Lerázta magáról a szenvedő magyar gazdaságot a forint: fél százalék lett a repülőrajtból, mi lesz itt 2026-ban?

Nagy Béla Ádám2025. december 31. 12:56

A kormány által várt repülőrajt 2025-ben elmaradt, a gazdasági előrejelzéseket pedig többször is lefelé kellett módosítani. Miközben a növekedés legfeljebb fél százalék körül alakulhatott, a forint kiemelkedő évet zárt, és több kormányzati intézkedés – az árrésstoptól a lakástámogatásokig – érdemben befolyásolta a gazdasági folyamatokat. 

Bár az idén a magyar kormány repülőrajtra számított az idén több alkalommal is változtatni kellett a gazdasági előrejlezéseken.

A repülőrajt elmaradt, de jövőre már talán meglepetéseket is okozhat a magyar gazdaság. Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője a lapunknak arról beszélt, hogy az elemzők már jóval pesszimistábbak a jövőt illetően, de éppen ezért lehetséges, hogy 2026 meglepetéseket okozhat.

Ez már a repülőrajt?

Bár Orbán Viktor repülőrajtot hirdetett, és 3 százalék feletti gazdasági növekedést vetített előre kezdetben, 2025-ben a magyar gazdaság csak mérsékelt ütemben tért magához: a szakértők szerint jó, ha 0,5 százalék feletti növekedést produkál a gazdaság, a harmadik negyedévben 0,6 százalék volt a bővülés. Orbán ennek kapcsán májusban azt mondta: amíg az európai gazdaság nem lendül fel, nekünk is nehezebb dolgunk lesz.

Brutál erőben a forint

A magyar fizetőeszköz az év eleje óta majdnem 6 százalékkal erősödött az euróval és közel 17 százalékkal a dollárral szemben. Az év kezdete azonban korántsem volt biztató. 2024 második felében a forint jelentősen gyengült, az euró árfolyama 385 körüli szintről 415-ig emelkedett, felidézve a 2022-es devizapiaci összeomlás emlékét. A kilátások sem tűntek kedvezőnek: Donald Trump újbóli hivatalba lépése bizonytalanságot és vámháborús fenyegetést hozott, miközben hazai fronton Varga Mihály pénzügyminiszter készült átvenni Matolcsy György helyét az MNB élén, ami további kockázatokat vetített előre.

A várakozásokkal ellentétben azonban ezek a kockázatok nem realizálódtak. A vámháború néhány átmeneti piaci kilengéstől eltekintve elmaradt, Trump pedig szinte minden érintett országgal számára kedvező megállapodást kötött. Az MNB egészen decemberig kitartott a változatlan alapkamat mellett, eloszlatva a politikai nyomásra történő kamatcsökkentéssel kapcsolatos aggodalmakat.

A rendkívüli teljesítmény mögött elsősorban a kamatkülönbözetre építő carry trade ügyletek álltak. Ennek lényege, hogy a befektetők alacsony kamatozású devizában vesznek fel hitelt, majd azt magasabb kamatkörnyezetben, jellemzően állampapírokban helyezik el, profitálva a kamatkülönbözetből. A sikeres carry trade stratégiához három tényező szükséges: alacsony hitelkamat, magasabb állampapírhozam és stabil vagy erősödő devizaárfolyam. 2025-ben mindhárom feltétel teljesült a forint esetében. A nemzetközi környezet viszonylag nyugodt maradt, Trump költségvetési élénkítése a dollár gyengülését eredményezte, amit tovább erősített a Fed kamatcsökkentési ciklusa.

Miközben a Magyar Nemzeti Bank tartotta az alapkamatot, a régió más jegybankjai kamatot csökkentettek - a lengyelek 175, a csehek 50 bázisponttal -, ami tovább javította a forint relatív pozícióját. Bár léteznek a forintnál magasabb kamatozású devizák is, mint például az argentin peso vagy a török líra, ezek esetében jóval nagyobb a kockázat. A forint esetében 2025-ben a magas kamat mellett a deviza erősödése is segítette a befektetőket, így dollárban számolva akár 25%-os hozamot is el lehetett érni magyar állampapírokkal, ami világviszonylatban is kiemelkedőnek számít.

