult az élelmiszer, a benzin, a ruha vagy a cigi 1990 óta?
A fogyasztási cikkek árai 1990 és 2025 között Magyarországon általánosan jelentősen, gyakran többszörösére nőttek. Kiemelkedő drágulás tapasztalható a húsfélék, prémium tejtermékek, szeszes italok és dohánytermékek esetében, de a mindennapi élelmiszerek (kenyér, zöldség, gyümölcs) ára is markánsan emelkedett. A KSH adatai szerint 2019 és 2024 között jelentős áremelkedés történt a legfontosabb fogyasztási cikkeknél és szolgáltatásoknál. A koronavírus-járványt követő gazdasági nehézségek, az energiaárak növekedése és a magas infláció mértéke egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a mindennapi vásárlások költségei meredeken emelkedjenek. Nézzünk is példákat arra, hogy egyes termékpályák ára hogyan változott:
- Benzin: míg 2019-ben átlagosan 370 forintba került egy liter, 2024-re már 600 forint körüli ár lett jellemző, vagyis közel 60%-os drágulás következett be.
- Cigaretta: egy doboz ára 2019-ben kb. 1 300 forint volt, 2024-ben viszont már 2 300 forint felett jár, azaz majdnem 80%-os emelkedés történt.
- Kenyér: a fehér kenyér kilónkénti ára 2019-ben 300 forint körül mozgott, 2024-ben viszont 950 forint felett járt, ami több mint háromszoros növekedést jelent.
- Ruházkodás: a ruházati cikkek árai is folyamatosan nőttek, átlagosan 40–50%-kal drágultak 5 év alatt.
- Szolgáltatások: a fodrászat, vendéglátás vagy közlekedés áraiban szintén jelentős, sok esetben 50% feletti emelkedés tapasztalható.
Múltból a jelenbe: mennyi lesz az infláció Magyarországon 2025-ben?
Amellett, hogy sokan kíváncsiak arra, hogyan változott az infláció Magyarországon 1990-től, az is érdekes téma, hogy mennyi lesz az infláció mértéke 2025 az előző évekhez képest. 2023-ban az infláció jóval magasabb volt, mint 2024 infláció. A KSH szerint 2023 éves átlagos inflációja 17,6% körül alakult, míg 2024-ben már csak 3,7% lett az éves átlag.
Ez azt jelenti, hogy az árszínvonal-növekedés üteme látványosan lelassult, vagyis a pénz vásárlóereje sokkal kevésbé romlott 2024-ben, mint egy évvel korábban. 2024 decemberében ugyan ismét gyorsult a drágulás, az éves infláció 2024 4,6% volt, de ez még mindig töredéke a 2023-as mértéknek. Az élelmiszerek (5,4%) és a szolgáltatások (6,8%) ára emelkedett a legjobban, miközben a háztartási energia olcsóbb lett (–0,5%). Összességében a számok azt mutatják, hogy míg 2023-ban rendkívül magas inflációval szembesült a lakosság, addig 2024-ben a drágulás jelentősen mérséklődött, és sokkal közelebb került a jegybank által elvárt szinthez.
Ehhez képest, mit mondanak a 2025-re a szakemberek?
Nézzük meg, mit mutat az infláció mértéke 2025-ben havi bontást nézve, a KSH adatait tekintve:
- 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7%-kal drágultak.
- 2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,8%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2%-kal drágultak.
- 2025. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
- 2025. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,2%-kal nőttek az árak.
- 2025. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,2%-kal nőttek az árak.
- 2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1%-kal voltak magasabbak az árak.
- 2025. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,4%-kal voltak magasabbak az árak.
Júliusban érezhetően lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme, ami részben bázishatásoknak köszönhető. Egy évvel ezelőtt ugyanis megszűnt a kötelező akciózás, ami miatt az inflációs ráta 3,7%-ról 4,1%-ra nőtt. Ezt követően a kormány további intézkedésekkel próbálta befolyásolni az árakat: ma is működik az árfigyelő rendszer, idén pedig új elemként az árrésstopok jelentek meg. A 2024 nyarán tapasztalt hirtelen áremelkedés most bázishatása miatt kedvezően hathat.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a júniusi 4,6%-ról júliusra 4%-ra csökkenhetett az áremelkedés üteme, ami tavaly november óta nem látott alacsony áremelkedést jelentene. A portálnak nyilatkozó szakemberek közel azonos mértékre becsülték meg azt, hogy mennyi lesz az infláció mértéke 2025-ben, a legutolsó adatok tükrében. A portál elemzői felmérése szerint az infláció mértéke 2025-ben a konszenzus szerint 4,6% körül várható.
Hivatalos, brutális árcédulával érkezik a Lego papucs: ennyiért lehet megvenni a meghökkentő darabot
Globális együttműködést indít a Lego és a Crocs. Ennek részeként a két márka február 16-tól dobja piacra az első közös terméket.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







