Komoly bajba kerülhet sok magyar ingatlantulaj 2026-ban: lakásuk, házuk mehet rá, ha erre nem gondolnak

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a Pénzcentrumnak elküldött válaszában arról írt, hogy a hazai lakásállomány körülbelül 80 százaléka rendelkezik olyan biztosítási fedezettel, amely érdemi pénzügyi védelmet nyújt egy súlyos káresemény után. Ide tartoznak azok a kockázatok, amelyek akár egzisztenciákat veszélyeztető nagyságrendű károkat is okozhatnak, például árvíz, földrengés, vihar, villámcsapás, jégverés, tűz vagy robbanás.

A szövetség kiemeli, hogy az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek erősödése miatt ez a kérdés nemzetközi szinten is egyre fontosabb. Az Európai Unión belüli összehasonlítások alapján a magyar lakásbiztosítások fedezeti köre szélesnek számít.

A katasztrófaként értékelhető természeti és elemi károk elleni védelem a hazai alapbiztosítások része. Az ügyfeleknek ezeket a kockázatokat nem kell külön kiválasztaniuk, így nem is maradnak ki a szerződésekből. A MABISZ szerint Magyarország nemzetközi összevetésben is kedvező helyzetben van két szempontból. Magas a biztosított ingatlanok aránya, és a szerződések általában széles kockázati kört fednek le.

Az alulbiztosítottság pontos mértéke országos szinten nem mérhető, erről a szövetség nem rendelkezik összesített adattal. Ugyanakkor a lakásbiztosítások többsége újértékelvű, és tartalmaz értékkövetést. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási összegek évente igazodnak az inflációhoz, ami állományszinten hozzájárul a megfelelő védettség fenntartásához.

A MABISZ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden szerződést érdemes egyedileg is átnézni.

Célszerű ellenőrizni, hogy az ingatlanra megadott biztosítási összeg nagyjából megfelel-e a becsült újjáépítési értéknek. Ha ezt a tulajdonos nem tudja megítélni, a biztosítók segítséget nyújtanak a megfelelő fedezeti szint meghatározásában.

Szükség van időként módosításokra

A Magyar Biztosítók Szövetsége kiemelte: sok lakástulajdonos akkor érzi magát biztonságban, ha van élő lakásbiztosítása,

de a valódi védelem szintjét az határozza meg, hogy a szerződésben szereplő értékek követik-e a valós költségek változását.

Ha egy lakásbiztosítási szerződést eredetileg reális értéken kötöttek meg, és az ügyfél minden évben elfogadta a biztosító által javasolt értékkövetést, akkor a fedezet jellemzően lépést tart a költségek emelkedésével.

A biztosítók az éves indexálást a Központi Statisztikai Hivatal adataira építik, a szerződési feltételekben rögzített módszertan alapján. Ehhez fogyasztói árindexet, építőipari árindexet, lakásépítési árindexet, vagy ezek kombinációját használják.

Az indexálás mellett is kialakulhat alulbiztosítottság, ha az ingatlan időközben bővül, és ezt a tulajdonos nem jelzi a biztosítónak. Ilyen lehet például a tetőtér beépítése vagy egy új helyiség kialakítása. Ezek növelik az újjáépítési értéket, ezért szerződésmódosításra van szükség.

Már a szerződéskötéskor kulcsfontosságú a pontos alapterület megadása. Ha a valósnál kisebb alapterület szerepel a kötvényen, egy későbbi káreseménynél a biztosító csak arányos, részleges térítést fizethet. Érdemes tehát minden évben elfogadni a biztosító által javasolt értékkövetést. Egyes társaságoknál az ügyfél visszautasíthatja az indexálást, de ez hosszabb távon szinte biztosan alulbiztosítottsághoz vezet - emelte ki a MABISZ.

Felülvizsgálat nélkül könnyen elértéktelenedik a biztosítás

A lakásbiztosítás sokaknál évekig változatlanul fut, miközben az ingatlan értéke, felszereltsége és az árak folyamatosan emelkednek. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint ezért kulcskérdés, hogy a tulajdonosok rendszeresen foglalkozzanak a szerződésük tartalmával, és éljenek a felülvizsgálat lehetőségével.

Hozzátették, hogy a lakásbiztosítási szerződések megfelelő szintjének fenntartásában az éves indexlevél az elsődleges eszköz. Ebben a biztosítók minden évben tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy a következő időszakra milyen biztosítási összegekkel és milyen díj mellett vállalják a kockázatot.

