Zöld az út, gigatámogatást szavaztak meg Ukrajnának Brüsszelben: mi lehet az oroszok válaszlépése?

Az uniós tagországok vezetői konszenzussal hagyták jóvá a közös hitelfelvételt. Három tagállam – köztük Magyarország – különleges státuszt kapott: számukra a megállapodás nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással. A konstrukció szerint a kölcsön visszafizetésének elsődleges forrása Oroszország majdani háborús kártérítése lenne. Ha Moszkva megtagadja a jóvátétel megfizetését, az Európai Unió területén zárolt orosz eszközöket használnák fel a tartozás rendezésére.

A döntés váratlan fordulatot jelent, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozó előtt még arról beszélt, hogy a befagyasztott orosz eszközök felhasználásának terve gyakorlatilag meghiúsult. A közös uniós hitelfelvétel gondolata korábban nemcsak a magyar kormány, hanem a fegyelmezettebb költségvetési politikát képviselő északi országok, köztük Németország részéről is ellenállásba ütközött. Friedrich Merz német kancellár a megállapodás megszületése után saját kezdeményezéseként kommunikálta a döntést, hangsúlyozva, hogy Európa felismerte a helyzet súlyosságát.

Az orosz államhoz köthető, jelenleg mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott eszközök felhasználása hosszú ideje napirenden van Brüsszelben. Az unió kezdetben csupán ezen vagyon hozadékához nyúlt volna hozzá, mintegy 45 milliárd euró értékben, Ukrajna javára. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberi beszámolójában azonban új megközelítést vázolt fel: egy olyan mechanizmus kidolgozását, amely a zárolt orosz eszközök bevonásával – de azok közvetlen felhasználása nélkül – biztosítana forrásokat Kijev számára.

A Bizottság által előterjesztett modell szerint az orosz vagyonelemeket kezelő európai pénzintézetek a zárolt eszközök terhére kamatmentes kötvényeket vásárolnának a Bizottságtól. A befolyt összeget az unió reparációs hitelként bocsátaná Ukrajna rendelkezésére. A kölcsönt csak abban az esetben kellene visszatérítenie, ha az agresszor Oroszország teljesíti jóvátételi kötelezettségeit.

Az október 23-i uniós csúcson már napirenden volt a javaslat, Bart De Wever belga kormányfő azonban ekkor még nem tartotta kielégítőnek a Bizottság által felkínált biztosítékokat, ezért az egyeztetések folytatódtak. Belgium különös körültekintéssel járt el, mivel területén működik az Euroclear elszámolóház, amely a befagyasztott orosz vagyon döntő hányadát, mintegy 185 milliárd eurót kezeli. Egy esetleges jogi hiba esetén Oroszország közvetlenül Belgiumtól követelhetné vissza az összegeket.

Ahogy közeledett december, a javaslat támogatói fokozták a nyomást a belga félre. A folyamatot felgyorsította Washington új béketervének megjelenése is, amely szerint a befagyasztott orosz vagyont nem Ukrajna megsegítésére, hanem amerikai gazdasági célokra fordítanák.

Az amerikai elképzelések hatására az európai döntéshozók gyors cselekvésre szánták el magukat, és haladéktalanul jóváhagyták az orosz vagyon további három évre szóló befagyasztását. Ez kulcsfontosságú lépés volt, mivel a zárolást biztosító szankciós intézkedéseket korábban félévente meg kellett újítani. Egyetlen tagállam – például a brüsszeli körökben egyesek által Vlagyimir Putyin szövetségeseként emlegetett Orbán Viktor – vétója esetén a vagyon felszabadult volna.

A határozatot a tagállamok jogi szempontból vitatható eljárással, egyhangúság helyett minősített többségi szavazással fogadták el. A magyar és a belga kormány által is kifogásolt mechanizmusnak köszönhetően december 11-én elhárult az első jelentős akadály a befagyasztott orosz vagyon hasznosítása elől.