Árrésstop

2025 márciusában életbe lépett az árrésstop, amely a kiskereskedők által alkalmazható árrést maximálisan 10 százalékban korlátozza több alapvető élelmiszer-terméknél. A kormány ezt az intézkedést történelmi inflációs nyomás és élelmiszerdrágulás elleni lépésként jelentette be, ami akkoriban a boltok bevételére és az árak alakulására egyaránt hatással volt. A bevezetéskor a kormány 30 élelmiszer-termékkategóriát jelölt ki, amelyeknél az árrés nem haladhatja meg a meghatározott korlátot. A cél az volt, hogy látványosan mérsékelje a bolti árakat és lassítsa az inflációt az alapvető fogyasztási cikkeknél.

A 2025-ös év második felében a kormány meghosszabbította az árrésstopot 2026. február 28-ig, hogy további hónapokon keresztül fenntartsa az árkorlátokat a háztartások tehercsökkentése érdekében. Ezzel együtt új termékköröket is bevontak a szabályozás alá 2025 december 1-től, beleértve például friss húsokat, sajtokat, zöldségeket és gyümölcsöket.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül fogadta, hogy a kormány egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, és új termékekre is kiterjesztette azt. A szervezet szerint az intézkedést nem folytatni, hanem kivezetni kellett volna, mivel ennek minden feltétele adott. Az élelmiszer-infláció március óta 5 százalék alatt van, szeptemberben pedig az árak nem emelkedtek az előző hónaphoz képest.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nyugdíjak

A parlament 2025 decemberében egyhangúan elfogadta a 14. havi nyugdíj bevezetését célzó törvényt. Ennek értelmében 2026 februárjától nemcsak a megszokott havi nyugdíj és a 13. havi juttatás érkezik majd, hanem a 14. havi nyugdíj első részlete is, amely az első évben a havi nyugdíj negyedének megfelelő összeg lesz. 

A 2026-ra tervezett rendszerben a 14. havi juttatás lépcsőzetesen épül be:

  • 2026-ban a havi nyugdíj 25 százalékával egyezik meg,
  • 2027-ben 50 százalék,
  • 2028-ban 75 százalék,
  • 2030-ra pedig eléri a teljes havi összegét.

A Pénzcentrum kalkulátora részletezi, hogy várhatóan mikor és mekkora összeg érkezhet a nyugdíjasoknak, és hogyan alakul a 13. és 14. havi juttatás együttesen.

Otthon Start

2025 szeptemberében elindult a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start lakáshitel, amely állami támogatással segíti a lakásvásárlást vagy építést. A konstrukciót nem csak első lakást vásárlók vehetik igénybe, hanem sok más vevőcsoport is, ami jelentős keresleti mozgást eredményezett.

A program hatására a hazai lakáspiac árai és tranzakciói gyorsan reagáltak. Egyrészt élénkült az adás-vételi kedv az év második felében, másrészt átalakultak az árviszonyok, különösen a panelek és az új építésű lakások között.

Az Otthon Start indulását követően az ingatlanpiaci kereslet robbanásszerűen nőtt. Több ezer új hitelszerződés született, és az ingatlanok iránti érdeklődés messze felülmúlta a korábbi időszakok szintjét. Szakértők szerint a program részben sikeresen bevonzotta azokat, akik eddig kiszorultak a hitelpiacról a magas kamatok miatt, így a fiatal vásárlók, különösen a 20-40 éves korosztály egyre nagyobb arányban jelentek meg a tranzakciókban.

Több piaci szereplő jelezte, hogy az Otthon Start árnövelő hatással volt a lakáspiacon, különösen a használt lakások szegmensében. A kedvezményes hitelnek köszönhetően a vevők pénzügyi mozgástere nőtt, ami intenzív versenyt gerjesztett, és gyors áremelkedéshez vezetett, különösen a budapesti kerületekben.

Címkék:
nyugdij, lakáshitel, kormány, lakáspiac, választások, gazdaság, parlament, ingatlanpiac, elemzés, 13. havi nyugdíj, ingatlanárak, 2025, otthon start, 2026, 14. havi nyugdíj, virovácz péter,