A magyar lakásállomány állapota vegyes képet mutat: egyre több korszerű, energiahatékony lakás, de az ingatlanok jelentős része továbbra is elöregedett.
Míg a zöld minősítéssel rendelkező épületek jelentős pénzügyi előnyöket élveznek, a korszerűtlen ingatlanok drasztikus értékvesztéssel nézhetnek szembe.
Akad olyan európai ország, ahol a harmincasok fele még otthon él. Kényelem, kényszer vagy gazdasági realitás? Mutatjuk!
Nem semmi ingatlanhidretésre bukkanhatunk: eladóvá vált Makovecz Imre egyik korai alkotása, a balatonszepezdi Sellő vendéglő egykori épülete.
A választék széles, az árak pedig éppolyan változatosak, mint a magántavak világa: néhány tízmilliós belépőtől a luxus kategóriáig mindenki találhat kedvére valót. De mire kell figyelni, ha ilyet szeretnénk birtokolni?
Az alternatív ingatlanpiacon mindössze 759 ezer forintos átlagos négyzetméterárral számolhattak a vevők.
A piacon jelenleg nagyjából 120–150 kastély és kúria érhető el, több százmillió forintos átlagárral, miközben a prémium ingatlanok ára akár több milliárd forintig is terjedhet.
A vevők ma már csak a kiemelkedő állapotú, egyedi adottságú ingatlanok esetében hajlandók a kért ár fölé menni, más esetekben szigorúan vizsgálják az ár-érték arányt.
Blochamps elemzése szerint az egymilliárdos „gazdag-küszöb” ma már nem a kivételes vagyont jelöli, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációját és ingatlanár-robbanását tükrözi.
Az ingatlant a Dumaszínházból ismert Török Ádám saját közösségi oldalán hirdeti, mintegy három évig tartó felújítást követően.
A hazai ingatlanpiac látványos fordulatot vett 2025 végére: a korábban szinte kötelező alkudozás a keresett ingatlanoknál gyakorlatilag eltűnt.
A téglalakások átlagos árszintje is emelkedett, miközben a használt házak iránt Budapesten visszafogottabb volt kereslet.
Ha új otthon vásárlásán töröd a fejed, netalántán épp most vettél fel egy tetemes összegű lakáshitelt, a Pénzcentrum mai kvízét neked találták ki. Hány kérdésre tudod a választ?
Tavaly a panellakások értékesítési ideje csökkent a legnagyobb mértékben, kereken 20 nappal.
Budapesten és az agglomerációban a vidékinél jóval magasabb az építési telkek átlagos négyzetméterára.
2025 harmadik negyedévében országos átlagban 5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az éves drágulás pedig meghaladta a 21 százalékot.
Az ingatlan.com friss elemzése szerint a piac ténylegesen csak január 5-én indult be, a kéthetes ünnepi leállás után.
Budapesten átlagosan egy 26 négyzetméteres ingatlanra elég 40 millió forint, a valóságban azonban ennél kisebb lakást lehet vásárolni ennyiből.
A lakhatási válságra hivatkozó érvelést több adat is cáfolja, a „népszavazás” pedig valójában egy saját szervezésű, hitelesítés nélküli közvélemény-kutatás volt.
Az Otthon Start bejelentése után érezhetően megváltozott az eladók túlárazási gyakorlata és a vevők ehhez való viszonya az ingatlanpiacon.