A levelet ajánlott alaposan átböngészni, és ellenőrizni, hogy az épületre, ingóságokra vagy értéktárgyakra ajánlott összegek megfelelnek-e a valós értéknek. Ha nem, az ügyfél jelezheti a módosítási igényt, és a biztosítók általában készségesen segítenek az értékek pontosításában vagy a levél értelmezésében.

A biztosítói honlapokon további tájékoztató anyagok találhatók a szerződések aktualizálásáról és a kockázatok bővítéséről. Ezek segítségével az ügyfél frissítheti vagy kibővítheti a fedezetet új szolgáltatásokkal, kockázatokkal. A szerződésmódosítások évente több százezer esetben történnek meg, ami azt mutatja, hogy sokan élnek ezzel a lehetőséggel.

A MABISZ 2025-ös lakásbiztosítási kampányában azt is hangsúlyozta, hogy ha valaki nem mondja fel meglévő szerződését, az az eddigi feltételekkel marad érvényben. A szövetség azt tanácsolta, hogy aki felmondja a szerződését, mindenképpen kössön újat, mert nélküle védtelen marad értékes vagyontárgya.

A szövetség rendszeresen javasolja, hogy a szerződés vizsgálatakor ne csak a díj nagyságát vegyék figyelembe az ügyfelek, hanem azt is, hogy milyen kockázatokat vállal a biztosító, és elegendő-e a biztosítási összeg. A tapasztalatok szerint a szolgáltatások köre és a megfelelő biztosítási összeg fontosabb szempont a díjnál.

Különösen azok számára hasznos a felülvizsgálat, akik bővítették vagy új technológiákkal szerelték fel ingatlanukat, mert ezek is biztosíthatók. Ilyen esetekben arra is figyelni kell, hogy az ingatlan alapterületének növekedését is megfelelően fedezze a szerződés. 

Időzített bomba rengeteg magyar otthona

Mint korábbi cikkünkben megírtuk: a lakásbiztosítási tűzkárok jelentős része elektromos eredetű meghibásodásokhoz köthető. „A tűz biztosítási esemény alapján rendezett lakossági vagyonkárok feltehetően 70–80 százaléka valamilyen elektromos meghibásodás következménye” – mondta Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője. A biztosítók szerint ezek az esetek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra, jellemzően elavult hálózatok, túlterhelés vagy hibás eszközhasználat áll a háttérben.

A kárkifizetések nagysága széles skálán mozog. A K&H Biztosító tájékoztatása szerint az elmúlt évben közel 900, tűzhöz vagy elektromos hibához kapcsolódó lakásbiztosítási kárt regisztráltak, az átlagos kifizetés mintegy 500 ezer forint volt. A Groupama ennél is nagyobb volumenről számolt be: 2025-ben több mint ezer lakástűz miatti kárügy érkezett hozzájuk, összesen közel másfél milliárd forint értékben.

A biztosítók hangsúlyozzák, hogy nem minden elektromos hiba számít biztosítási eseménynek. A Gránit Biztosító szerint „önmagában egy elektromos zárlat vagy készülékhiba még nem feltétlenül jár biztosítási térítéssel, ha nem alakul ki önálló lánggal égő tűz”. Amikor azonban az elektromos hiba tényleges tüzet okoz és az továbbterjed, a teljes körű lakásbiztosítás jellemzően fedezetet nyújt.

A kárrendezés során minden esetet egyedileg vizsgálnak, különös tekintettel az ügyfél közrehatására. „Mentesülhetünk a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítható a szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás” – emelte ki a K&H Biztosító. A Groupama szerint tipikus kizárási ok lehet a szakszerűtlenül kiépített elektromos hálózat, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a tűz ennek következménye volt.

Az elektromos gépjármű-töltők egyre gyakrabban jelennek meg a kárügyekben. A Generali Biztosító felhívta a figyelmet arra, hogy a konnektorról, hosszabbítóval történő töltés komoly tűzkockázatot jelent, míg a regisztrált szerelő által, szabványosan telepített töltők esetében a biztosítási fedezet általában nem kérdés. Társasházaknál a töltőből kiinduló tűz a közös vagyont érintő károkra is kiterjedhet.

A biztosítók egybehangzó álláspontja szerint a megelőzés kulcskérdés. Borbély Krisztián szerint az elektromos tüzek hátterében leggyakrabban „a nem megfelelő karbantartás és az időszakos műszaki felülvizsgálatok elmaradása” áll. A rendszeres ellenőrzés, a hálózat korszerűsítése és a szabványos eszközhasználat nemcsak a tűzesetek számát csökkenti, hanem a biztosítási viták esélyét is jelentősen mérsékli.

Címlapkép: Illyés Tibor, MTI/MTVA